Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-11-11 / 43. szám

Thursday, Nov. 11 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 A pigmeusok orvosai A pigmeusokról, a földkerekség legalacso­nyabb növésű emberfajtájáról elsőnek Homérosztól kaptunk híradást, az Iliász című eposzban. A törpékkel ellentétben ezek az apró emberkék teljesen normális fejlődésűek. Mind­össze 120—150 centiméter magasak, ez azon­ban nem valamilyen természetellenes elkor- csosodás következménye, hanem jellemző tu­lajdonsága ennek a sötét bőrű afrikai ember fajtának, amelynek törzsei a Kongó menti ős­erdőkben, a Kalahári-sivatagban és Dél-Afriká- ban élnek. A pigmeusok kerülik a találkozást az ide­genekkel. Ök az őserdők gyermekei, és még ma is úgy élnek, mint elődeik a történelem előtti korszakokban. Ügyes, kitartó és bátor emberek. Felkúsznak a liánindákra, megló- bálják a testüket, és olyan ügyesen dobják át magukat az egyik fáról a másikra, mint a ma­jom. A távolságok áthidalása náluk nem okoz nehézségeket. Az őserdő járhatatlan rengete­gében olyan gyorsan haladnak előre, amire a fehér ember nem volna képes, vagy amit kín- szenvedésnek tekintene. Testüket sűrű szőrzet fedi, karjuk hosszú, a lábuk pedig rövid, szá juk nagy, fogaik pedig szokatlanul fejlettek és erősek. Ennek ellenére azonban nem torz em­berek. Testüket egy pálmafajta olajával kenik be, amely megvédi őket minden ellen: az idő járás viszontagságai, a rovarok támadása ellen éppúgy, mint ahogy elveszi a testszagot, és így lehetővé teszi, hogy a vadállatokat megkö­zelítsék, anélkül, hogy azok észrevennék őket. lók ismerik azokat a növényeket, amelyeknek tényleges, valóságos gyógyhatásúk van, tehát bízvást alkalmazhatók. Ezekkel a növényekkel gyakran kigyógyítják a beteget, vagy legalább jelentősen javítanak az állapotán. Gyógyszer készletük különböző növények leveleiből, virá­gaiból, gyökeréből, gyümölcséből vagy nedvei bői, kivonataiból tevődik össze. Fűben, fá ban, virágban van az orvosság — mondták nálunk is a régi öregek. A bimba nevű fát vize lethajtó orvosságként használják fel, a toa és az ombieng bevált szer hányás előidézésére. Vannak ilyen növényi gyógyszereik a nemi betegségek gyógyítására; ezek az orvosságok egyidejűleg serkentőleg is hatnak. Egyes fák gyümölcseit sikeresen használják fel az élet­erő fokozására. Segítségükkel képesek arra, hogy nagy távolságokat tegyenek meg és elűz zék a fáradtságot. Az ikui fa nedve jó gyógy­szer köhögés ellen, nagyobb adagolásban pedig hatékony altatószer. Azok a külföldi utazók, akik kipróbálták ezeket a gyógyszereket, az elismerés hangján nyilatkoznak gyógyhatásúkról. Azonban még ez sem minden: Ezek az ős erdei kuruzslók azonkívül, amit a természet bocsátott a rendelkezésükre, alkalmazzák a bo­rogatásokat, az érvágást és a meleg fürdőket is. Gyógyászatuk éppen olyan primitív, mint egész életformájuk. Orvosaik a kuruzslók, va­rázslók, javasemberek, akiket ők uzorszoknak hívnak. A sámánizmus sajátos változata. Az uzorszok szó egyébként gyógyítást, gyógyszert jelent. A fő kuruzsló rendszerint a falu nagy­főnöke, elöljárója, aki a gyógyításból nagy szertartást csinál, és erre az alkalomra külön­leges állati bőrökbe öltözik. (Egyébként mez­telenül járnak, esetleg kis derékkötővel.) Néphitük, babonáik szerint a betegségeket a gonosz szellem okozza, amely a vadállatok testébe bújva álcázza magát. A kuruzsló éppen ezért igyekszik kideríteni, hogy milyen állat okozta a bajt. Rituális tánc közben utánozza annak a vadnak a mozdulatait, amelyre gya­nakszik, és ha ez sikerül, úgy véli, hogy a siker biztosítva van, mert mágikus erőre tesz szert, amely legyőzi az alattomos