Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-11-25 / 45. szám
Thursday, Nov. 25, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A MARS KUTATÁS RENESZÁNSZA EGY RÉGI VILÁGRÓL ALKOTOTT LEGÚJABB KÉPÜNKRŐL Irta: Schalk Gyula folytatás A Mariner vállalkozások alkalmával arra is fény derült, Hogy a Mars felszinén a légnyomás értéke mintegy tizedrésze csupán annak az értéknek, amit akár csak az 1950-es években irt szakcikkekben is olvashattunk. Ez is rendkívüli jelentőségű lesz a Mars expedíciók és minden a bolygóra simán leereszkedni tervezett műszer és szonda számára. A Mars felszíni légnyomása a mérések szerint 5-15, illetve 6,5 millibárnak adódott. Az utóbbi érték a Sinus Meridiani (Meridian Öböl) felszíni légnyomására vonatkozik, és ez a földi légkör 20 mérföld magasságában uralkodó nyomás - viszonyoknak felel meg. A Mars légnyomására vonatkozóan általában kijelenthetjük a Mariner mérések nyomán, hogy az a földi légnyomás 7 60 hgmil- liméteres értékével szemben csupán századrész körül mozog. Ez a tervezett szondák és Mars űrhajó szempontjából egyáltalán nem közömbös gazdasági szempont. (Gondoljunk csak a Vénusz felszinén uralkodó százszoros földi nyomásviszonyokra.) Sokat vitatott téma volt az elmúlt évtizedekben a Mars légkör összetételének kérdése. A legújabb szemlelet szerint a marslégkörben a nitrogén aránya igen csekély. Emellett mint fő alkotóelem az argon, széndioxid, ammónia, metán és vízgőz jelenléte teljesen megbízhatóan kimutatható. Oxigént egyáltalán nem vagy csak nyomokban lehet kimutatni a légkörben. A felső légkörben atomos oxigén jelenlétére vannak adatok. A Mars expedíciók egyik legnagyobb nehézségét — mind a Hold esetében is — az emberi belégzésre alkalmatlan légkör fogja jelenteni. A Mariner VI es VII infravörös detektorai révén mérték a Marsfelszin hőkisugárzását is a 10-20 mikron hullámhosszakon. A Mariner-VI 600 mérési adata alapján Neugebauer a Kaliforniai Technológiai In tézet munkatársa — az infravörös csillagászati mé rések nemzetközileg elismert szakértője és művelő je —a Mars felszín nappali oldalának hőmérsékleté) + 15 C fokra, mig az éjszakai oldalét -73 C fokra becsülte. Érdekes, hogy a bolygó sötét oldalának hőmérséklete helyenként magasabbnak adódik mint a fényes sivatagi részeké. Feltehető, hogy a Mars felszín anyagai igen jó hőszigetelők. A Mariner VI mérései a déli sarki tájakon a felszíni hőmérséklet minimumát -127 C fokban állapították meg. Ez az érték igen közel áll a széndioxid fagyáspontjához különösen a Mars nyomásviszonyai mellett, igy valószínű, hogy a sarki hósapkák, illetve jégmezők fagyott széndioxidból állnak. Az általános fizikai jellegű mérések között említésre méltó még a Mariner rakéták pályamódosulásai alapján számított tömegmérések. A Mariner szondák pályájuk kezdeti szakaszaiban a Föld-Hold rendszer gravitációs hatókörében mozogtak, később a Mars vonzáskörébe kerültek, illetve a Mars pályájukat módosította. (A Mariner szondák ugyanis a Nap körül keringtek tovább, igy nem kerültek be véglegesen a Mars gravitációs terebe, és nem váltak mesterséges holdjaivá, illetve nem ütköztek felszínébe.) A Föld — Hold tömegarányát 81,3000 + 0,0015-re becsűitek a Mariner szondák pályamódosulásai alapján, mig a Mars tömegére 0,1074469 földtömeg adódott + 0,0000035 hibalehetőséggel. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére U felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK US. RELIEF P ARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről A Mariner vállalkozások legnagyobb sikerét azonban elsősorban az e szondák által a Marsról készített felvételekben határozhatjuk meg. A három Mariner szonda összesen 221 fényképet készített a Marsról. Ebből 21-et a Mariner—IV még 1965-ben, mig a Mariner—VI 74 darabot, és a Mariner —VII 126 felvetek továbbított a Földre. E felvételek révén a Mars közelebb került hozzánk mint bármikor az emberiség történelme során, és olyan döntő mértékben megváltoztatta e bolygóval kapcsolatos akár csak hat évvel ezelőtti szemléletünket amelyről korábban álmodni sem mertünk volna. A Mariner képek valóban a Mars újra felfedezését jelentették. Jelentőségükre igen szemléletesen mutatott rá Dr. Robert Leighton a Science 1969 augusztus 15-i számában, amikor a Mariner—IV képeiről