Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-11-04 / 42. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Nov. 4 1971 immwumiostm A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS REHABILITÁCIÓS SEGÍTSÉGET IS NYÚJT. Sokan az év végéig összegyűjtik orvosi számláikat és akkor azokat egyszerre nyújtják be. Az ilyen eljá rás munkatorlódást okoz a Medicare hivatalban, a* mi miatt késlekedhetik a javadalmazás kifizetése. Jobb ezt úgy elkerülni, hogy azonnal nyújtsák be a kérelmet, mihelyt a számlát az orvostól megkapják. A legtöbb orvos tart ilyen kérdőíveket, vagy a társadalombiztosítási hivatalban lehet ezeket beszerezni. A Medicare kézikönyv mondja meg, hogy hova kell a kitöltött iveket beküldeni. Sokszor az orvos maga nyújtja be a kérelmet és kapja meg közvetlenül a kormánytól a díjazást. 1971 december 13 a határidő az 1969 október elsejétől 1970 szeptember 30.-ig terjedő orvosi szolgálatokért járó Medicare javadalmazások kérelmére. A törvény szerint a Medicare csak bizonyos határidőn belül fizeti ki a javadalmazásokat. Ez év december 31.-e után a Medicare nem fizetheti ki az 1969 október elseje és 1970 szeptember 30.-a közötti orvosi szolgálatokért járó javadalmazásokat» Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 1-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1953 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre $6.50. NEM JO KÉSLEKEDNI A MEDICARE BEADVÁNYOKKAL Sok súlyosan rokkant kap társadalombiztosítási javadalmazást es ezek között vannak, akik ugyanonnan rehabilitációs segítséget is kapnak. A súlyos és hosszantartó testi vagy szellemi rokkantságban szenvedőknek 5 százaléka valamilyen állami, szövetségi vagy városi rehabilitációs segítségben részesül: ezeknek 10 százaléka a társadalombiztosítástól kap ilyen természetű anyagi segítséget, foglalkozási átképzésre, fizikai terápiára és más szolgálatokra. Mióta 1965-ben a társadalombiztosítási rehabilitációs program megkezdődött, több mint 700 segélyezett lett újra munkaképes és vállalt munkát. Az olyan rokkantak, akiknél lehetőség van más szakmákban való ujraképzésre, a társadalombiztosításnál beutalják állami rehabilitációs intézetekbe ahol esetenként megítélve gondoskodnak arról, hogy a segélyezett újból kenyérkereső lehessen. ROSSZ UTÓN HALADUNK A véleménykutató Roper Organization az ország 200 különböző vidékén kikérdezte a lakosokat, mi a véleményük az Egyesült Államok politikájáról. A feleletekből kitűnt, hogy a lakosságnak közel két harmada azon a véleményen van, hogy az ország rossz utón halad. A kikérdezetteknek kevesebb mint negyedrésze véli, hogy a helyes irányban haladunk. Az elégedetlenség a lakosság minden rétegében észlelhető, fajra, korra, nemre és anyagi helyzetre való tekintet nélkül, habár az elégedetlenség o- kát csoportonként másnak tulajdonítják. TULSÁBAN ÖNKÉNTESEN INTEGRÁLNAK Az Oklahoma-i Tulsa város 77 elemi iskolájának háromnegyed része vagy mind fehér, vagy mind fekete tanulókból áll, csak itt-ott van névleges integrálás. A formális szegregálás megszűnt 1955-ben, de az utána következő években semmit sem tettek az iskolakörzetek megváltoztatására. A tanítók integrálása három évvel ezelőtt megkezdődött és az idén már, a lakosság arányának megfelelően, a tanítók 86 százaléka fehér, 14 százaléka fekete. Az iskolaszék kimondta ugyan, hogy buszon mehetnek a gyermekek a fekete környékekből fehér iskolákba és fordítva, de ennek nagyon kevesen tettek eleget, mivel nem volt kötelező. így a gyermekek továbbra is elkülönített iskolákban tanultak. “Mikor az iskolaszék az idén kijelentette, hogy nem szándékszik új integrálási tervet benyújtani, ” mondotta a fiatal, fehér háziasszony, Mrs. Pat Young, “egy ötletem támadt. Azt gondoltam, talán lehetne valamit tenni, mielőtt minden elmérgesedne.” Mrs. Young gyűlésre hívta lakásán néhány ismerősét, akik szintén elégedetlenek voltak az integrálás elmaradásával és az iskolai testület maradi oktatási módszereivel. Megkérte őket, hogy más, érdekelteket is hozzanak magukkal. Meglepetésére 38 szülő jelentkezett. Nem