Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-30 / 37. szám
12 !PT AMERIKAI MAGYAR S/6 — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 30 1971 MORATÓRIUM NAPJA: OKTOBER 13. ÖSSZEÜLT A KONGRESSZUS Különösen aktuális ez a tüntetés ma, amikor az amerikai kormány csalárd módon minden komoly szándék nélkül folytatja a párizsi béketárgyalásokat a vietnámi nép képviselőivel, és amikor Nixon személyes utasítására felfokozott mértékben folynak a pusztító légi bombázások a Vietnámi Demokratikus Köztársaság területén. A tüntetések változatos és különböző formákat fognak ölteni a különböző helyeken. Legyünk ott mindnyájan és vegyünk részt ebben a nagyszabású tüntetésben! WASHINGTON, D.C. Megnyílt a Kongresszus második ülésszaka. Aki nem sok bizalommal néz a Kongresszus működése elébe, sajnos nem csalódott. A Ház Előkészítő Bizottsága megegyezett, hogy visszaállítják az üzleti befektetésekre nyújtott különleges adókedvezményt. A Szenátus megszavazta a katonai behívásoknak két évre való kiterjesztését, miután egy szótöbbséggel leszavazták az obstrukció kísérletet. ATOMPRÓBA ? FORRÓ A LEVEGŐ SAIGONBAN Saigonban ma amerikai vendég nem ül a vendéglőben az ajtó vagy ablak mellé, hanem gondosan keres magának egy azoktól távoleső asztalt. Ilyen módon igyekszik megakadályozni, hogy egy odavetett Molotov koktél áldozata legyen. Néha viccelnek emiatt, hogy ezzel takarják félelmüket. Mert Saigonban mostanában ilyen világ van. Nagy tüntetések és zavargások sorozata indult meg szeptember 15.-én. Este 10 óra tájban hatalmas robbanás rázta meg Saigon belvárosát, egy éjjeli lokálban robbant fel egy bomba, amely tizenötöt megölt, köztük egy amerikait és ötven- hetet megsebesített, köztük hét amerikai katonát. Számos összetűzés volt a hét folyamán. Diákok támadó csapatai felgyújtottak amerikai kocsikat, szept. 10,-e óta tizenkettőt. Tüntető diákok a város több pontján összeütköztek a rendőrséggel, gyújtó bombákat hajítottak a rendőrökre, akik könnygáz-bombákkal viszonozták a támadást. Persze a rendőrség a “kommunistákat” hibáztatja mindezért, miután ez felel meg propagandájuk céljának, de mások nincsenek erről meggyőződve. A diákok, akik tüntetéseiket augusztus 23.-án kezdték el, azt állítják, hogy eddig 33 amerikai kocsit gyújtottak fel. Nem is titkolják kilétüket, hogy gyűlölik az amerikaiakat és hogy céljuk még több amerikai kocsit elégetni és katonát megtámadni. Főhadiszállásuk a Minh Mang Egyetem diákszállója és ez a központja a radikális diákmozgalomnak is, amely kijelentette, hogy nem várhat tovább az amerikaiak eltávozására. “Nyomást akarunk gyakorolni az amerikai népre — mondta az egyik diák — mert tudjuk, hogy nem tűrik a veszteségeket és, hogy amerikaiakat bántalmazzanak. Mi nem egyének ellen küzdünk, hanem a rendszer ellen. Azt akarjuk, hogy az amerikai nép kényszerítse Nixont, hogy vonja ki embereit!” Ezek a diákok a menekültek gyermekei, az elesetteké, a megfélemlítetteké és az elüldözötteké és éppen ezért a gyűlölet a legerősebb érzelmük. A szept. 18.-i tüntetések leghevesebbje a Minh Mang Egyetemen történt, ahol mintegy 100 diák gyűlt össze. Egy röplabda hálót Thieu és Amerika- ellenes jelszavakkal díszítettek fel, egy koponyát függesztettek fel a hálóra, alatta ezzel a felirattal: “Gyűlöletre gyűlölet, vérre vér, halálra halál!” A rendőrség tartózkodó volt, a kapun kívül maradt, csak nyugalomra intette a diákokat és felhívta az újságírókat, akik főleg amerikaiak voltak, hogy távozzanak. Általában a rendőrség tartózkodott a beavatkozástól és szükség esetén csak könnygázbombával válaszolt a Molotov koktél-bombákra és ezzel célba vette az újságírókat is. WASHINGTON, D. C. A Fehér Házból és a State Departmentből eredő hírek szerint Nixon elnök megfontolás alá veszi a Defense Department által sürgetett atomkisérletet az Aleuti szigetcsoport egyikén, Amcsitkán. Az elnök megfontolásának oka a kanadai és a japán kormány tiltakozása, bár ez még nem történt meg hivatalos formában. Az elnök komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ilyen körülmények között lefújja ezt a kísérletet. A lesi utazás árleszállítása várható A Lufthansa német repülőtársaság vezetői New- Yorkban és Frankfurtban nyilatkozatot adtak ki, amelyben bejelentették, hogy 1972 február elsejétől kezdve olcsóbb árakat vezetnek be az Amerika és Európa közötti utakon, beleértve a New Yorkból Nyugat-Német országba szóló körutazásokat. Ezekért a túrákért a főszezonban 270 dollárt, szezonon kívül 210 dollárt fognak számítani. A Lufthansa kivonta magát a más repülőtársaságokkal kötött árszabási egyezményből és ezzel általános konkurenciának nyitott utat. A jelenlegi legolcsóbb repülő árak kb. 100 dollárral többet tesznek ki. A Lufthansa más árengedményeket is tervez, többek között egy szezonon kívüli 180 dolláros körutazást, 5 vagy több személyből álló csoportnak és 12-töl 21 éves korú utasoknak szezonban 240 dolláros, szezonon kívül 195 dolláros körutazást. MÁR A HOMOK IS ! Kormányellenes tüntetések Saigonban. A rendőrök megtámadják a Van Hanh Egyetem diákjai által DENVER, Colo. Most már az épület homokra is rájár a rúd. Kilenc állam vizsgálatot követelt azért, mert építési vállalkozók radioaktiv homokot használnak építkezések ezreinél. KÉMKEDÉS Z MOSZKVA. A Szovjet kormány éles hangú nyilatkozatban valótlannak nevezte az angol kormány által emelt kémkedési vádakat a londoni szovjet kereskedelmi és kulturális képviseletek 115 tagja ellen. Követelte, hogy az angol kormány haladéktalanul vonja vissza kiutasítási rendeletét ezek ellen. A jegyzék avval vádolja az angol kormányt, hogy alá akarja ásni az európai államok közötti viszonylatoknak a folyamatban lévő javulását evvel a lépéssel. A jegyzék burkoltan kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben nem lesz a szovjet kormánynak más választása, mint hasonló jellegű megtorláshoz folyamodni. felállított barrikádokat. Háborúellenes tüntetések lesznek országszerte Moratórium napján, október 13.-án. Békeszervezetek, szakszervezetek és egyének vesznek részt ebben az országos tüntetésben, hogy ismételten tudomására hozzák Nixon elnöknek és a mögötte csoportosuló héjáknak, hogy az amerikai nép torkig van evvel a törvénytelen és barbár háborúval. Ez a háború nemcsak az Indokina-i népeket és földjüket pusztítja, hanem ugyanakkor az amerikai gazdaságot is a tönk szélére juttatja, és romlásba viszi az amerikai nép megélhetését és erkölcsi világát.
