Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-28 / 4. szám
12 AMERIKÁI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD TTiursday, January 28, 1971. Petőfi visszatér Budapestre December elsején egy newyorki magas-bérház egyik stfép lakásából elindult Budapestre a Petőfi Irodalmi Muzeum címére egy irodalom-történelmi értékű okmány: annak az 1846 junius 22-én aláirt szerződésnek az eredetije, amelyet Petőfi kötött Emich- Gusztáv pest—budai könyvárussal, akinek a dokumentum értelmében a legnagyobb magyar költő eladta 500 pengő forintért összes költeményeinek “ezer példányra való kiadhatási jogát.” A dátum fontos, mert a most Budapestre küldött okmány felbukkanásáig az irodalomtörténeti kutatás csak az 1847 junius 27-én kelt Petőfi—Emich szerződésről tudott. Ámbár a Pesti Divatlapban 1846 julius 4-én megjelent közlemény szerint Petőfi verseinek kiadását “derék könyvtárosunk, Emich Gusztáv vállalá magára, ki a geniális költőnek eddigelé megjelent valamennyi költeményét 500 pengő forintért vette meg, mi nálunk, kivált versekért nem csekély dij” az elfogadott vélemény az volt, hogy az 1846-beli híradás “úgy látszik csak szóbeli megegyezés volt; semmi Írásbeli megállapodás nem maradt ránk.” Az éveken át egy newyorki bank páncélszekrényében őrzött dokumentumot Kasnyik András, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetségének munkatársa vette át a Petőfi Irodalmi Muzeum megbízásából Mrs. Lillie Browntól, a hagyományozó Milton Smith-Kupferschmidt Menyhért, egy 1970 május 13-án elhunyt 85 éves öreg-ame- rikás magyar leányától, akinek Mr. Smith végrendeletig meghagyta, hogy az okmányt juttassa el a pesti múzeumhoz annak megbízottja révén. A 270x360 mm. méretű okmány majd 125 éves hányattatásának történetét örök homály fedi. Hogyan, honnan és miikor került New Yorkba senki se tudja. Mr. Smith az 1960-as évek legelején szerezte meg érdekes körülmények között. Egy 1947- ben Floridában elszenvedett autószerencsétlenség következtében munkaképtelenné vált szabó mester, Mr. Smith, akinek sziv-szerelme volt a magyar irodalom és a labdarugó sport, 1954-ben a saját pénzén kiadta New Yorkban 2,000 példányban Kiss József válogatott verseit. A kiadás célja nem haszonhajtás volt. A könyvek legnagyobb részét ingyen küldte el magyaroknak szerte széjjel az egész világon. Egyszer, történetünk idején újságban olvasta, hogy egy énekesnő — akinek a nevét se őrizte meg .— egy irodalmi esten Kiss József verseire szerzett dalokat énekelt. Elismerésként küldött neki egy Kiss József könyvet. Rövid idő múltán az énekesnő felhívta telefonon és felajánlotta megvételre 100 dollárért Petőfi Emich Gusztávval kötött szerződésének a költő sajátkezüleg irt eredeti példányát. Közölte azt is, hogy az okmányt fölajánlotta több newyorki magyarnak, de nem akadt érdeklődő. Mielőtt megkötötte volna az üzletet, Mr. Smitfy fényképmásolatot készíttetett a szerződésről és elk\\vvsmw\\\v\\\\\\v\\\v\wíímw Í iwyorki kerületi olvasók gyűlése í szombaton, február 6-án \ \z Amerikai Magyar Szó New York és kör- $ ;ki olvasói gyűlést tartanak szombaton, 5 ruár 6-án a Young Women Christian As- 5 lation 51. utca és Nyolcadik Ave. alatti 5 yiségének 304-es termében. Ezen az össze- 8 etelen Lusztig Imre, a lap szerkesztője is- g rteti az elmúlt év eseményeit, rávilágít a j ;nlegi problémákra, a lap helyzetére és elő- g jeszti az Ügyvezető Bizottság munkatervét, g lap Ügyvezető Bizottsága nevében Datt- a Lajos beszámol a lap gazdasági helyzeté- j \ gyűlés 10.30-kor veszi kezdetét, egy óra- S • ebédet szolgálunk