Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-28 / 4. szám

12 AMERIKÁI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD TTiursday, January 28, 1971. Petőfi visszatér Budapestre December elsején egy newyorki magas-bérház egyik stfép lakásából elindult Budapestre a Petőfi Irodalmi Muzeum címére egy irodalom-történelmi értékű okmány: annak az 1846 junius 22-én aláirt szerződésnek az eredetije, amelyet Petőfi kötött Emich- Gusztáv pest—budai könyvárussal, akinek a dokumentum értelmében a legnagyobb magyar költő eladta 500 pengő forintért összes költemé­nyeinek “ezer példányra való kiadhatási jogát.” A dátum fontos, mert a most Budapestre küldött okmány felbukkanásáig az irodalomtörténeti ku­tatás csak az 1847 junius 27-én kelt Petőfi—Emich szerződésről tudott. Ámbár a Pesti Divatlapban 1846 julius 4-én megjelent közlemény szerint Pe­tőfi verseinek kiadását “derék könyvtárosunk, Emich Gusztáv vállalá magára, ki a geniális költő­nek eddigelé megjelent valamennyi költeményét 500 pengő forintért vette meg, mi nálunk, kivált versekért nem csekély dij” az elfogadott vélemény az volt, hogy az 1846-beli híradás “úgy látszik csak szóbeli megegyezés volt; semmi Írásbeli megállapo­dás nem maradt ránk.” Az éveken át egy newyorki bank páncélszekré­nyében őrzött dokumentumot Kasnyik András, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetsé­gének munkatársa vette át a Petőfi Irodalmi Mu­zeum megbízásából Mrs. Lillie Browntól, a hagyo­mányozó Milton Smith-Kupferschmidt Menyhért, egy 1970 május 13-án elhunyt 85 éves öreg-ame- rikás magyar leányától, akinek Mr. Smith végren­deletig meghagyta, hogy az okmányt juttassa el a pesti múzeumhoz annak megbízottja révén. A 270x360 mm. méretű okmány majd 125 éves há­nyattatásának történetét örök homály fedi. Ho­gyan, honnan és miikor került New Yorkba senki se tudja. Mr. Smith az 1960-as évek legelején sze­rezte meg érdekes körülmények között. Egy 1947- ben Floridában elszenvedett autószerencsétlenség következtében munkaképtelenné vált szabó mes­ter, Mr. Smith, akinek sziv-szerelme volt a magyar irodalom és a labdarugó sport, 1954-ben a saját pénzén kiadta New Yorkban 2,000 példányban Kiss József válogatott verseit. A kiadás célja nem haszonhajtás volt. A könyvek legnagyobb részét ingyen küldte el magyaroknak szerte széjjel az egész világon. Egyszer, történetünk idején újság­ban olvasta, hogy egy énekesnő — akinek a nevét se őrizte meg .— egy irodalmi esten Kiss József verseire szerzett dalokat énekelt. Elismerésként küldött neki egy Kiss József könyvet. Rövid idő múltán az énekesnő felhívta telefonon és felaján­lotta megvételre 100 dollárért Petőfi Emich Gusz­távval kötött szerződésének a költő sajátkezüleg irt eredeti példányát. Közölte azt is, hogy az ok­mányt fölajánlotta több newyorki magyarnak, de nem akadt érdeklődő. Mielőtt megkötötte volna az üzletet, Mr. Smitfy fényképmásolatot készíttetett a szerződésről és el­k\\vvsmw\\\v\\\\\\v\\\v\wíímw Í iwyorki kerületi olvasók gyűlése í szombaton, február 6-án \ \z Amerikai Magyar Szó New York és kör- $ ;ki olvasói gyűlést tartanak szombaton, 5 ruár 6-án a Young Women Christian As- 5 lation 51. utca és Nyolcadik Ave. alatti 5 yiségének 304-es termében. Ezen az össze- 8 etelen Lusztig Imre, a lap szerkesztője is- g rteti az elmúlt év eseményeit, rávilágít a j ;nlegi problémákra, a lap helyzetére és elő- g jeszti az Ügyvezető Bizottság munkatervét, g lap Ügyvezető Bizottsága nevében Datt- a Lajos beszámol a lap gazdasági helyzeté- j \ gyűlés 10.30-kor veszi kezdetét, egy óra- S • ebédet szolgálunk fel. Kérjük