Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-23 / 36. szám
Thursday, Sep. 23 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Vietnámban volt McGovern SAIGON. McGovern szenátor bennrekedt egy római katolikus iskola épületében, amikor egy tüntető tömeg az épület előtt felgyújtott kocsikat és köveket, túzcsővákat hajított az épületre. Az amerikai katonai rendőrség mentette ki a szenátort 20 percnyi fogság után. Sem a szenátor és kiserete, sem pedig a 20 háborút ellenző vietnámi nem sérült meg, akik az iskola termében összejöttek. McGovern szenátor, aki három napos megfigyelő útra érkezett Vietnamba, kijelentette, hogy nem tudja, a tüntetés ellene irányult-e, de ellenzéki politikusok azt állítják, hogy a kormány rendezte a tüntetést, hogy megfélemlítse a szenátort, s hogy nemtetszésének igy adjon kifejezést. A saigoni rendőrfőnök beismerte, hogy az ö parancsnoksága alatt álló rendőri erők rendezték a tüntetést. McGovern hozzátette megjegyzéséhez még azt is, hogy a megbeszélésnek börtönügyi reform volt a célja, de a résztvevő vietnámi papok, apácák és diákok háború- és kormányellenes csoportoknak a tagjai. Senkit sem tartoztattak le az esetből kifolyólag. URUGUAY-1 GERILLÁK A XVIII. században élt Peruban Tupac Amaru inka felkelovezér (elfogták, Cuzco főterén lefejezték) — az ő nevét választotta szervezete nevéül a mai Uruguay szinte kizárólag értelmiségiekből álló gerillaszervezete. 1970 júliusában a Tupamarók egyik osztaga elrabolta Dániel Mitrione USA-diplomatát. Montevideo- ban régóta tudják, hogy az egyik legkisebb latinamerikai országban tulajdonképpen teljesen fölösleges több mint száz amerikai diplomata jelenléte az eröditményszeru USA-nagykövetségen. S csak Mitrione elrablása — majd agyonlövése után derült ki, hogy nem mindenki diplomata az amerikai épületben. Mitrione például a CIA Uruguayban dolgozó embereinek legfőbb főnöke volt, sót az uruguayi politikai rendőrségnek is főtanácsadója “felforgatási ügyekben”, azaz a Tupamaro- gerillák elleni harcban is. A szervezet egy ideig fogságban tartotta Dániel Pereira Manelli vizsgálóbírót is — Manelli a letartóztatott tupamarók elleni ügyek felelőse volt. Elrabolták Diaz Gimide brazil konzult, majd Claude Fly amerikai gazdasági szakértőt (az USA-nagykövet- ség tagja, a kormány meghívott tanácsadója volt) — s legutóbb Geoffrey Jackson angol nagykövetet. Minden alkalommal politikai foglyok szabadon bocsátását követelik Jorge Pacheco Areco elnóktöl.- S bár — Mitrione és Fly esetében — az amerikai kormány megpróbálta rávenni az elnököt a cserére, Pacheco nemet mondott. A Tupamaro-k, Uruguay városaiban működő gerillák. Két óriási horderejű győzelmet könyvelhettek el maguknak szeptember hónapban. Hatodikén, hétfőn, minden börtönben lévő gerilla kiszabadult a fogságból úgy, hogy a börtönfalak alatt alagutat ástak maguknak. A kiszabadult szabadságharcosok között volt Raul Sendic is, a Szocialista Párt Központi Bizottságának volt tagja, aki állítólag egyik alapítója és szervezője a Tupamaro mozgalomnak, és három más mozgalmi vezető. A megszokott szabadságharcosokat a kormánynak nem sikerült kézrekeriteni. Három nappal később, kilencedikén, a gerillák saját jószántukból szabadon bocsátották Geoffrey Jackson angol követet, akit 8 hónapon át tűszként fogva tartottak, hogy ezzel saját tagjaik szabadonbocsátását a kormánytol kikényszeritsék. Nyolcadikén este a Tupamaro-k röplapokat adtak ki, amelyben bejelentették Mr. Jackson szabadonbocsátását, mivel — mint mondták — embereik saját erőfeszítésükből kifolyólag kiszabadultak. Másnap Montevideo- ban autóban egy templom elé szállították az angol követet és ott kieresztették. A követnek semmi bántódása nem történt. GEOFFREY JACKSON angol nagykövet Az Uruguay-i elnökhöz közelálló politikusok abbeli aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy az angol követ szabadon bocsátása nagy politikai csapást jelent Pacheco elnöknek, aki kormányát attól tette függővé, hogy nagy szigorral jar el a Tupamaro-k