igy irt: “A Marsképek alapján a Földet kell Naprendszerünk legkülönlegesebb égitestének tekinteni. ” E mondással arra céloz a kutató, hogy a Mars csaknem megszólalásig a Holdhoz hasonló égitest. Felszínét nagyszámú a Holdéhoz hasonló kráter tarkítja, és ezek mérete, alakja és formája igen hasonlít a Holdon megismert hasonló felszíni alakzatokhoz. A Mariner—IV képeiről egy régi világ uj képe tárul elénk. Krátereinek létezése meglepetés volt a Marskutatás történetében, mert létezésükre csak nagyon kevesen gondoltak addig. Az első Mars képeken mintegy 70 krátert figyeltek meg a kutatók, és az volt a vélemény, hogy a bolygó mintegy egy százalékát jelentő területből kiindulva a Mars korongján legalább 10.000 kráternek kell lenni. A Mariner VI és VII felvételein egy 625.000 km^-es területen 156 biztosan azonosítható jobbára 3 - 240 km átmérőjű krátereket találtak, de a 20 és 22számu felvételén igen nagy volt a csupán néhányszáz méter átmérőjű kráterek száma is, ezért a Marson lehetséges kráterek száma valószínűleg a most elgon- doltnál is sokkal nagyobb. A Mars bolygót a Hold második kiadásának kell tekintenünk. Nagy a hasonlatosság a nagyobb kráterek központi csúcsai, a különböző “öblök” alakja és határvonalainak alakulása és még számos egyéb vonatkozásban is. A kráterek lényegében csak falmagasságukban különböznek a Hold krátereitől. Ebben részben kialakulásuk körülményei, részben azonban a Marson el nem hanyagolható módon jelenlevő és ható erózióra is gondolni kell. A nagy viharok amelyek szabadon érik a bolygó felszínét erősen rombolhatják a kráterek falait, és általában változtathatják a Mars felszíni arculatát. A Mariner IV felvételein még nem találtak jelentős hegy vonulatokat. A későbbi két szonda már előnyös közelségéből (legközelebb 2.000 kilométerre a felszíntől) ilyeneket is fényképezett. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a kráterek egy részét a sarkok táján különösen zúzmara és hószerű képződmény borítja. Rendkívüli meglepetést keltett a sok vitát kiváltó és az egész közvéleményt annyi év óta a Mars felé fordito csatornák teljes hiánya. Ma a Mariner felvételek teljes elemzése után kijelenthetjük, hogy a szó hagyományos értelmében vett csatornaszerű képződmények, szakadékok, rianások, árkok nincsenek a Marson. Találtak ugyan néhány valószínűleg a Holdhoz hasonló rianás szerű képződményt, de általános az a meggyőződés, hogy a szó romantikus értelmében vett marscsatornák nem hogy mélyedések, éppen ellenkezőleg, kiemelkedő hosszanti hegyhátak sorozatai, valamint kisebb krátersorok hosszú láncolatai. Semmiképpen sem ertelmes lények alkotásai amint azt a századfordulón oly sokan hitték és hirdették. A Mars csatornák mítosza tehat ezzel — legalább egyelőre — megdőlt. A dolgoknak természetes magyarázataik vannak, és ezek fokozatosan felváltják az elképzeléseket vagy a fantázia szülte elméleteket és elgondolásokat. Mindaz, amit eddig a megváltozott Mars képünkről elmondottunk csak váza, csak lényege a Mariner vállalkozásokból megrajzolható uj Mars bolygónak. Ez a Mars bolygó azonban lényegesen elter az 1950 körül megirt népszerűsítő könyvekben és cikkekben megrajzolt égitesttől. Még inkább eltér a századforduló nagy Mars vitáit kiváltó Marsképektöl. Pedig még csak kezdetén vagyunk a Mars újra felfedezésének. A szovjet óriás szondáig amennyiben ütjük sikeres lesz,talán egy újabb fejezetét nyitják majd meg a Mars meghódításának. Még nem tudjuk, hogy a hatalmas súlyú szondák egy része nem válik-e a Mars mesterséges holdjává, esetleg nem hajtanak-e végre majd sima leszállást a bolygón, amint azt az amerikai kutatók a későbbi évekre tervezett VIKING program keretében tervezik. Ebben az esetben immár valóban kozmikus távolságra hatolnának el egy idegen égitest felszínére az ember eszközei. Hiszen a Holdat nem tekintve,mégis csak a Mars bolygo az első igazán kozmikus mértékekkel mérhető távolságban lévő égitest az emberi kutatás számára. Elérése akár automaták, akár majd a személyes odautazás révén a sokevszázados fantasztikus regények és történetek megvalósulását jelentik. Évtizedünk a Mars evtizede.! Elérése pedig bármilyen módon az emberi értelem legmerészebb vállalkozása, legnagyobb diadala, mely uj kozmikus perspektívákat tár majd a Föld társadalma elé.
