Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-11-04 / 42. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday Nov.4 1971 Verdesi a szél az ablakom, Nagy léptekkel közeleg a tél. Lehullnak a falevelek halkan, Zizegésük bús mesét mesél. Mesél a tavaszról — Szép termékeny nyárról, Apró gyermekekről, Régi boldogságról. Esőcseppek ritmikus zenéje, Egyhangúan veri ablakom, Gondolatom vissza-vissza téved, Fájó szívvel csendben hallgatom. PIRULA DIVAT Gaylord Nelson, Wisconsin-i dem. szenátor veze­tése alatt, egy szenátusi albizottság kihallgatásán számos szakértő tett tanúvallomást a recept nélkül kapható, különböző altató, idegcsillapitó és stimu­láló pirulákról. A tanúvallomások arra mutatnak, hogy ezek a nagy mennyiségben fogyasztott pirulák általában nemcsak hatástalanok, hanem sokszor még ártalmasak is. Gyakran “meglepő”, “szenzáci­ós”, és többnyire “új” csodaszerekként hirdetik, de egyik állítás sem felel meg a valóságnak. Nelson sze­nátor különösen ezeknek az u.n. “mood drug”-ok- nak, a lelki vagy kedélyállapotot befolyásoló szerek­nek a televízión való hirdetését kifogásolta, mert a szemléltetöt arra serkentik, hogy rögtön valamilyen piruláért nyúljon, ha hangulata nincs rendben. A szenátornak mindeddig egyik kormányhivatal érdeklődését sem sikerült felkeltenie, hogy felelős­séget vállaljon az ilyen hirdetéseknek az ellenőrzé­sére. Minden hivatal egy másik kormányhivatalra hárította a felelősséget. Most végül a Food and Drug Administration tervbe vette a készen kapható “hangulat”-gyógyszerek hatásosságának tanulmá­nyozását. A FDA korábban már tanulmányozta a néhány ezer, széltében, hosszában használt, recept­re kapható orvosságot, amelyekből jónéhányat már kivontak a forgalomból. Jelenleg legalább 250-féle hangulat befolyásoló gyógyszert lehet kapni recept nélkül országszerte. Soknak neve utal a rendeltetésére, mint pl.Compoz, Dormin, Mr. Sleep,' Sominez, Sta Kaim, Nodoz, Vivarin, stb. Dr. Charles E. Edwards az FDA taná­csosa már korábban kifejtette, hogy amiket a piru­lák tartalmaznak, azok “sem meglepőek, sem újak,” sőt, egyes gyárosok azzal érveltek, hogy “rég bevált, jól ismert” szereket alkalmaznak. Az altatók és idegesülapitók nagyjából két anya­got tartalmaznak: egy antihisztamint, amitől sokan elálmosodnak és egy scopomalint, ami a központi idegrendszer működését csökkenti. Az antihisztaminokra nem mindenki reagál egy­formán; vannak, akikre egyáltalán nincsenek álmo- sitó hatással. A pirulák csak nagyon kis mennyiségű scopomalint tartalmaznak. Ez Dr.Edwards szerint, nem sokban fokozza az álmositő hatást, de az erre érzékeny személy számára mérgező hatással lehet. A kb. 60 fajta, recept nélkül kapható stimuláló szer legfőbb tartalma koffein, amiről mindenki jól tudja, hogy ébren tart. Egy-egy pirulában kb. annyi koffein van, mint egy csésze kávéban. Mivel a patent orvosságokat recept nélkül árul­ják és bárki megveheti, biztonsági szempontból sok­kal gyöngébbre csináljak, mint azokat, amiket az orvos, betege állapotát ismerve, receptre rendel. Ha­tástalanságukon kívül a patent orvosságokat sokan azért is kifogásolják, mert az az elgondolás van mögöttük, hogy minden kis bajra azonnal valami­lyen pirulát kell szedni és hogy a legkisebb fájdal­mat sem lehet egy-két másodpercnél tovább eltűrni. Legalább is ezt kivánják elhitetni a legszembetű­nőbb, promóciós