Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-07 / 38. szám
Vol. XXV. Ne 38. Thursday, Oct. 7. 1*71. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. t«th St., New York. N Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ^szenátus ismét követeli a vietnámi háború felszámolását Veszélyben a sajtószabadság A szenátus egy albizottsága Sam J. Erwin North Carolina demokrata szenátor vezetésével, vizsgálatot folytat a szövetségi kormány sajtószabadságot korlátozó lépeseinek feltárására. A bizottság előtt megjelent többek közt Norman E. Isaacs, a Columbia Egyetem Újságíró Tanszékének vezetője, aki mondotta: “A szövetségi kormány a köztársaság történetében először próbálta megtiltani az olyan okmányok közlését, melyek kihatnak az ország lakosainak legfontosabb érdekeire.” “Ilyen lépésre, véleményem szerint, a kormány csak akkor jogosult, ha országunk azonnali és közvetlen veszély küszöbén áll. Ez a helyzet nem állt fenn, amikor a N. Y. Times közölni óhajtotta a Pentagon Iratokat, melyek rámutattak az Egyesült Államok szerepére Indo-Kinában.” Harding F. Bancroft, a N. Y. Times egyik alelnö- ke mondotta: “A Nixon adminisztráció nyomást gyakorol a sajtó képviselőire és megfélemlíti őket. Követeli, hogy a riporterek tárják fel az általuk irt és közölt cikkek eredeti forrását. Az adminisztráció e lépése homlokegyenest ellenkezik alkotmányunk első módosításával.” Ugyancsak.tanúskodott a bizottság előtt Frank Stanton, a Columbia Broadcasting System igazgatója és Ogden R. Reid Westchester megye republikánus képviselője. Mindketten kihangsúlyozták, hogy ha a szövetségi kormány közegek, valamint az ország második legmagasabb tisztségét betöltő e- gyén, Agnew alelnök, tovább folytatja a sajtó, a rádió és TV elleni hajszát, az a sajtószabadság végét jelentené. Erwin szenátor, az albizottság elnöke szintén nyilatkozott: “Az adminisztráció úgy véli, hogy a sajtó feladata a kormány programját a lehető legjobb színben az olvasók elé tárni. A kormányközegek aktivitása oda irányul, hogy a hírszolgálat az adminisztráció e felfogását teljesítse.” Walter Cronkite, a Columbia Boroadcasting System fő hírmagyarázója mondotta: “A rádión es a televízión továbbított hírek nem tárgyilagosak, még pedig azért, mert e vállalatok létezése a kormányközegektől függ. A hírszolgálati vállalatok szabadságát megnyirbálták parancsokkal, megfélemlítésekkel és zaklatással.” “All ez — folytatta tanúvallomását Cronkite — különösen a kis állomásokra, melyek tulajdonosainak nem áll módjában ügyvédeket fogadni és hosz- szan tartó birói eljárást indítani alkotmányos jogaik védelmére.” “Mi a politikusok és bürokraták szeszélyeinek vagyunk kitéve és tekintet nélkül arra, hogy le akarnak-e ránk csapni, vagy nem, csupán létezésük már határozott megfélemlítést, gátló hatást gyakorol ránk.” Itt az ideje gátat vetni a Nixon kormány sajtó szabadságot sértő ténykedéseinek. WASHINGTON, D.C. A szenátus 57 szavazattal 37 ellenében ismételten elfogadta Mansfield szenátor javaslatát: “Vonjuk ki seregeinket Vietnámból hat hónapon belül. Az egyetlen feltétel: engedjék szabadon a fogva tartott amerikai katonákat.” Általánosan tudott dolog, hogy a Vietnámi Demokratikus Köztársaság és az ideiglenes Forradalmi Kormány azt javasolta ez év julius 1.-én, hogy szabadon bocsátja a hadifoglyokat, amint az Egyesült Államok kitűzi a dátumot a csapatok kivonására. A javaslat elfogadása előtt Mansfield szenátor beszédében többek közt mondotta: “Tudom, hogy a háború áldozatainak felsorolása unalmas dolog egyesek részére, de ne felejtsük el: embertársainkról van itt szó. Több, mint 50,000 -en életüket vesztették. Több, mint 300,000-en megsebesültek. Soha, de soha sem tudjuk megmagyarázni, ha felteszik a jövőben a kérdést: MIÉRT” A szenátusi javaslat elfogadását követő napon a N. Y. Times vezeta vezércikket a következő mondatokkal fejezte be: “Itt az ideje, hogy Nixon elnök belássa vietnámi- zálási politikájának teljes csődjét — mint azt a szenátus is belátta. Ennek a hiánya késlelteti a tárgyalások utján való egyezményt, mely biztosítaná a háború befejezését, az amerikai katonák és foglyok hazatértét Indokinából. A szenátus által elfogadott Mansfield javaslat u- jabb alkalmat ad az elnöknek, hogy hátat fordítson a realizmust nélkülöző és veszélyes politikának és a kongresszussal karöltve keresse a háború tárgyalások utján való felszámolását.” Sokan ügy vélik, hogy a szenátus által elfogadott javaslatnak nincs sok értelme, mert a konzervatívok által kontrollált képviselöház nem azonosítja magát a szenátus álláspontjával. A tény azonban az, hogy a szenátorok azok, akiknek álláspontja visszatükrözi az amerikai nép nagy többségének háborúellenességét. A múlt vasárnap Dél-Vietnámban lezajlott választási cirkusz ismételten felszínre hozta a népellenes Thieu diktátor terroruralmát és ez uralom ellen egyre növekvő népi mozgalmat. Nixon elnök előbb, utóbb kénytelen lesz figyelembe venni az erkölcstelen vietnámi háború ellenzőinek véleményét, ha újabb négy évet szándékszik eltölteni a Fehér Házban. VI.PÁL PÁPA FOGADTA MINDSZENTY KARDINÁLIST RÓMA. Mindszenty József kardinálist a Magyar Népköztársaság bírósága 1949-ben hazaárulás és törvény-ellenes pénz üzelmek vádjában bűnösnek találta és életfogytiglanig tartó büntetést mért rá. A börtönből az 1956-os ellenforradalmárok szabadították ki. A lázadás leverése után Mindszenty az amerikai konzulátus épületében kapott menedé két. Azóta is ott lakott, noha a magyar kormány többször kinyilvánította: szabad utat enged részére, hogy külföldre távozzon. Mindszenty kardinális visszautasította a kormány méltányos javaslatát és mondotta: “Mindaddig itt maradok, amig nem mentesítenek az ellenem hozott vádak alól.” Végül azonban megváltoztatta elhatározását. Elfogadta VI. Pál pápa meghívását, elhagyta menedékhelyét és elutazott Rómába. Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere ez év áprilisában tárgyalt VI. Pál pápával, amikor minden bizonnyal egyezmény jött létre Mindszenty kardinális ügyében. A népellenes kardinális eltávozása az országból arra mutat, hogy az ország belügyei szilárd alapon állnak, és ugyanakkor hozzájárul az európai országok közti feszült viszony enyhítéséhez is. ^ Ént. u 2nd Class Matter Dee. 31. I95Z ander the Act of March 2. 1179, at the T O. •t N.Y., N.T AM2Ü0EIT