olvasóin- $ :, hogy vegyenek részt ezen az érdekesnek $ f ígérkező összejövetelen. í küldte Pestre, hogy állapítsák meg, hogy valódi-e. Megállapítást nyert, hogy az okmány valódi és Smith megvásárolta 100 dollárért. Az öreg ur na­gyon büszke volt és örült annak, hogy ilyen érté­kes dokumentum birtokába jutott, de dul-fult, mert úgy érezte, hogy nem kapott az őt megillető elis­merést a Petőfi-Emich okmány megszerzése és ta­talán az utókor számára való megmentése dolgá­ban. Mert Milton Smith-Kupferschmidt Menyhért­nek nagy lelki szüksége volt egy kis vállmegvere- getésre. Elemista kora óta szerette, szavalta a ma­gyar verseket, énekelte-dudolta a magyar dalokat. Egy kevéske lelki összetételi plusszal talán költő lett volna belőle és nem szabó. A szerződést elhe­lyezte tehát egy newyorki bank páncélszekrényé­ben bérelt fiókban. És — mint leánya, Mrs. Brown, aki New York­ban tanár, közölte Kasnyikkal, az öreg magyar el- elsántikált a bankba, kinyittatta a páncélszekrény fiókját és talán emlékező nedves szemekkel néze­gette “kincsét.” Milyen ámulatos emlékeket idéz­hettek fel ezek a látogatások Milton-Menyhért lel­kében! az erdélyi szülőfalu képe, az elemi iskolás évek emléke Pesten a Bajnok utcában, ahol a leg­jobb szavaló volt. Aztán szabó inas lett. Az inasis­kolában támadt az első összecsapása a cenzúrával “Egyre több nyugdíjas él nyomorban”, mondja egy szövetségi vizsgálat (Folytatás az első oldalról) A szomorú valóságot feltáró jelentés optimista reményeket fűzött a következő évekhez: “Ebben az évtizedben az ország eléri kitűzött célját, mely sze­rint a nyugalmi években mindenki számára elég­séges jövedelmet biztosit, az amerikai életszínvo­nalnak megfelelően.” Az elkövetkező hónapok és évek megmutatják majd, hogy mennyi volt jogo­sult ebből a reményből. A jelentés megjegyezte, hogy 1971 végére van kitűzve a White House Con­ference on Aging. Javasolta, hogy ez a konferen­cia dolgozzon ki “országos tervet és kivitelezést” az öreg szegények nyugdíj jövedelmének megjaví­tására és teremtsen meg egy öregkori nyugdijat tanulmányozó intézményt, amely a kormánynak és más intézményeknek tegyen megfelelő javaslato­kat. A bizottság jelentése ajánlotta, hogy “komoly megfontolás tárgyává tegyék az adóbevétel fel- használását a társadalombiztosítás finanszírozásá­nak céljaira” és minden korbelire vonatkozó mini­mális megélhetést biztosítsanak a lakosoknak. A jelentés azt is kimutatta, milyen súlyos követ­kezményekkel járt az öregekre a gazdasági helyzet leromlása. Sok ezren nemcsak az állásukat, hanem a privát nyugdijukat is elvesztették, amiért évekig dolgoztak, hogy öregkorukra gondmentes életük legyen. Kitűnt, a jelentésből az is, hogy a kisebbségek öregjei között sokkal nagyobb arányú a szegény­ség, mint általában. Az öreg feketék között 50.2 százalékos, az öreg fehérek közt 23.3 százalékos a szegénység aránya, ugyanabban a korosztályban. A jelentés, az öregek ügyének országos felkarolá­sára kiemelte, hogy nem a fiatalokra költött össze­geket kívánja erre fordítani. “Olyan gazdag or­szág, mint a miénk, jobbat tud nyújtani mind az öregeknek, mind a fiataloknak. Nem kell, hogy ‘ehelyett arra’ költsünk,” mondja a jelentés. A bi­zottság a fiatalokat is intette: “A mások számára szóló megoldás, rövidebb idő alatt mint gondolják, az ő számukra is szól.” Harrison Williams, New Jersey demokrata sze­nátora, akinek kibuktatásáért Nixon elnök oly szor­galmasan dolgozott az 1970-es választások alkalmá­val — a nyugdíj 10 százalékos fölemelését java­solja ez évben és 20 százalékos emelését 1972-ben. a költői szabadság