ellen. A Tupamaro-k sikeres sakkhuzása lehetetlenné tette a kormány helyzetét. McGovern szenátor beszélgetést folytatott Creighton W. Abrams tábornokkal, a vietnámi amerikai csapatok főparancsnokával, aki megnyugtatta, hogy a vietnamizációs terv szerint sem földi, sem légi amerikai erők nem maradnak Vietnámban. A szenátor hiányolta, hogy Abrams tábornok nem tűzött ki határozott határidőt erre. A kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy McGovern szenátor felhozta, hogy Matthew B. Ridgeway nyug. tábornok egy cikkében kifejtette, hogy egy hátramaradó amerikai haderő mennyire sebezhető helyzetben lenne. Abrams erre megjegyezte, hogy ő nem igy értelmezi a vietnámizációt, szerinte az az amerikai haderők teljes visszavonását jelenti és minden légi tevékenységnek a beszüntetését. Az Egyesült Államok főparancsnoksága nem volt hajlandó Abrams tábornok megjegyzéseit megerősíteni azzal, hogy az magánbeszélgetés volt. Független Japan TOKIO. Sato miniszterelnök egy interjú során kijelentette, hogy Nixon elnök uj gazdasági programja súlyos következményekkel fog járni, de mégis külpolitikájának alapja a szoros jó viszony az Egyesült Államokkal. “Kétségtelen, hogy messzemenő következményekkel fog járni, de egy hajón vagyunk, és igy mindent meg kell tenni, hogy ne süly- lyedjünk el együtt”, — mondta Sato. Allende CHILEI ELNÖK MAGYARORSZÁGRA LÁTOGAT SANTIAGO, CHILE. Tímár Mátyás, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese nemrégen Chilében volt, ahol Clodomiro Almeyda külügyminiszterrel táigyalt, majd megkoszorúzta a chilei nemzeti hős, Bernardo O’Higgins szobrát. Salvador Allende elnök is fogadta Tímár Mátyást cs kíséretét. A szívélyes fogadtatás során tájékoztatót kaptak a magyar küldöttség tagjai Chile latin-amerikai politikájáról, belpolitikai helyzetéről: a magyar küldöttség tagjai viszont tájékoztatták az elnököt a magyar gazdaság fejlődéséről. Allende nagy érdeklődéssel vette az ismertetést. Szívesen fogadta az Elnöki Tanács meghívását és valószínűleg jövő évben ellátogat Magyarországra. • JERUZSÁLEM. Egy csoport amerikai születésű fekete, akik magukat Izraelitáknak vallják, igényt tart az Izraelbe való letelepedésre, mint izraeliták. Ben-Ami Carter, a szekta vezére, mondja, hogy ók béke, “shalom” jegyében jöttek ide, de ugyanolyan diszkriminációra találtak, mint amitől eljöttek: nincs részükre munka, hajlék, stb. A Fekete Izraeliták számát Amerikában mintegy két és fél millióra becsülik, nemzetiség szempontjából magukat hébereknek tekintik inkább, mint zsidóknak, vallásuk az Ótestamentumon alapszik, és azt állítják, hogy ők az eredeti 12 törzs leszármazottai. Tüntetések Manilában Több, mint 15 ezren tüntettek Manilában szeptember 13.-án Ferdinand E. Marcos elnök törvény- szegő, jogfosztó rendeletéi ellen. Számos pap, apáca, diák, munkás és farmer volt a tüntetők között. Az elnök tömegletartóztatásokat, a letartóztatottak törvényes jogainak felfüggesztését rendelte el, miután augusztusban, az ellenzéki Liberális Párt gyűlésébe, provokátorok kézigránátokat dobtak, melyből kifolyólag nyolcán meghaltak és közel százan megsebesültek. A tüntetők tiltakoztak a kormány fasiszta tömegletartóztatásai ellen, követelték a jogok azonnali helyreállítását és a politikai foglyok azonnali szabadonbocsátását. NEW YORK, N. Y. A Yorkville negyed politikai és közösségi vezetői elitélték a város terveit, hogy a volt Rupert Sörgyár helyére (a Second és Third Ave-k között, a 90-ik utcától a 94-ik utcáig teijedö területen) lakóház-telepet építsen. A terveket azért ellenzik, mert a lakótelep luxus lakásokat is tartalmazna, bár a telepet “középjövedelmű”- nek nevezik. Micsoda “középosztály” az, amelyik meg tudja fizetni a szobánkénti havi $ 83 lakbért? A ne - gyed lakóinak égető szüksége van olyan lakásokra, amelyeknek bérét szerény keresetükből meg tudják fizetni. Követelik, hogy a város olyan lakótelepet épitsen ezen a helyen, amely a negyed lakóinak “alacsony” bér mellett juttat megfelelő lakásokat.
