Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-02 / 46. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 2. 1971 JANE FONDA ÉS A NOK FÉLSZ AB ADITÁSI MOZGALMA JANE FONDA Photo: Ted Reich A minden oldalról fejlődő népmozgalmakkal együtt a Nők Felszabaditási Mozgalma, népszerűén a “Women’s Lib” is eló’térbe jutott. A nők sok évszázados elnyomása, kizsákmányolása, háttérbe szorítása, tehetségeinek el nem ismerése ellen száll harcba az új nőmozgalom, amely a nők szavazati jogáért vivő feminista mozgalom letűnése után, hosszú évek óta most kapott újból erőre. A Women’s Lib mozgalom kampányai folyamán helyesen mutat rá a nők másodlagos szerepére a magát demokratikusnak valló amerikai társadalomban és érdemleges megfigyelésekkel, javaslatokkal, követelésekkel segíti a nők öntudatra ébredését, és egyenlő helyet követel a nők számára a férfiak által uralt társadalomban. Ez a túlnyomó többségben középosztálybeli fehér, jól iskolázott nőkből álló mozgalom azonban csak a tünetek felszínét vizsgálja. Analízisükből hiányzik a kérdés társadalmi-gazdasági háttere, ami az egész mozgalom eredményességét kezdettől fogva kérdésessé teszi. Nem a fennálló, kizsákmányoló rendszert Ítélik el, amely mint a kisebbségeket, a lakosság nőkből álló felet is nyíltan vagy burkoltan a különleges kizsákmányolás tárgyává teszi; minden analizálás nélkül a férfiakat hibáztatják, akik révén a mindennapi életben a megkülönböztetés őket érinti. A közkedvelt és szeretett színésznő és békaharcos, Jane Fonda is újabban a nők felszabadító mozgalmával azonosítja magát. Egy rádióprogramban is ezt a témát dolgozta fel szórakoztató formában és a program rendezőinek is erről beszélt. Elgondolásairól cikk jelent meg a N. Y. Times-ban, amelyben többek között a következőket mondja: “Mi, nők, azt hisszük, hogy életünket magunk szabályozzuk, hogy életünk felett magunk határozunk, holott nem ez a helyzet. Életünket közvetlenül férfiak határozzák meg, akikkel élünk, vagy akiket szeretünk, vagy akiknek dolgozunk — és közvetve a szintén férfiak által dominált televízió, film, rádió, stb. Elfogadjuk és játsszuk azt a szerepet, amit nekünk kiosztottak. Akármilyen szerepet is játszunk, az mind az elnyomottnak jutó szerepkör, mivel azt férfiak határozzák meg. Ez nem azt jelenti, hogy ne legyünk többé háziasszonyok, vagy bármi mások, csupán azt, hogy meijük saját magunk meghatározni, mit akarunk. “Nincs semmi rossz abban, hogy valaki háziasz- szony, sőt! Csak éppen, hogy nem lenne szabad, hogy a nők többségének ez rabszolgamunkát jelentsen: hogy többet és nehezebben dolgozzanak mint a férfiak, gyalázatos körülmények között ügy, hogy csak nagyon ritkán képesek valahova elmenni és alig van idejük a házon kívül új érdekes tapasztalatokat szerezni. Napröl-napra ugyanazt csinálva őrzik a házat, mialatt a férfiak érdemlegesebb tapasztalatokat szereznek. Ráadásul mindezért csak alamizsna javadalmazást kapnak. Nem mást, mint rabszolga fizetést a rabszolga munkáért, ami nem embernek való. És mi nők, elfogadjuk ezt, mert évszázadok óta erre a szerepre tanítottak. így eszünkbe sem jut, hogy másképp is lehet élni.” Jane Fonda a cikkben kifejti, hogy a férfiak csinálták a világ bajait, ideje, hogy most a nőkre is hallgassanak. “Ki hallott biciklis női gyilkosokról, nőkről, akik a sötétben a sarkon gyilkos szándékkal leselkednek? Hol vannak a nők, akik