fel. Kérjük olvasóin- $ :, hogy vegyenek részt ezen az érdekesnek $ f ígérkező összejövetelen. í küldte Pestre, hogy állapítsák meg, hogy valódi-e. Megállapítást nyert, hogy az okmány valódi és Smith megvásárolta 100 dollárért. Az öreg ur nagyon büszke volt és örült annak, hogy ilyen értékes dokumentum birtokába jutott, de dul-fult, mert úgy érezte, hogy nem kapott az őt megillető elismerést a Petőfi-Emich okmány megszerzése és tatalán az utókor számára való megmentése dolgában. Mert Milton Smith-Kupferschmidt Menyhértnek nagy lelki szüksége volt egy kis vállmegvere- getésre. Elemista kora óta szerette, szavalta a magyar verseket, énekelte-dudolta a magyar dalokat. Egy kevéske lelki összetételi plusszal talán költő lett volna belőle és nem szabó. A szerződést elhelyezte tehát egy newyorki bank páncélszekrényében bérelt fiókban. És — mint leánya, Mrs. Brown, aki New Yorkban tanár, közölte Kasnyikkal, az öreg magyar el- elsántikált a bankba, kinyittatta a páncélszekrény fiókját és talán emlékező nedves szemekkel nézegette “kincsét.” Milyen ámulatos emlékeket idézhettek fel ezek a látogatások Milton-Menyhért lelkében! az erdélyi szülőfalu képe, az elemi iskolás évek emléke Pesten a Bajnok utcában, ahol a legjobb szavaló volt. Aztán szabó inas lett. Az inasiskolában támadt az első összecsapása a cenzúrával “Egyre több nyugdíjas él nyomorban”, mondja egy szövetségi vizsgálat (Folytatás az első oldalról) A szomorú valóságot feltáró jelentés optimista reményeket fűzött a következő évekhez: “Ebben az évtizedben az ország eléri kitűzött célját, mely szerint a nyugalmi években mindenki számára elégséges jövedelmet biztosit, az amerikai életszínvonalnak megfelelően.” Az elkövetkező hónapok és évek megmutatják majd, hogy mennyi volt jogosult ebből a reményből. A jelentés megjegyezte, hogy 1971 végére van kitűzve a White House Conference on Aging. Javasolta, hogy ez a konferencia dolgozzon ki “országos tervet és kivitelezést” az öreg szegények nyugdíj jövedelmének megjavítására és teremtsen meg egy öregkori nyugdijat tanulmányozó intézményt, amely a kormánynak és más intézményeknek tegyen megfelelő javaslatokat. A bizottság jelentése ajánlotta, hogy “komoly megfontolás tárgyává tegyék az adóbevétel fel- használását a társadalombiztosítás finanszírozásának céljaira” és minden korbelire vonatkozó minimális megélhetést biztosítsanak a lakosoknak. A jelentés azt is kimutatta, milyen súlyos következményekkel járt az öregekre a gazdasági helyzet leromlása. Sok ezren nemcsak az állásukat, hanem a privát nyugdijukat is elvesztették, amiért évekig dolgoztak, hogy öregkorukra gondmentes életük legyen. Kitűnt, a jelentésből az is, hogy a kisebbségek öregjei között sokkal nagyobb arányú a szegénység, mint általában. Az öreg feketék között 50.2 százalékos, az öreg fehérek közt 23.3 százalékos a szegénység aránya, ugyanabban a korosztályban. A jelentés, az öregek ügyének országos felkarolására kiemelte, hogy nem a fiatalokra költött összegeket kívánja erre fordítani. “Olyan gazdag ország, mint a miénk, jobbat tud nyújtani mind az öregeknek, mind a fiataloknak. Nem kell, hogy ‘ehelyett arra’ költsünk,” mondja a jelentés. A bizottság a fiatalokat is intette: “A mások számára szóló megoldás, rövidebb idő alatt mint gondolják, az ő számukra is szól.” Harrison Williams, New Jersey demokrata szenátora, akinek kibuktatásáért Nixon elnök oly szorgalmasan dolgozott az 1970-es választások alkalmával — a nyugdíj 10 százalékos fölemelését javasolja ez évben és 20 százalékos emelését 1972-ben. a költői