Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-21 / 40. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Oct. 21, 1971 Van valami az Egyesült Államok nyomortanyáiban, ami megkülönbözteti azokat más országok nyomorvidékeitől. A szegények gettóiban a nyomor, a reménytelenség mindenütt jelen van, de a mai amerikai gettókat a kimondhatatlan szegénységen kivül az emberekben megnyilvánuló kitaszítottság, élesen elhatárolt megkülönböztetés érzete és a mindig robbanni készülő ellenállás jellemzi. Ilyen hely Brownsville, New York Brooklyn kerületében. A hivatalos statisztika szerint ezen a 100,000 lakosú környéken a munkanélküliség a New York városi átlagnak kétszerese, a bűnözés rendkívüli méreteket ölt, a nemi betegségek szinte járványszerüen terjednek és a gyermekhalandóság botrányos arányokat mutat. A környékről végzett tanulmányok azt is megállapítják, hogy a lakások 10 százaléka gyújtogatás, bombázás vagy a háztulajdonos által való elhanyagoltság miatt lakhatatlanná vált. Sok régi lakóházat a háztulajdonosok egy vagy másféle okból egyszerűen ott hagynak és ezek a házak rövid időn belül pusztulásnak indulnak. Az Egyesült Államok leggazdagabb, legkulturáltabb városában a fekete és barnabörü gyermekek a kiégett házak kormos deszkáiból, köveiből csinálnak maguknak játékot. Brownsville azelőtt is gettó volt. Két generációval ezelőtt a bevándorolt szegény zsidók és felnőtt gyermekeik lakóhelye volt, akik ott, olcsóbb házbérért jobban lakhattak, mint benn a városban. Sötét, egészségtelen zúgmühelyek is voltak, ahol a szegény bevándoroltak éhbérért hosszú órákat dolgoztak. De ezek a szegény zsidók nem éltek olyan reménytelenségben, mint a környék mai lakói. Mindig előttük állt a lehetőség, hogy kitartással vagy kisebb-nagyobb szerencsével kikerülhetnek a gettóból és jobb életet teremthetnek maguknak. A bőrük színe nem akadályozta meg őket ebben. Jelenleg alig néhány van még Brownsville-ben a régi zsidó lakosok leszármazottaiból. Csak a régi zsinagógák tanúskodnak róluk; legtöbbjének ajtaja, ablaka bedeszkázva és sok bolt fölött még a régi nevek láthatók, habár régóta más gazdáik vannak. Az utcai nyilt piacok is megmaradtak, ahol tolókocsikról, vagy standokról kínálják az árúkat. Lényegében a környék teljesen megváltozott. A régiek elköltöztek, vagy kihaltak és helyükbe szegény fekete vagy portorikói lakosok költöztek. Az évszázados lakóházakat senki sem javitja többé és az egész környék a végső leromlás útján van. Az üres lakásokban húzódnak most meg a város szegényei, oda költöztetnek népjóléti segélyezetteket is, akiket máshonnan kilakoltatnak. Senki nem költ pénzt többé a házak tatarozására. Brownsville ma már közel áll ahhoz, hogy az első kihalt városrész legyen egy amerikai nagyvárosban. A múlt májusban kirobbant zendülések, a rendőrséggel való összecsapások, utcai harcok, gyújtogatások csak siettették a folyamatot. Múlt tavasszal Lindsay polgármester más városok polgármestereinek bemutatta a Brownsville-i nyomortanyát. Amikor kiszálltak a külön autóbuszból, amely oda vitte őket, elszömyúködve néztek körül. A néma csendben először Kevin White, Boston polgármestere szólalt meg: “Úgy látszik, első kézzelfogható tanujelét látjuk civilizációnk összeomlásának.” v. . Vago Klara BROWNSVILLEI NYOMORTANYA JÓ a koedukáció Dr. Alice Rossi, a Baltimore-i Goucher College szociológia