a ‘SALT’ tárgyaló asztala körül ülnek? Hol vannak a nők a Rand Corporation vezérkarában, akik megvitatják, hogy milyen irányban haladjon az ország?” Másutt azt kérdezi Jane Fonda: “Miért van az, hogy csak nagyon kevés nő boldog a férjével, megelégedett önmagával és érzi, hogy független? Ez nem csupán egyéni, hanem társadalmi probléma, így egészen másképp kell megítélnünk ezt és el kell döntenünk, mit akarunk tenni. Egyénileg nyilvánvalóan semmit sem tehetünk”. Jane Fonda azt is elmondotta, hogy habár ö maga hírneves színésznő, mégis teljesen a férfiak határozataitól függ egész elete. Ha pedig egy no küzdeni kezd a jogaiért, rögtön meggyanúsítják, hogy “valami más ok rejlik a tiltakozás mögött.” “Először felhozzák ellene, hogy ‘ni, milyen indulatos!’ Aztán azt mondják, ‘biztosan azért teszi, mert nagyon boldogtalan a szerelemben, legyen csak megfelelő férfi mellette, majd mindjárt abbahagyja.’ Azt is mondják, freudista pszichológiából kiindulva, hogy valószínűleg apjával, vagy anyjával való rossz viszonya, vagy más gyermekkori boldogtalanságából ered a nő lázadása. Egyéni, lelki kiegyensúlyozatlanságnak tulajdonítják, mintha semmi köze sem lenne az egésznek társadalmi problémákhoz. Pedig az egész valóban társadalmi kérdés.” Mint látjuk, a kedves és szeretetreméltó Jane Fonda is, bármennyire őszinte és bármennyire keres kiutat, mégis felületesen Ítéli meg a nők elnyomásának, ill. felszabadításának kérdését. A férfi sovinizmus nem a fő okozója a problémának, hanem az is csak mellékkörülmény, egy beidegzett, nevelt szokás és hagyomány, amelytől még a szocialista országokban sem tudtak teljesen megszabadulni. Ha csupán ezt látjuk és nem látjuk mögötte az igazi elnyomót, a férfiakat és nőket egyaránt kizsákmányoló, férfiak és nők közötti ellentéteket kihangsúlyozó és fenntartó rendszert, akkor a Women’s Lib mozgalom küzdelmei nem járhatnak eredménnyel. Vágó Klára AMIRŐL EL LEHET GONDOLKODNI San Diego, Californiában történt. Két kisfiú álldogált magában elhagyottan, szomorúan egy iskola parkoló helyén. Az emberek jöttek-mentek, mig valakinek feltűnt, hogy sokáig ott vannak, vajon kire várnak? Odament hozzájuk és felfedezte a cédulát a ruhájukon, a következő felírással: kérem fogadjanak be minket otthonukba, amig apánk lakást talál és hazavisz bennünket. A három és hatéves gyermekek tragédiája, hogy apjuk munkanélkülivé vált, anyjuk pedig otthagyta a kis családot. Lehet, hogy az történt, hogy “amikor a nyomor kopogtat az ajtón a szerelem kirepül az ablakon?” Gary Russel Woline 31 éves villanyszerelővel is ez történhetett, s igy vesztette el otthonát a kis Tommy es Teddy. Ha a mai időkben munkanélkül marad egy munkás, úgy hamarosan elvesztheti mindenét és koldusbotra kerül. Ez az eset belekerült az újságokba, de mennyi ezer eset lehet, amelyről senki sem tud? Mélyen tisztelt elnökünk tudatosan idézte elő a munkanélküliséget, nem törődve a dolgozók sorsával és cinikus közömbösséggel nézi az éhező és hontalan gyermekek ezreit. Gondolkozzunk el ezen a következő időkben, amikor az ország az 1972-es elnökválasztásra készülődik. Gaál Donka, Los Angeles, Cal. ?■■■■( ISMÉT KAPHATC “LEARN HUNGARIAN” Bánhldi—Jókay—Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ara $4.50 és 25 cent postaköltség Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th Street. New York, N. Y. 10003 Telefon- AL 4-039?
