Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-04 / 5. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 4, 1971. A magyar irodalomról (Az “Üzenet” cimü kiadvánnyal kapcsolatban) Irta: DR. DOMÁN ISTVÁN Magyarokat külföldön elsősorban a nyelv tartja össze. Mi másnak is lenne hasonló hatása? A földnek? A tájnak? Vagy az emlékeknek? Ezek már mind a múltban gyökereznek. Elmúltak, csak idegszálainkban, az emlékezet funkcióját betöltő agy- tekervényeinkben élnek. De létüknek, fennmaradásuknak is csak a nyelv ad életet. Felidézésük annak a szókincsnek a segítségével történik, amelyet még a gyerekkorban sajátítottunk el az iskolában, a szülői házban. Ezért is hangsúlyozzák olyan gyakran az amerikai Evening School-okban az angol nyelv tanárai a bevándoríóknak, hogy nem elég a szavakat és a nyeMant megtanulni, hanem gondolkozzanak is angolul. Ugyanis ez a lényeg! Csak akkor tud valaki helye-en kifejezni, elmondani, megmagyarázni va’amit a tanult nyelven, ha már gondolkodni is képe« azon. Az már más lapra tartozik, hogy hiába ismételgetik a tanárok bölcs tanácsaikat olyan gyakran. Ennek betartása már nemcsak a tanítványokon múlik. Amig valaki magyarul gondolkodik, addig csak a magyarul beszélők között érzi irmát 'esztelenül. Ilyen társaságban könnyed a beszélgetés, a nézetek kicserélése. Az olvasás is az anyanyelven a legkönnyebb. Ezen értik meg a legfinomabb célzásokat, a legbonyolultabb "ondolafoka,t és a szójátékokon, nyelvi sajátságokon a’anuló v’cceket is. “Szivet cseréljen az ki hazát crerél” — szól a dal. És ki érthetné meg ezt jobban, mint az emigráns? Ezek előrebocsátása után nyilvánvaló, hogy az irodalomnak milyen hatalmas, szinte egyedülálló küldetése van az emigráció számára. Egy-egy nép irodalma annak a népnek egész életét tükrözi időben és térben. Jelene, múltja és jövője csakúgy elénktárul lapjairól, ahogy a területi, földrajzi különbözőségek is tükröződnek leírásaiban. Gyakran egy rövid regény, vagy még egy novella is többet árul el az ország gazdasági helyzetéről, népének problémáiról, életéről, mint esetleg egy vaskos közgazdasági tankönyv, vagy részletes útleírás. A fenti szempontokat figyelembe véve tarthatjuk igen hasznosnak a Tankönyvkiadónál megjelent Üzenet c. könyvet. A magyar irodalom kis tükre ez a gyűjtemény. Néhány hiányosságát leszámítva, tárgyilagos, világos képet kaphatunk belőle irodalmunk alkotásairól és egyúttal alkotóit is megismerjük a rövid önéletrajzi adatokból, a könyv végén lévő “Jegyzetszótár”-ból. A jeles köziró és kritikus Keresztury Dezsőnek a szerkesztésében megjelent kiadvány tehát mindenből ad valamit az olvasónak. A népmesék és népdalok, amelyekkel a könyv kezdődik, számos olvasó lelkében idéznek fel gyerekkori élményeket, emlékeket. Ezek a legmaradandóbbak, amelyeknek hatása alól — akár jók, akár rosszak — soha nem lehet szabadulni. Bizonyára sokan emlékeznek még Orson Welles-nek a Hearst lapok alapítójáról készített filmjére (Citizen Kané volt a cime). A nagy lapcézár, aki kormányokat döntött meg és háborúkat kezdeményezett, halálos ágyán annak a szánkónak a nevét mormolja, amelyet mint kisgyerek használt. A magyar népmesék igazságaira, ahol a jók elnyerik jutalmukat, a gonoszok büntetésüket, nosztalgiával gondol mindenki, aki csak hallotta ezeket szülei, nagyszülei ajkáról. Ugyanez a helyzet a népdalokkal is. Ezeknél még a dallam is maradandó hatású. Jól kapcsolódnak a népdalokhoz Balassi Bálint versei. Itt iskolái élmények is jelentkezhetnek, mert már az elemi iskolai tankönyvekben is szerepelt a költőnek néhány verse. Az olvasók talán még több verset is szívesen fogadtak volna ettől a reneszánsz hangulatot idéző költőtől, mint kettőt. SzerelmesBalassa Bálint. verseinél is érdemes lenne egy kissé elidőzni. Modern életérzést sugároznak Júliához, nagy szerelméhez irt költeményéi. Azért is érdemes lett volna többet bemutatni Balassi verseiből, mert a magyar reneszánsz képviselőitől, Janus Pannonius 8 soros költeményén kívül, egyéb alkotást nem találunk. Zrínyitől, a szigetvári hős dédunokájától, csak a rövid Peröratió-t idézi a könyv. A 17. századi háborúknak, majd a Habsburg elnyomás ellen fellépő kuruc küzdelmeknek irodalmi vonatkozásaival adós marad a kiadvány. Az Előszóban ugyan azt olvashatjuk, hogy azoknak a felnőtteknek szól, “akik a nagyvilágban szétszóródva is megbecsülik és őrzik eredetük emlékezetét, ifjúságuk élméZrínyi Miklós. nyeit, felnőtt éveik honvágyát, gondolatait: annak a hazának szellemét, amely a lélekben él.” Nos, áz eredet emlékezetétől elválaszthatatlan annak a progresszív történelmi korszaknak a felidézése, amikor az ország lakossága élet-halál harcát vívta az elnyomó, idegen hatalmak ellen. A harcos plebejus irányt csak Batsányi János verséből vett 8 soros szakasz képviseli. Noha a felvilágosodás korának már viszonylag gazdag az anyaga. Csokonai Vitéz Mihály két költeménnyel szerepel a gyűjteményben. A Lilla-versek szerzőjére nyilván mindenki, aki valaha is olvasta néhány sorát, kellemes hangulattal emlékezik vissza. Még a mai ember fülének is jól csengenek rímei, és együttérzést vált ki modern gondolataival. Ugyanakkor magának a költőnek az élete tele volt csalódásokkal, szenvedésekkel, lemondással. Ezekhez járult még betegsége, a tudőbaj, amely alig 32 éves korában elragadta már az élők sorából. Berzsenyi Dánielnek a könyvben lévő egyetlen verse szintén az emlékek sorozatát indíthatja meg sok amerikai magyar szivében. A költő minden iskoláskönyvben jelentős szerepet kapott. Néhány versét, mint a “Magyarokhoz”-t is, memoriterként magolták a kis- és nagydiákok. A költő nem tartozott éppen a haladó világnézetű nemesek közé és meglehetősen hidegen hagyta a maga korában (szül. 1776-ban, megh. 1836-ban) igen mostoha körülmények közt élő jobbágyok helyzete. Sőt, néhány írásából az tűnik ki, hogy még azokat a viszonyokat is túl jónak tartotta a számukra, amelyek közt élni kényszerültek... Az utókor mégis el kell hogy ismerje tehetségét, tömör szavainak kifejező erejét és gondolatainak gazdagságát. Klasszikus műveltsége a latin iskola követőjévé tette. Hexaméterei az ókori költők hatását tükrözik. Az antik formák mögött azonban korának problémái nyugtalanítják. SOBEL OVERSEAS CORP. ii/i/H FAiiAVilXlfCr'fl 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 IIUIA rOUuI NOKüEu - telefon: (212) 535.6490 - UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra — TŰZ EX Csehszlovákiába m Csokonai Vitéz Mihály.
