Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-11-25 / 45. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Nov. 25, 1971 Béres András néprajzkutató, jelenleg a Debreceni Levéltár munkatársa a Magyar Néprajzi Társaság folklór szakosztályának ülésén a közelmúltban érdekes előadást tartott Arany János Vörös Rébékje és a nagyszalontai Veres Rebeka boszorkánypere címmel. Bár már Könyves Kálmán kijelentette, hogy boszorkányok pedig nincsenek, ezért szó se essék róluk, meg a XVIII. században is voltak boszorkány- perek (amikor boszorkányság vádjával állítottak bíróság elé embereket), de később is voltak olyan perek, amikor a “boszorkány ”-okat bántalmazok kerültek bíróság elé. Ilyen per kezdődött 1808-ban, az 52 éves nagyszalontai Székely Jánosné, született Veres Rebeka ügyében. Béres András levéltári kutatásai során bukkant ennek az 1812-ig húzódó pernek iratanyagára, amelynek lényegét a következőkben lehet összefoglalni: A férjétől külőnváltan élő, boszorkányos hírű Veres Rebeka állítólag megrontotta egy kupeckedő nagyszalontai gazda feleségét. A vásárokat járó férj hazatérése után házához hivta, majd lánccal megkötözve kamrájába zárta Veres Rebekát, hogy addig ki sem ereszti, amig feleségét meg nem gyógyitja. Veres Rebeka füveket szedetett, de közben megérkezett Nemes Gáli István házához egy kupec-társa, Füsüs Nagy János, aki meghallván a történteket és a vádakat, beszaladt a kamrába, bezárta maga mögött az ajtót, és kegyetlenül elverte a megkötözött Veres Rebekát, még a füléből is levágott egy darabot. Gáli István, hogy a kegyetlenkedést megakadályozza, a kamra tetejét kezdte bontani, hogy be-' jusson, de bántalmazás megakadályozása után sem akarta elengedni a boszorkánysággal vádolt asszonyt, akit végül a városi hajdúk (“armások”) szabadítottak ki. Nemes Gáli Istvánt és Füsüs Nagy Jánost börtönbe vetették. A hosszan húzódó per során kiderült, hogy Veres Rebekát már többször bántalmazták hasonló vádak miatt fennek nyilván vannak nyomai a nagyszalontai presbiteri jegyzőkönyvekben) Ítélet azonban csak a konkrét esetben született: kártérítés, költségek térítése, áristom, pálcaütések — ahogy ez azidö- tájt lenni szokott. Ezek végleges mértékét az 1812 februárjában hozott (fellebbezések utáni) ítélet szabta meg. Arany János, a magyar költő-óriás 1877-ben, hatvan esztendős korában irta Vörös Rébék c. balladáját, amely először 1878-ban, a Vasárnapi Újság hasábjain jelent meg — nyilvánvalóan a nagyszalontai néphagyomány alapján született a műalkotás. A néprajztudomány már régóta vizsgálta Arany János írásainak a néphagyománnyal való kapcsolatát és epikájának hitelességét, a Vörös Rébék esetében azonban csak most bizonyosodott be, hogy élő személy köré csoportosult néphagyományt, nagyszalontai “boszorkányt” tett balladája alakjává. Hogy Arany ismerte-e a peres anyagot, nem bizonyítható, bár tudjuk, hogy a múlt század negyvenes éveiben városi aljegyző volt Nagyszalontán — az azonban biztos, hogy gyermekkorában még hallhatta a boszorkánysággal vádolt, s ezért többször megveretett Veres Rebekáról szóló történeteket. Tarján két szimbóluma! háttérben a kész víztorony, előtérben a cölöpverő. VÖRÖS RÉBÉK ÉLŐ SZEMÉLY VOLT DEBRECENI NÉPRAJZKUTATÓ SZENZÁCIÓS FELFEDEZÉSE Ml TörTÉNIH-az ÓhAíAbAN A sokarcú Tarján TEMPLOMOT SZENTELTEK BOLDOG MÓR, AZ ELSŐ MAGYAR ÍRÓ EMLÉKÉNEK Szent István 1036-ban nevezte ki pécsi püspökké Mór, Benedek-rendi szerzetest, pannonhalmi apátot. Mór nemcsak mint egyházatya volt jelentős, hanem előkelő helyet foglal el a magyar kultúrtörténetben is. ö tulajdonképpen az első magyar iró, nevéhez fűződik a vallásos irodalom kibontakozásának kezdete Magyarországon. Az 1060-as években irta meg a Zobor-hegyi két lengyel remete, Zoerard és Benedek életét, s történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta. A jámboréletü püspököt az egyház az elmúlt században boldoggá avatta. Halálának 900. évfordulója alkalmából a Pécs közelében fekvő Kozármisleny községben templomot építettek, amelyet Boldog Mórról, a pécsi egyházmegye második püspökéről neveztek el. Öröm a földön és a magasban, mert ismét elkészült egy uj játszótér. A házak az ég felé törnek, a csövek a föld alatt szol gálják az uj városrészt. TERJESSZE LAPUNKAT H. ROTH & SON IMPORTERS SÄ,!“"*' Az összes régi és teljesen uj magyar hangle- jélent meg) dupla kötetben ....................... $5 50 mezek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma- Venész-féle budapesti szakácskönyv .......... $3 00 gyár népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik AMERIKAI NYELVMESTER .................. $2.50 száma: 1001 AB Ar: $3.95 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár .... $5.00 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár ___$12.50 • “MAGYAR” IMPORTÁLT SZALÁMI • uj magyar-angol és angol-magyar zsebHunyadi. János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- szótár (kötetenként) ....................................$2.50 méz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, daral- Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag 85c va, szitálva. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula . , . . ' , _ „ „„„ darilva. ItalizesitóTs. Likőrös csokoládék. Lek- Glóbus gyártmányú barack meggy foldi eper, várok és hecsedli, stb. Liptói Unó (juhturó) - malna es fekete ^der-jam-e*-Globus fele ma - „ , ... ’ .f .. „ na és meggy-szorp, csalamade es savanyított Rudas vanília. — Hímzett nm blúzok es szeged „ „ , *. .. . .... . . paprika. — Budapesti magyar libamáj. PAPUCSOK jutányos áron. — A legújabb szakácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben Telefon: REgent 4-1110 Kérje ingyené* árjegyzékünket!