szabadság védelmében. “Megkérdezték tőle, hogy milyen verseket tud kívülről”, irta Márer György amerikai magyar újságíró egy newyorki lapban az öreg magyarral 1967-ben folytatott interjújában. “Ő Petőfi ‘A király esküje’ cimü versét mondta el. Tetszett és azt a feladatot bízták rá, hogy az évvégi záróünnepélyen a királyi tanfelügyelő ur előtt szavalja majd el, ám azzal a módosítással, hogy az utolsó nagy sort elhagyja. A kritikus négy sor ugyanis igy hangzott: Föl magyar nép, és e Gaz királyt legottan Fojtsuk az ártatlan Áldozat vérébe. A kis Kupferschmidt Menyus erre kijelentette, hogy ő csonka verset pedig nem szaval. Ha Petőfi le merte írni ezzel a szöveggel — mondta dacosan —, akkor én igy szavalom el. A következmény persze nem maradt el, a tanító meg akarta pofozni, mire ő kiszaladt a teremből. Többé vissza sem térhetett. eltanácsolták az iskolából.” 1909-ben Berlinbe költözött. Ott üzletet nyitott és aktiv részt vett a berlini magyar kolónia sportéletében. Magyarországról vitt asszonyt. Négy gyerekük született Németországban. Az első világháborúban mint magyar huszár szolgált az orosz fronton. 1923-ban Amerikába vándorolt. Az 1920- as szigorú amerikai bevándorlási törvények következtében csak 1927-ben követhette a családja. New Yorkban jól menő szabó műhelye volt a magyarok- lakta városrészben: Elevenséget vitt a yorkvillei futball csapat életébe. Mindanégy gyerekét megtanította magyarul beszélni, magyar verseket szavalni, magyar dalokat énekelni. Mindanégy New Yorkban él, három lány és egy fiú, aki ma már 54 éves. Mrs. Brownnak van egy 28 éves fia, Robert, aki dolgozik és egyetemre jár, francia szépirodalom szakos, tanár lesz. Az 1947-es elszenvedett autóbaleset után Milton Smith abbahagyta a szabóságot, lelassult az életmenete is. Botjára támaszkodva sántikált, könyvtárakat, barátokat látogatott, a Central Parkban sétált vagy a parki pádon ülve álmodozott, elmélkedett. Százakkal levelezett. És már eljött a halálra való készülődés ideje is. Az évtizedek alatt összeszedett könyveit elajándékozgatta. Pár ládára valót Izraelbe küldött, megannyit pedig Magyarországba. A newyorki és a clevelandi közkönyvtárakba is jutott a könyveiből. A Petőfi-Emich szerződéssel kapcsolatban azon gondolkodott, hogy el- küldje-e Izraelbe, vagy meghagyja-e azt, hogy szem fedőnek az arcára terítsék a koporsójában. Körülbelül egy hónappal a halála előtt egy ba- rátja előhozta a dolgot. Szelíd szavakkal kérte, hogy ne temesse el, hanem küldje el Pestre a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, mert oda való, oda tartozik a többi Petőfi emlékek közé. Nem volt nehéz rábeszélni a derék amerikás magyart, hogy változtassa meg elhatározását, hiszen tudta és a szive mélyén azt is akarta, hogy a Petőfi-okmány Pestre kerüljön. “Igazad van, öcsém”, mondta és közölte Mrs. Brownnal végső határozatát a Petőfi szép betűivel irt okmány hazaküldésére vonatkozóan. És amikor Kasnyik András gyengéden elhelyezte a nagybecsű szerződést kézi táskájába, mintha valami megmérhetetlen és megnevezhetetlen fenséges hangulat csöndje áradt volna szét Mrs. Lillie Brown 200 East 27-ik utcai lakásában. Talán ott lengett a halhatatlan Petőfi szelleme. Bán Oszkár Követelik a kambadiai beavatkozás beszüntetését WASHINGTON, D. C. — 64 képviselő javaslatot terjesztett be, melyben követelik, hogy az U.S. szüntesse be a légi- és hadi-flotta bevetését a Lón Nol-kormány segítésére. E javaslat kiegészíti a Church—Cooper javaslatot, melyet a szenátus elfogadott s mely megtiltja amerikai csapatok bevetését Kambódiában.