tartoztak semmiféle szervezethez és a legtöbben nem is ismerték egymást. Voltak köztük hivatásbeliek és jómódú kereskedő feleségek. “Nagyon érdekes volt a gyűlés, “ mondotta Mrs. Young. “Arról beszéltünk, hogyan lehetne a tananyagot és a módszert megjavítani és arról is, hogy az integrálást végre kellene hajtani.” A jelenlevők közül sokan dicsérték Elmer Jen- kist, a Burroughs School új, fekete igazgatóját, aki a múlt évben egy fehér iskolában helyettes igazgató volt. Összejöttek az igazgatóval és a fekete gyermekek szüleivel, akik tetszésüket fejezték ki afelett, hogy fehér gyermekek az ö .i iskolájukba járjanak. Az iskolaév megnyitásával Mr. Jenkins elégedett mosollyal szemlélte, milyen boldog lármával ették a gyermekek ebédjüket az iskolai étteremben, feketék és fehérek együtt. “Mindjárt lehet látni, hogy ezek nem tőrödnek egymás bőrének színével, rögtön látni lehet, milyen szellemben nevelték őket otthon.” Az egyik fehér anya, Mrs. Maynard Ungerman mondotta: “Sokan úgy éreztük, gyermekeink hiányt szenvednek, ha olyan iskolába járnak, ahol mindenki egyforma és egyformán öltözködik. Az ilyesmi nein felel meg a való életnek. Tulsa nem csak fehérekből áll, habár sokan azt szeretnék hinni. Ezeknek a gyermekeknek szembe kell nézni a valósággal. Hogyan tudják megérteni a feketéket, ha soha sem találkoznak velükfelnőtt korukig?” A Burroughs iskola fekete szülői szívesen látták az új, fehér tanulókat. “Minden gyermeknek jót tesz az integrálás,” mondotta Mrs. Juanita Mansker, fekete anya. “Azzal, hogy idejöttek, megmutatták hogy jó érzésüek. Nem lesz itt ellenségeskedés, mert mind a fekete, mind a fehér szülök ugyanazt akarják.” TERJESSZE LAPUNKAT l Pártatlan igazságszolgáltatás hogy a való és pártatlan tényállást foga a közönség megtudni. • George Jackson, a 29 éves fekete fiatalember, akit néhány héttel ezelőtt a San Quentin börtönben állítólagos szökési kísérlet ürügye alatt megölték, 19 éves korában elkövetett 70 dollár összegű lopásért, egy évtől életfogytiglan terjedő büntetéséből már tizet kitöltött, amikor megölték, és ezalatt az idő alatt nem tudott megbocsátást, “parole”-t nyerni. Minden 7 dollárért, amit lopott, egy évet töltött börtönben. • Angela Y. Davis, volt egyetemi tanár, fekete szabadságharcos, már egy éve van börtönben, tárgyalás előtt, tehát még nem találtatott bűnösnek és nem engedik óvadék mellett szabadlábra. A vád alapja az, hogy egy más egyén gyilkosságot követett el lőfegyverrel, amely állítólag az ö tulajdona volt. Az ügyészség eddig nem nyújtott be fegyverszakértői véleményt annak bizonyítására, hogy a gyilkosság valóban avval a fegyverrel történt. Angela Y. Davis ellen gyilkosság vádját emelték ! Ilyen egyenlően mérik Amerikában az igazságot ! A napilapok jelentik, hogy megkezdődött a törvényszéki tárgyalás Roy M. Cohn ügyében. A tárgyalás kezdetén az ügyészség 10 vádpont közül hatot elejtett. Roy M. Cohn országosan ismertté vált, mint a hirherdt McCarthy“vizsgáló bizottság” vörösfaló ügyésze húsz évvel ezelőtt. Most avval a vád - dal állt a törvény előtt, hogy a Fifth Avenue Coach társaság részvényesei előtt hamis pénzügyi jelentést tett, azért, hogy eltakarja a felvilágosítást arról a $350,000-röl, amelyet ügyvédi irodája a busz-társaságtól szerzett. A vádügyész szerint Cohn nagy ösz- szegeket szerzett a busz-vállalattól személyes céljaira 1966-ban. Ez Cohn-nak már a negyedik bűnügyi tárgyalása hasonló jellegű ügyekben, szintén a Fifth Avenue Coach társasággal kapcsolatban, de ebben az esetben is sikerült felmentést nyernie. Albany, N.Y.-ból jelentik, hogy Rockefeller kormányzó Henry F. Williams, csendőrszázadost nevezte ki annak a bizottságnak élére, amely hivatva van az Attica-i tragikus börtónlázadás ügyét kivizsgálni. Williams százados volt a parancsnoka a börtön ellen intézett ostromnak és az erre a célra összegyűjtött fegyveres erőknek. Tehát, mint egy N.Y. állami szenátor megjegyezte: “ a vizsgálandó folytatja a vizsgálatot”, vagy pedig a régi magyar szólás szerint: kecskére bizzuk a káposztát ! így aztán bizonyos,
