Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-11-04 / 42. szám

Thursday Nov. 4 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÖ — HUNGARIAN WORD 1 MINDENNEK EL JO AZ IDEJE. . . Az Ur 1971-ik esztendejének október 25-én este “kiesett a világ feneke:” Az ENSZ közgyűlése — óriási szavazattöbbséggel — kimondta, hogy a hatalmas kinai nemzet egyedüli törvényes képvise­lője a Peking-ben székelő népi kormány és ugyan­akkor — az amerikai delegátus kétségbeesett rug- kapálózása ellenére — minden teketória nélkül ki- penderitette kebeléből az Egyesült Államok ke­gyeltjeit: a tagsági jogokat immár 22 éve bitorló Csang-Kaj-seket és társait. Ilyen óriási arculcsapás Washington t még sohasem érte az Egyesült Nemze­tek csarnokaiban — ennek a pofonnak a csattanása hallható volt 24 órán belül a civilizált világ minden legkisebb zugában.. . “Mindennek eljő az ideje. . . Egész bizonyosan eljő az ideje annak is — és már nem késhetik soka!—, hogy Ázsia vezető-népe: a kinai elfoglalhatja az Egyesült Nemzetek szervezetében az őt jogosan megillető helyet. Akár tetszik, akár nem tetszik a koloniális-imperialista beállítottságú nyugati hatal­mak egyikének vagy másikának, a népi Kina előbb- utóbb be fog kerülni ebbe a testületbe; nem azért, mert Kinának van szüksége rá, hanem azért, mert a testületnek van szüksége Kínára, ha valóban “világ- szervezet” akar lenni. Es Formoza? Ha a népi Kina fegyveresen akarná birtokába venni, minden erköl­csi és történelmi joga megvan hozzá. De nekem az az érzésem, hogy a fegyveres visszafoglalásra nem fog sor kerülni, mert nem lesz szükség rá. Eljő az ideje annak is, hogy az a bandita-társaság, amely ma Wall Street jóvoltából bitorolja ezt a szigetet, kénytelen lesz onnan dicstelenül kikotródni, mert a nép, képtelen lévén tovább tűrni és elviselni kor­rupt garázdálkodásaikat, irgalmatlanul ki fogja sep­rűzni őket. S menedéket vajon hol fognak találni? Ugyanott, ahol a többi hasonló szemétje a világnak: Wall Street árnyékában!” Ezt a fentidézett paragrafust az Amerikai Magyar Szóban 1954. november 25-én /tehát 17 évvel ez­előtt/ megjelent rovatom tartalmazta. Persze, akkor még nem tudhattam, hogy Washingtonnak a vietná­mi polgárháborúba való illetéktelen beavatkozása olyan hatalmas méreteket fog ölteni és olyan vég­telen hosszú ideig fog tartani, hogy e jóslat betel­jesedésére 1971-ig kell várni. Nem vitás, hogy ha Amerika tartózkodott volna a vietnámi beavatko­zástól — mint azt Dulles a genfi konferencia befejez­te után ünnepélyesen megígérte —, akkor a pekingi kormány évekkel hamarabb elfoglalhatta volna he­lyét az ENSZ-ben — és az Egyesült Államok népe is jobban járt volna: megtakarított volna több, mint 50,000 életet, 300,000 sebesültet és 150—200 bil­lió dollárt, amit az elmúlt 15 év folyamán a szó szo­ros értelmében ELFECSÉRELT! Mert mindezért az “áldozatért” vajon mit kapott cserébe? Egy vér­szomjas tirannust /Thieu-t/, aki csak amerikai se­gítséggel maradhat ideiglenes nyergében. De kapott mást is: egy csúnyán bemocskolt nevet Délkeletázsia népei között, akiknek százezreit lemészárolta, meg­nyomorította, földönfutókká tette a világtörténelem egyik legindokolatlanabb, legerkölcstelenebb had­járatában. . . Az ENSZ nagytöbbsége, amely immár nem ugv táncol, ahogy Washington fütyül, ezen a történelmi KÜLFÖLDI HÍREK HAVANNA. Koszigin szovjet miniszterelnök négy napi kubai látogatása után visszatért Moszkvába. Koszigin és a kubai kormánykörök közti tárgyalá­sok a legbarátságosabb hangulatban folytak. • PEKING. A Kinai Népköztársaság külügyminiszte­re Chi Peng-fei az ENSZ főtitkárához, U Thanthoz intézett átiratában közölte, hogy a Népköztársaság ENSZ megbízottai a közeljövőben New Yorkba ér­keznek. SAIGON. 31 állam képviselőinek jelenlétében — immár másodszor — felesküdött Thieu miniszter- elnök. 