Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-21 / 40. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Oct. 21. 1971 “Egy gyékényről egy nagyon öreg asszony emelkedik fel, úgy 30 és 40 év között lehet. Azt mondja: szeretnék enni valamit . . . Amikor a szemem megszokja a félhomályt a kunyhóban, egy 15 év körüli lányt pillantok meg, aki a földön fekszik. Rongyai még a hasát sem takarják be egészen. Mokondával töltött pipát szív. Kabulatában észre sem veszi az idegent. ” Ezeket a sorokat egy nyugat-német újságíró vetette papírra, valahol Latin-Amerikában, 1970-ben. Közép- és Dél-Amerika — lakosainak túlnyomó többsége a latin nyelveken, spanyolul vagy portugálul beszél, ezert nevezik egy ütt Latin-Amerikának — kétszer akkora területen fekszik, mint Európa. Lakosainak száma 200 millió körül jár, pontosan nem lehet megállapítani, hiszen a hatalmas földrész belsejében olyan népek élnek, amelyek mai napig ismeretlenek maradtak, a civilizáció elöl egyre beljebb húzódnak a végtelen őserdőkbe. A kontinensen lakók egyharmada fehérbőrű, az egykori hódítók, a spanyolok és portugálok leszármazottai, 38 százaléka indián — az óslakók utódai — és indián-feher keverék (mésztie), 28 százaléka a hajdanában rabszolgaként odahurcolt négerektől származik. Az arányok különbözőek az egyes országokban: Argentina lakosainak több mint 90 százaléka fehér, Haitit 95 szazaikban négerek lakják, Guatemalában, Peruban indián a lakosság többsége. Szociális helyzetüket tekintve azonban vajmi kevés a különbség a különböző börszinu emberek között. Legfeljebb annyi, hogy a leggazdagabb réteg csaknem mindenütt a fehérek közül kerül ki. A népszaporulat Latin-Amerikában a legnagyobb a világon. Évente három százalékkal növekszik a létszám, s az ezredfordulóig 620—640 millióra emelkedik. Nagy a csecsemőhalandóság is. Erről sem lehet pontos statisztikát készíteni, hiszen a kontinens belsejének egyes vidékeire egyáltalán nem jutnak el az adatgyűjtő hivatalnokok. Az ismert tájakon a- zonban megközelíti az ötven százalékot az egy éven aluli gyermekek halálozási aránya. Eszakkelet-Brazi- liában 48 százalékos az arahy, az esős, bőven termő területeken valamivel kedvezőbb: 46,4 százalék. Európai ember számára szinte hihetetlen az is, hogy a dél- vagy közép-amerikai emberek átlag- életkora mennyire alacsony: férfiaknál; 43, nőknél 49 év. (Magyarországon 1964-es adat szerint 67. illetve 71 év.) Ennél is alacsonyabb az átlag-életkor Brazília legszegényebb északkeleti vidékein, a Grand Chaco indián és Haiti néger lakosai között. A bolíviai főváros peremén Jellegzetes utca La Pózban Néhány évvel ezelőtt világkongresszust tartottak a gyermekorvosok Mexikó városban, Latin-Amerika egyik legnagyobb metropolisában, amely az utóbb években az olimpiáról és a labdarugóvilágbajnokságról lett világszerte ismert. Miközben a gyermek- orvosok a földkerekseg különböző tájain pusztító gyermekbetegségek megelőzéséről és gyógyításáról tanácskoztak — Latin-Amerikában naponta 1500 gyermek halt éhen. Azéhhalal itt természetes módja az elmúlásnak — állapítja meg az idézett nyugat-német újságíró. Holott Latin-Amerika földje bővelkedik élelmiszerekben. Egyetlen nagybirtokosnak százezer szarvas- marhája van — de egy földmunkás napi bérének kétharmadát fizeti egy liter tejért. A szabadban élő teheneket meg sem fejik — a latin-amerikai gyermekek 80 százaléka pedig úgy nő fel — vagy úgy pusztul el fiatalon —, hogy soha nem ivott egy pohár tejet. A közegészségügyi állapotok Latin-Amerika nagy részein szinte leirhatatlanok. Hondurasban tiz kunyhó közül kilencben nemhogy padló, de még valamilyen fekvőhely sincs. Paraguayban tiz ház közül csak kettőnek van szilárd teteje, Chilében a lakásoknak mindössze 4,5 százalékában van viz, Kolumbiában pedig a házaknak csupán 4,2 százalékában ég villany. (Ebben a számban szerepelnek a főváros, a közel kétmillió lakosú Bogota sokemeletes hazai is.) A hatalmas földrész lakosságának több mint a fele írástudatlan, de vannak olyan vidékek, sót egész országok, ahol az analfabéták aránya eléri a 70, sőt a 80 százalékot is. S ahol van is tanító, igyekszik elmenni onnan, hiszen az iskolázott emberek a TERJESSZE LAPUNKAT! nagyvarosokban hasonlíthatatlanul többet keresnek. Egy falusi tanitó havi fizetése ugyanis — magyar pénzre átszámítva — 150 forintnak felel meg. Hasonló szinten mozog az átlagkereset például Haiti- ban: évente 160 forinttal egyenértékű fizetést visznek haza a családfenntartók. Arra, hogy a család más tagjai is kapjanak munkát, még gondolni sem lehet. “Munkalehetőség” csak a falvak legszebb lányai számára létezik. Őket toborozzák a városok bordélyházaiba, ahol egy éjszaka 10 forintnak megfelelő összeget is “kereshetnek”. Falujukba azonban soha nem jutnak el többé: egy idő után már csak cukornádpálinkában kapják járandóságukat a házak tulajdonosaitól, s mindennapos, hogy orvos híján a szerzett betegség, az alkohol vagy az éhhalál viszi el őket egészen fiatalon. Milyen lesz Latin-Amerika jövője? — Brazíliában egy év alatt három és félmillió gyerek született, háromnegyedüknek ,nincs reménye arra, hogy egészségesen nőjön fel — mondta dr. Lamare, Rio de Janeiro egyik legkiválóbb gyermekorvosa, egykori egészségügyi államtitkár. — Itt csak az erőszak segit még — nyilatkozott Paz Estenssoro, Bolivia volt köztársasági elnöke. Salvator Allende, Chile uj elnöke viszont azzal a programmal indult az elnökválasztáson, és azt hirdette meg hivatalbalépése után is, hogy javítani kell a viszonyokon. V. E. Del-Amerika lakosainak legnagyobb része katonai diktatúra alatt él.