hirdetésekben. Mind az egyik orvos mondotta: “azzal igyekeznek egyik gyógy­szer előnyét a másikkal szemben kihangsúlyozni, hogy hány másodperccel hamarabb mutatkozik a ha­tása, ugyanakkor rossz néven vesszük az ifjúságtól, ha ‘nem akar szembenézni a valósággal’ és kábító­szerekhez fordul.” GAÁL ILONKA Los Angeles V. K. Szervező munka: Egyetemi tanulmány Száraz iskolai dolgozatok megírása helyett inkább a való élet tapasztalataiból akar tanulni Laurel Rei­ner, 18 éves diáklány, a Tarrytown-i Marymount Col lege első éves haügatója. Már múlt tavasszal, még a középiskola befejezése előtt, arra gondolt, hogy va­lami hasznos munkát végez és arról szerzett tapasz­talataiból írja meg az iskolai vizsga . disszertációját. Mivel folyékonyan beszél spanyolul, kidolgozott egy munkatervet, amely szerint, nyáron át a United Farm Workers Organizing Committee-nek végez szer vező munkát, amelyről naplót vezet és az lesz majd a vizsga dolgozata. Az igazgató helybenhagyta ezt a tervet és Miss Reiner, a szüleitől kapott valamennyi pénzzel hus- vét után Kaliforniába repült. Április 19.-től augusztus 1.-ig dolgozott a farm­munkások szakszervezetének, és az érettségi bizo­nyítványát távoüétében kapta meg. Mialatt dolgo­zott, mexico-amerikai családoknál volt beszáüásol- va és igy közelről láthatta az életüket. Valamennyit keresett is a szervező munkáért, de a tapasztalatok minden anyagi javadalmazásnál többet értek. A kaliforniai San Ysidro-ban, egy üzlethelyiség­ben működött a sztrájk-iroda, /ekkor még a szőlő­sztrájk javában tartott/ és innen másodmagával szer­vezte a munkasokat. Gyakran kelt fel hajnali három kor és néha napi 22 órát is dolgozott. Röpcédulákat osztogatott a határnál az átjövő mexieói munkások­nak, fogalmazott spanyol szövegű röpiratokat, segí­tett megsérült munkásokat a kórházba szállítani, pénzt gyűjteni a szakszervezetnek egy szállító autó megvásárlására, részt vett sztrájk felvonulásokban és még a férfi soviniszta tagok sértő megjegyzéseit is eltűrte. Cézár Chavez-zel, a sztrájk-vezérrel is San Ysidro-ban találkozott. Ott találkozott Victor Salandini római katolikus pappal is.a szakszervezet támogatójával, aki a sztráj­koló mezei munkásoknak egy vasalódeszka segítsé­gével mondott misét és kukorica tortillát használt áldozati kenyérnek. Ezért “tortilla pap”-nak nevez­ték. Szervező munkájáért a San Diego-i egyházközség először felfüggesztette, majd visszahelyezte állásába a “ tortilla pap ”-ot. Miss Reiner egyszer már egy izraeli kibbutzban is dolgozott két hónapig. Itt Amerikában indiánok­kal és más kisebbségi csoportokkal is végzett társa­dalmi munkát, az Ethical Culture Society program­jának keretében. Nagyon haragszik a sztrájktörőkre már azért is, mert mint mondja, ezek a gyerekeiket is munkába állítják, és igy soha sincs alkalmuk isko­lába menni. Sok betegséget talált a mezőgazdasági munkások között, különösen olyanokat, akik a ro­varirtó-szerek következtében betegedtek meg. Most egy másik munkaterven dolgozik Miss Rei­ner és reméli, hogy ezt a Marymount College is el­fogadja majd tananyagnak. “Túl sok minden történik és túlsók a tennivaló” — mondja. “A legtöbb egyetem programja négy évi ta­nulás. Ha valaki nem megy emberek közé, hogy ta­pasztalatokat szerezzen, azt nem tekintem igazi ta­nulásnak.” FÉRJEM EMLÉKÉRE: ŐSZI GONDOLATOK

Next

/
Thumbnails
Contents