Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-11-04 / 42. szám
V*L XXV. No 42.Thwrwby< Nov. 4 1*71. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 14th St.. Now York, N.Y. 10003. Tolophono: AL 44)397. NOVEMBER 7 1917 1971 54 évvel ezelőtt, 1917 november 7.-én, új útra tért a világ legnagyobb országának, Oroszországnak a népe. A munkások és szegény parasztok átvették a politikai hatalmat. Köztulajdonba vették a gyárakat, bankokat, nagy földbirtokokat, lefektették az első szocialista állam pilléreit. Ma már történelem az elmúlt 54 esztendő. Azóta a földkerekség lakóinak több, mint 30 százaléka a szocializmushoz vezető utón halad, köztük 11 millió magyar testvérünk is. 1 Kevéssel több, mint egy fél évszázad alatt ezt az iparilag elmaradott feudális országot az ország dolgozói hihetetlen lelkesedéssel és önfeláldozással a világ egyik leghatalmasabb ipari országává változtatták. Az elfogulatlan emberek elismerik a tényt, hogy főleg a Szovjetunió lakosainak a történelemben páratlan önfeláldozó, több, mint tiz millió áldozatot követelő emberfeletti cselekedete mentette meg az emberiséget a fasiszta uralom felülke- rekedésétöl. Most, 54 évvel e történelmi esemény után, a Szovjetunió áll az élen azon törekvésben, hogy javuljon a kapcsolat az európai országok között és megvalósuljon MINDEN ország biztonsága. A Szovjetunió javasolta egy, egész Európára kiterjedő villanyerö-hálózat megteremtését, közös európai vasúti rendszer felállítását és a tengeri és egyéb természeti kincsek közös kiaknázását, az EURÓPAI ORSZÁGOK BIZTONSÁGÁT. A nemzetek közti feszültség megszüntetése, a fegyverkezésre pazarolt pénz lakások, kórházak, iskolák építésére fordítása, a különböző társadalmi rendszerekben élő országok békés egymás mellett élése ÉLETKÉRDÉS MINDEN ÁLLAM, az egész emberiség részére. A szocialista államok, a Szovjetunióval az élen, az egész emberiség érdekét képviselik, amikor szervezetten, következetesen, tán- torithatatlanul szorgoskodnak az Európai Biztonsági Konferencia összehívásán. Koszigin miniszterelnök kanadai látogatása, Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárának párizsi látogatása szintén a béke ügyét szolgálta. Ma már nem lehet Clausewitz elmélete alapján intézni az országok ügyeit. Ö ugyanis azt mondta, hogy “a háború nem más, mint a politika folytatása más eszközökkel.” Ma, az atom-és hidrogén-fegyverek idejét éljük. Egy atomháború elpusztítaná az egész emberiséget. A beke életkérdéssé vált. Mi büszkén tekintünk a földkerekség első szocialista államára, a Szovjetunióra, mely a világ békéjéért folyó harc élén áll. WASHINGTON, D. C. A szenátus 41 szavazattal 27 ellenében elvetette a Nixon kormány “külföldi segély”- javaslatát. A szenátus többsége ellenzi a Nixon javaslat azon részét, mely a délvietnámi, kambodzsai, laoszi és a görög diktátorok támogatását mozdítaná elő. “A külföldi segély”-re előirányzott dollármilliárdok nagy részét a második világháború befejezése óta főleg a katonai diktátorok fölsegi- tésére fordítottuk.” “Nem volt ez ( a külföldi segély törvény) egyéb, mint a hidegháború egyik eszköze* “Itt az ideje, hogy mindezt megváltoztassuk és uj irányt adjunk az Egyesült Államok külpolitikájának” — mondotta J. W. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. A javaslat ellen szavazó szenátorok kihangsúlyozták, hogy hajlandók támogatást nyújtani a pakisztáni menekülteknek és Izraelnek. Nixon elnök éles szavakkal elitélte a szenátus e döntését és azzal vádolta a szenátorokat, hogy határozatukkal aláássák a nemzet biztonságát. (Ez azt jelenti, hogy a nemzet biztonsága — Nixon elnök véleménye szerint — a diktátorok támogatásától f«gg) ^ csak két szavazat WASHINGTON, D. C. A szenátorok 47 szavazattal 44 ellenében elvetették a Cooper-Church javaslatot, mely megtiltotta volna, hogy a Nixon kormány pénzt költsön a vietnámi háború folytatására. Csupán az amerikai csapatok kivonására lett volna szabad pénzt költeni Vietnámban. Két szenátor szavazata döntötte el a kérdést. Nixon elnök a szavazást megelőzően a Fehér Házba hivott húsz szenátort, akik a Cooper-Church javaslatra akartak szavazni. Az elnök azt mondotta, hogy a párizsi tárgyalások nagyon jelentős stádiumban vannak és a Cooper-Church javaslat elfogadása rossz hatással lenne a párizsi fejleményekre. Csupán Nixon elnök e sakkhuzása hozta meg a kormány “győzelmét.” * J. W. FULBRIGHT AZ ATOMBOMBA ROBBANTÁS SZÍNHELYE Amchitka szigetén egy mérföld mélységben öt millió tonna TNT hatásának megfelelő atombombát robbant fel az Atomenergia Bizottság, Nixon elnök jóváhagyásával. A környezet védelméért sikraszálló szervezetek kérését elutasította a Fellebbezési Bíróság, de ugyanakkor kötelezte az Atomenergia Bizottságot bizonyos dokumentumok beterjesztésére, melyek fényt vetnek, milyen káros hatással lehet a bomba- robbantás a környezetre. A Nixon kormány hajlandónak mutatkozott e dokumentumok beterjesztésére. Hogy milyen hatású lesz e dokumentumok nyilvánosságra hozatala a bomba robbantás idejének meghatározására, azt e sorok Írásakor nem lehet tudni. A kanadai kormány kijelentette: a robbanás okozta károkért az Egyesült Államokat teszik felelőssé. Nagy Karácsonyi Bazár Los Angeles-ben 1971. NOVEMBER 14.-EN, VASÁRNAP EGESZ NAP A MUNKÁS OTTHONBAN 1251. SO. ST. ANDREWS PLACE. - NŐI KÖR RENDEZÉSÉBEN. MINDENKI MEGVEHETI ITT KARÁCSONYI AJÁNDÉKAIT. EBED 12 ÓRAKOR BELÉPŐDÍJ NINCS IMII KW ■ i't ‘ , ■ Ént, n ind Cím M»tUr Dt«. It, »« ■nd«r Ux Act of March 2. U7» mt th« F.O. »t W.T., H.T A szenátus ellenzi a diktátorok támogatását