védelmében. “Megkérdezték tőle, hogy milyen verseket tud kívülről”, irta Márer György amerikai magyar új­ságíró egy newyorki lapban az öreg magyarral 1967-ben folytatott interjújában. “Ő Petőfi ‘A ki­rály esküje’ cimü versét mondta el. Tetszett és azt a feladatot bízták rá, hogy az évvégi záróünnepé­lyen a királyi tanfelügyelő ur előtt szavalja majd el, ám azzal a módosítással, hogy az utolsó nagy sort elhagyja. A kritikus négy sor ugyanis igy hangzott: Föl magyar nép, és e Gaz királyt legottan Fojtsuk az ártatlan Áldozat vérébe. A kis Kupferschmidt Menyus erre kijelentette, hogy ő csonka verset pedig nem szaval. Ha Petőfi le merte írni ezzel a szöveggel — mondta dacosan —, akkor én igy szavalom el. A következmény per­sze nem maradt el, a tanító meg akarta pofozni, mire ő kiszaladt a teremből. Többé vissza sem tér­hetett. eltanácsolták az iskolából.” 1909-ben Berlinbe költözött. Ott üzletet nyitott és aktiv részt vett a berlini magyar kolónia sport­életében. Magyarországról vitt asszonyt. Négy gye­rekük született Németországban. Az első világhá­borúban mint magyar huszár szolgált az orosz fronton. 1923-ban Amerikába vándorolt. Az 1920- as szigorú amerikai bevándorlási törvények követ­keztében csak 1927-ben követhette a családja. New Yorkban jól menő szabó műhelye volt a magyarok- lakta városrészben: Elevenséget vitt a yorkvillei futball csapat életébe. Mindanégy gyerekét megta­nította magyarul beszélni, magyar verseket sza­valni, magyar dalokat énekelni. Mindanégy New Yorkban él, három lány és egy fiú, aki ma már 54 éves. Mrs. Brownnak van egy 28 éves fia, Ro­bert, aki dolgozik és egyetemre jár, francia szép­irodalom szakos, tanár lesz. Az 1947-es elszenvedett autóbaleset után Milton Smith abbahagyta a szabóságot, lelassult az élet­menete is. Botjára támaszkodva sántikált, könyvtá­rakat, barátokat látogatott, a Central Parkban sé­tált vagy a parki pádon ülve álmodozott, elmélke­dett. Százakkal levelezett. És már eljött a halálra való készülődés ideje is. Az évtizedek alatt össze­szedett könyveit elajándékozgatta. Pár ládára va­lót Izraelbe küldött, megannyit pedig Magyaror­szágba. A newyorki és a clevelandi közkönyvtá­rakba is jutott a könyveiből. A Petőfi-Emich szer­ződéssel kapcsolatban azon gondolkodott, hogy el- küldje-e Izraelbe, vagy meghagyja-e azt, hogy szem fedőnek az arcára terítsék a koporsójában. Körülbelül egy hónappal a halála előtt egy ba- rátja előhozta a dolgot. Szelíd szavakkal kérte, hogy ne temesse el, hanem küldje el Pestre a Pe­tőfi Irodalmi Múzeumnak, mert oda való, oda tar­tozik a többi Petőfi emlékek közé. Nem volt nehéz rábeszélni a derék amerikás magyart, hogy változ­tassa meg elhatározását, hiszen tudta és a szive mélyén azt is akarta, hogy a Petőfi-okmány Pest­re kerüljön. “Igazad van, öcsém”, mondta és kö­zölte Mrs. Brownnal végső határozatát a Petőfi szép betűivel irt okmány hazaküldésére vonatko­zóan. És amikor Kasnyik András gyengéden elhe­lyezte a nagybecsű szerződést kézi táskájába, mint­ha valami megmérhetetlen és megnevezhetetlen fenséges hangulat csöndje áradt volna szét Mrs. Lillie Brown 200 East 27-ik utcai lakásában. Talán ott lengett a halhatatlan Petőfi szelleme. Bán Oszkár Követelik a kambadiai beavatkozás beszüntetését WASHINGTON, D. C. — 64 képviselő javaslatot terjesztett be, melyben követelik, hogy az U.S. szüntesse be a légi- és hadi-flotta bevetését a Lón Nol-kormány segítésére. E javaslat kiegészíti a Church—Cooper javasla­tot, melyet a szenátus elfogadott s mely megtiltja amerikai csapatok bevetését Kambódiában.

Next

/
Thumbnails
Contents