30.000 katona vette körül a nemzeti palotát, úgyhogy a város lakossága az “ünnepség” közelébe sem tudott jutni. •­i ' , ROMA. Az Ukrán Katolikus Egyház zsinatot hivott egybe, ahol kinyilvánítják függetlensegüket Rómá­tól. Az ukrán katolikusok 1596-ban csatlakoztak Rómához. • LONDON. A város Posta Épületeben bomba rob­bant, mely nagy kárt okozott. Egyesek az ír Repub­likánus Hadseregnek tudják be a bombarobbanást, mások viszont egy anarchikus szervezet tetteként könyvelik el a merényletet. SANTIAGO. Salvadoré Allende,Chile elnöke vendé­gül fogadott 1,500 épitő munkást, akik idő előtt befejezték az ENSZ 26 emeletes épületét, ahol a jövő év áprilisában nemzetközi kereskedelmi kon­ferenciát tart 130 ország megbízottja. Negyven allam diplomatái is részt vettek a foga­dáson. A Cukornád Technológusok Nemzetközi Konfe­renciájára Kubából 22 technológus érkezett a U.S.- be, azzal a szándékkal, hogy résztvesznek az össze­jövetelen. Meg ez év szeptemberében folyamodtak amerikai vizűmért, de azt nem kapták meg, s igy vizűm nél­kül repültek ide. A New Orleans (Lousiana) repülő­térre érkezve, a bevándorlási hatóságok emberei körülvették őket es először a repülőtér közelében lévő Hilton Motelben, majd másnap a Bella Chase tengerészeti repülőbázison internálták őket. A kubaiak úgy vélik, hogy joguk van résztvenni a nemzetközi konferencián, mivel Kuba a világ egyik legfontosabb cukomád-termelöje. A “Szabad Világ” nagyon rossz színben tűnik fel az emberek többsége előtt, amikor a “világkonfe­renciáról” kizárja az egyik legfontosabb cukorter­melő ország képviselőit. • hétfő estén nem volt hajlandó magáévá tenni azt a sületlen washingtoni okoskodást, hogy két Kina lé­tezik: az egyiknek Taipei, a másiknak Peking a székhelye. Ügyet sem vetett arra a bomirt érvelésre, hogy egy 14 milliós nép /a formózai/ jogos igényt tarthat a közgyűlési tagsagra, hiszen az ENSZ tag­államainak legtöbbje ennél kisebb népességgel ren­delkezik. Az ENSZ csak egy Kinat ismer; Formózát sohasem tekintette különálló államnak, hanem csu­pán Kina egyik tartományának. /És ez pontosan egybevág mind a pekingi kormány, mind pedig a Csang-Kaj-sek-társaság álláspontjával: ők is csak egy Kina létezését ismerik el!/ Nos, ezen a közgyűlésen nem Formóza 14 milliós népességének a jogairól volt szó — akármi­lyen szivhezszólóan próbálta ezt az amerikai dele­gátus dramatizálni! —, hanem arról, hogy az egy és oszthatatlan Kínát, amelynek Formóza csak egy icike picike részecskéje, kinek van joga törvé­nyesen képviselni az ENSZ testületében. ^ világ legegyszerűbb logikájával — kétharmadot túlhaladó szótöbbséggel! — kimondta az ENSZ, hogy a tör­vényes képviselő nem más, mint a pekingi kormány, tehát annak az álképviseletnek, amely több, mint kél évtizeden át — az Egyesült Államok védő szár­nyai alatt — bitorolta ezt a szerepet, nincs és nem is lehet helye ebben a testületben! Csang-Kaj-sek amerikai barátai most felváltva si - ránkoznak a formózai nép “jogainak az elrablása” felett és bőszen fenyegetőznek az ENSZ költségei­hez való amerikai hozzájárulásnak a drasztikus le­csökkentésével /úgy látszik, nem képesek elfogadni a minden szempontból megtámadhatatlan, kéthar: madnál és nagyobb szótöbbséget — tehát teljesen abszurd módon viselkednek!/, de majd ha a múlt hétfőn este kimért pofon visszhangja valamelyest elül és a mesterségesen felkavart porfelhő leülepszik, remélem: a józan belátás kerekedik felül és olyan légkör alakul ki, mint amilyent 1960. december 22-i karácsonyi cikkemben körvonalaztam: “Az ENSZ szavazatainak az egyensúlya százszor­ta megbízhatóbb őre a békének, mint az atombom­bák és más gyilkos eszközök egyensúlya a két szem­benálló tábor között. Majd ha elérkeztünk ahhoz a ponthoz — s talán nem is vagyunk olyan messze tőle!—, hogy a szavazatok száma többé-kevésbé egyenlőképpen oszlik meg a két oldal között és a többség többé nem lesz egy nagyhatalom szeszélyé­nek alávetve; majd amikor ez a nagyhatalom ráéb­red, hogy ha továbbra is ragaszkodik eddigi rövid­látó, rideg és értelmetlen politikájához, hát hova­tovább kisebbségben marad; majd ha észreveszi, hogy a világ magáraébredt többsége korántsem hajlandó állandóan követni ót a tátongó meredek széléig; majd ha felfedezi, hogy sem nagyhangú fenyegetőzések, sem nagylelkű dollárzáporok révén nem képes önkinevezett ‘vezéri’ pozicióját megtar­tani, akkor talán remélhetjük, hogy ez a nagyhata­lom is szelidebb húrokat kezd pengetni, mert más­különben bizony nagyon egyedül marad. Az egye­düllét pedig nagyon tragikus állapot úgy egy egyén­nek, mint egy nemzetnek az életében. . Mindennek eljő az ideje ! /1971. okt. 27./

Next

/
Thumbnails
Contents