tanára azt állítja, hogy a leányiskola nem nyújt kedvező körülményeket egy fiatal nő egyéniségének kielégítő kialakulására. “Nem hiszem hogy van még valami annyira természetellenes, mint 16-22 éves fiatalok érintkezését csak weekendekre korlátozni. Sokkal egészségesebb és sokoldalú kapcsolat lehetséges, ha diákok fesztelenül találkoznak a tantermekben, szemináriumokon és laboratóriumban.” Az ellenvetésre, hogy az ilyen találkozások elvonják figyelmüket a tanulástól, azt válaszolja Dr. Rossi: “Ilyen figyelemelvonásokkal egész élete folyamán fog találkozni egy nő, tehát nagyon jó, ha minél korábban megtanulja az ehhez való alkalmazkodást." HélAQOIÍ A HAJÁÉNÁL EL PASO, TEX. Egy millióra becsülik azoknak a mexikói dolgozóknak a számát, akik törvénytelenül léptek be az országba. És számuk egyre gyarapodik. Ezeket hívják “wetbacks”, vizeshátuaknak, mert sokan valóban a Rio Grandén átúszva jutnak az országba. Számuk meghaladja az 1964-ben törvényesen belépők számát, akik akkor a két állam közti egyezmény alapján, a “bracero” program keretében jöttek be. Előnyösebben bérezett munkát találnak ezek a városokban, mint azelőtt a farmokon. Ez a növekedés a törvénytelen bevándorlók számában akkor történik, amikor a munkanélküliség Amerikában amúgy is súlyos probléma. De Mexikóban a helyzet még rosszabb, a szárazság már a harmadik éve tart és ezreket kényszerít, hogy elhagyják a mezőgazdaságot. Törvényjavaslatot nyújtottak be a Kongresszushoz, amely büntetéssel sújtja az amerikai munkaa - dót, aki ilyen törvénytelenül bevándorolt munkásokat alkalmaz. WASHINGTON, D. C. A Federal Trade Commission jelenti, hogy az utóbbi 10 hónap alatt több cigarettának emelték, mint csökkentették a nikotin és szurok tartalmát. Annak ellenére, hogy az egészségügy i hatóságok kétségen kivül megállapították a cigarettában lévő nikotin és szurok rák és más betegséget okozó hatását és dohányzás elleni kampányt indítottak, úgy látszik, a cigaretta-gyárosok nem sokat törődnek a közönség egészségével. Aztán, hogy egymást túllicitálva kérkedtek a különböző márkájú cigaretták készítői, hogy melyiknek van jobb szűrője, kevesebb nikotin tartalma, most egyszerre taktikát változtattak. Valószínűleg arra számítanak, hogy a dohányzás veszélyére figyelmeztető propaganda majd lassan feledésbe megy. Published weekly, except 2nd Sc 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 1-0397. Ent. as 2nd Class Matter. Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12 , félévre $6.50. EGY PENTAGONI INSPEKCIÓ 80.000 DOLLÁRBA KERÜL “Selling of the Pentagon” programjában bemutattak és amelyre válogatott egyéneket hivtak meg, védelmi berendezések megszemlélésére, nem 14 ezer dollárba került, amint azt Dániel Z. Henkin, a Pentagon sajtótitkára állította, hanem több, mint 80 ezer dollárba. A Pentagon azt állítja, hogy ez az összeg a katonai költségvetésben amúgy is benne volt. A kormány könyvelési ellenőrei azt mondják, hogy egy a Pentagon által megrendezett propaganda körút, amelyen 63 polgári egyén vett részt, több mint 80 ezer dollárba került, az erre szánt hivatalos összegnek ötszörösébe. A General Accounting Office, az inspekció költségeinek áttanulmányozását Henry E. Reuss Wisconsin-i dem. képviselő kérésére végezte, aki a tanulmányt nyilvánosságra hozta. Ez az 1970-es inspekciós túra, amelyet a C.B.S. TERJESSZ! LAPUNKAT
