Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-21 / 40. szám
Thursday, Oct. 21.1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN V/ORD Nixon elnök Moszkvába utazik MEGTAGADTÁK A SZOLGALATOT Nagy feltűnést keltett mind amerikai, mind nemzetközi körökben Nixon elnök sajtónyilatkozata, hogy jövő év májusában Moszkvába utazik és ott a szovjet vezetőkkel tárgyal. Mindenki keresi a választ a kérdésre: mi késztette Nixon elnököt a moszkvai útra? Véleményünk szerint két indító oka van ennek. Az első és az ő részére a legfontosabb ok, egyengetni az utat az 1972-es elnökválasztásra. A második és az amerikai nép részére legfontosabb az, amit a világ józanul gondolkodó népe már régen felismert, hogy háború a .nagyhatalmak között nem végződhet egyik hatalom győzelmével sem. Az Amerikai Magyar Szó természetesen örömmel üdvözli Nixon elnök elhatározását, azonban nincsenek illúzióink. Nem hisszük, hogy az elnök békeangyallá változott. Ellenkezőleg. Amig az amerikai bombázókról a bombák ezreit zúdítják a szabadságért harcoló vietnámi népre, amig a szövetségi kormány költségvetése nagy részét hadi kiadásokra pocsékolják, amig a Nixon-kormány nem tesz lépéseket a szegénység és munkanélküliség felszámolására, az amerikai nép díjmentes orvosi és kórházi ellátására, az idős polgárok gond nélküli megélhetésének biztosítására, a gettók megszüntetésére és sok más probléma megoldására, addig — úgy véljük — Nixon elnök és kormánya nem képviseli az amerikai nép igazi érdekeit. “EGYEZMÉNY” JAPAN ES USA KOZOTT WASHINGTON, D. C. Három éves huza-vona után “egyezmény” jött létre Japán és az Egyesült Államok kormányai közt, melynek értelmében Japán korlátozza a szintetikus és gyapju-áru behozatalát; öt, illetve egy százalékkal évente. Az egyezmény szót azért tesszük idéző jelbe, mivel Japán azért egyezett bele a kivitel korlátozásába, mert a Nixon kormány azzal fenyegette, hogy törvényt iktat be a textiláruk behozatalának korlátozására. késztetni az erkölcstelen vietnámi háború felszámolására. Igen ám, DE ez nagy nehézségekbe ütközik. Az egyik és legfőbb nehézség a pénz hiánya. McCloskey: “ A kampány jelenleg havi 50,000 dollárba kerül. Ha nem áll rendelkezésemre ez a minimális összeg, le kell lassítanunk a kampányt. Pénz hiányában le kellett zárnom a san-franciscói irodát.” Az utolsó, 1968-as elnökválasztási adatok azt mutatják, hogy annak a jelöltnek, akinek nem áll minimum 20 millió dollár a rendelkezésére, semmi, de semmi esélye nincs az elnöki tisztség elnyerésére. Az amerikai demokrácia éltetői azt mondják, hogy mindenkinek jogában áll pályázni még a legfelsőbb tisztségre is. Ez éppen olyan jog, mint az, hogy a koldusnak és a milliomosnak egyaránt joga a hid alatt aludni. STAGNÁL A GYÁR-2. Olvasóink közül bizonyára sokan hallották már Paul N. McCloskey, Jr. nevét. Ez a califomiai képviselő ellenzi Nixon elnök vietnami politikáját és úgy véli, hogy emberi kötelessége ellenjelöltként fellépni az 1972-es elnökválasztáson. McCloskey republikánus képviselő minden tőle telhetőt elkövet, hogy meggyőzze az amerikai népet: Nixon elnök csak Ígéri a békét, de folytatja a háborút. Mondja McCloskey: “Bosszant az a tudat, hogy az amerikai nép úgy véli, hogy Nixon elnök befejezi a háborút. Az egyszerű és szembeoltö tény az, hogy ez évben is elpazarlunk 11 milliárd dollárt Vietnámban és 250 hadirepülöröl naponta a bombák ezreit dobáljuk ártatlan emberekre.” A republikánus képviselő tehát, minden jel szerint, próbába felrázni az amerikai népet és tettre Dél—Vietnam “Pace” hadtamaszpontnál állomásozó amerikai csapatok közül egy öt tagból álló őrjárat megtagadta a szolgálatot. Egyes jelentések szerint az őrjárat tagjait áthelyezték, más jelentések viszont arról számolnak be, hogy a parancsot megtagadókat katonai bíróság elé állítják. HOGYAN IS FEST AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA t KISSINGER PERINGBEN WASHINGTON, D. C. Henry A. Kissinger, Nixon elnök tanácsadója Pekingbe utazott; négy napi ottartozkodása alatt előkészíti Nixon elnök látogatását a Kínai Népköztársaságba. ELBOCSÁTJÁK A MUNKÁSOK EZREIT A Bethlehem acélvállalat hatalmas üzeme Lackawanna, N. Y.-ban stagnál. 5,100 munkást bocsátanak el ismét az üzemből. Trudeau barátságosan üdvözli Kosygint a repülőtéren. Valamikor, nem is olyan régen a Bethlehem acélvállalat Buffalo közelében lévő Lakawanna üzemében 18,000 munkás dolgozott. Az üzem jelenlegi létszáma 9,500-ra csökkent, amit Robert J.Jor- dan üzemvezető szerint ismét leszűkítenek 4,600-ra, vagyis újabb 5,100 munkás veszti el megélhetési lehetőségét. A tény az, hogy e sorok írásakor az acélvállalat Lakawanna üzemében csupán ezer munkás dolgozik és senki sem ad választ arra a kérdésre, mikor állítják munkába azt a 3,600 munkást, akiket a vállalat vezetősége szerint foglalkoztatni óhajtanak. A GE is elbocsájt munkásokat. Thomas A. VAnderslice, a General Electric válla lat Syracuse-i (NY) üzemvezetője bejelentette, hogy lezárják az összegező áramszámláló osztályukat. 520 alkalmazott — 320 havi fizetéses és 200 órabéres — veszti el munkáját. “A vállalat nem kap vissza megfelelő profitot a befektetett tőkéje után”, — mondotta magyarázatképpen Vanderslice, űr.