állatot. A betegséget elűzi az emberről és áthárítja az állatokra vagy a fákra. Ennél a szemfényvesztő mutatványnál azon­ban érdekesebb, hogy ezek az őserdei varázs­A pigmeus »orvosok« ismerik a mérgeket is. Valamely fa kérgéből mérget készítenek, amelyekkel bekenik a nyílvesszők hegyét. Ettől a méregtől a meglőtt vad elkábul. Tudnak mér­geket készíteni falevelekből, a Dél-Kongóban élő pigmeusok pedig ismerik a korszerű gyó gyászaiban használatos strofantint is. Ellenmérgeket szintén használnak, ezek ké­szítési módját azonban a legnagyobb titokban tartják. Ismert tény, hogy a szarvaskígyó má­jából olyan ellenmérget készítenek, amely biz­tosan megvédi az embert a kígyóméregtől. Az újszülötteket különleges gondoskodás övezi ezekben a kisnövésü törzsekben. Vala­milyen vörös színű kenőcsöt készítenek, ame­lyekkel a csecsemőket bekenik. A kenőcs a termeszek vagy fehér hangyák vízben kifőzött morzsalékából és a vörös szandálfa porából készül. Arra jó, hogy elűzze a rovarokat a gyer­mekek meztelen testéről. VÁNMENTESIKKA-CSOKAGOK FŐÜGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phon«: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, Igazgató Bejárat a Second Avenoe-ról HOZZÁSZÓLÁS AZ ANYANYELVI KONFERENCIÁHOZ .... (folyt, a 8. oldalról) “kulturigényeink” kielégítése miatt, bocsánat a nagy szóért, mi itt, amerikai tempóban megcsinálnék a magunk részét. 3.) Megösmerni, megösmertetni az óhaza olvasó­közönségével az amerikai magyarok, általában a kül­földi magyarok életét, búját, baját, boldogságát íróikon keresztül. Kiegészíteni az Anyenyelvi Kon­ferencia vezetőségét külföldi írókkal. (Az se volna katasztrófa, hogyha a vezetőség többsége iró volna.) Ennyi elég rövidtávú futamra. Hosszútávra javas­lom, hogy a Magyarok Világszövetsége a U.S.A. több városában, mint New York, Chicago, Los An­geles, Clevelandon és Miamiban fiókokat, “Kultur- házakat” létesítsen az ottani egyletek védnöksége mellett. (Ezt természetesen a U.S.-el cserealapon lehetne csak megcsinálni.) De ez, amint mondják a jövő, egy szebb jövő zenéje volna. Ámbár nem árt, ha gondolunk rá, ha másért nem, mert jól esik rágondolni. Tehát kiindulva Reverend Gross cikkéből, a fen­tiekkel próbálom azt módosítani. $400.000 EGY ASZTALÉRT A hires londoni Christie’s árverezőnél 415,800 dollárért adtak el egy XVIII. századbeli francia íróasztalt a néhai Mrs. Anna Thomson Dodge gyűj­teményéből. Az asztalt Henri Sabet irániai olajmág­nás vette meg, aki Párizsban él. Ez az ár több mint kétszerese az elözö*vüágrekordnak egyetlen bútorda­rabért. Mrs. Dodgenak volt a világ egyik legnagyobb privát bútor -gyűjteménye, amelyet Christie’s egy nap alatt $ 1,685,047.20 összegért árverezett el. Mrs. Dodge, az autógyáros Horace Dodge fele­sége, tavaly halt meg és hagyatékát most árusítot­ták ki. Kínai porcelánjai, jade és más drágakövei $ 206,491.20-ért, ezüst gyűjteménye $ 226,580-ért kelt el. Egy hónappal előbb Christie’s Genfben $ 857,471.80-ért árverezte el Mrs. Dodge ékszerei­nek egy részét. Folyamatosan árúsitják ki az autó­gyáros felesége gyűjteményének festményeit, kö­zöttük Boucher, Fragonard és Van Dyck müveit; a gyűjtemény még megmaradt bútordarabjai szep­temberben kerülnek árverezésre. Vajon mit gondolnak a Dodge gyár munkásai a mesébe illő kincsek árverezése közben? • • • LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, New York, N. Y. 10021 Tolofon: BU 8-4985 — BU 8-4990 AZ ÖSSZES HAJÓ ÉS LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TVZEX rendelések feltétele BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az Írod« julius és augusztusban szombaton xirva van

Next

/
Thumbnails
Contents