Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-07 / 1. szám
Thursday, January 7, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 “Soha többe háborút!” jelszó jegyeben negyedszázaddal ezelőtt, 1945 december 1.-én született meg Párizsban a Nemzetközi Demokratikus Nők Szövetsége. 40 ország 180 nőszervezete küldötteinek elhatározásából alakult meg e világméretű no- szövetség. A háború szörnyű pusztításától még vérző es kimerült világ a beke első hónapjainak új reménységéből uj lelkesedéstől felizzo légkörében élt még, amikor öt világrész asszonyai hajon,vonaton, sót többen gyalogszerrel indultak útnak, hogy 'e haladó szövetségét létrehozzák. Most, 25 év múltán is buszkén idézhetjük fel az alapitó határozat programadó kiáltványát: 1.) Aktiv részvétel a fasizmus teljes megsemmisítéséért,i- deológiája felszámolásáért, a népek közötti tartós béke biztosításáért, az agressziók ellen folyo harcban. 2.) Együttes fellépés a világ minden országában a nők politikai, gazdasági, közéleti és szociális jogaiért s a társadalmi haladásért. 3.) Harc az általános egészségügyi ellátásért, a gyermekek, az ifjúság fejlődéséért. 4.) Az egész világ asszonyai barátságának és szövetségének erösitese. “TISZTELJÜK A DOLGOZÓ NOT!” Kádár János, az MSZMP első titkára, zárszavaiban is hosszan foglalkozott a nők helyzetevei.Erre vonatkozólag a következőket mondta: “Valóban eleven égető kérdéseket vetettek fel, így pld.azt, hogy a nőknek még mindig nehéz vezető posztra jutniok, hogy az egyenlő münkáért egyenlő bért elvet meg nem sikerült mindenütt érvényesíteni; hogy gondok vannak a bölcsődei,óvodai helyekkel. Ez mind igaz,s jo, hogy itt a kongresszuson is szoba került. “A Központi Bizottságnak — mint a beszámolóban is említettük — van elvi döntésé,a Minisztertanácsnak vannak atfogo határozatai mindezekben a kerdesekben.Teljes megvalósulásukért evekig kell következetesen dolgoznunk, mert itt nem olyasmiről van szó,amit egy hét alatt egy határozattal meg lehet oldani. Érthető tehat, hogy a szocializmusnak is kell erre egy kis idő, de javulni fog a helyzet,aminek mar vannak is jelei. “Hadd említsem meg pld.a nők helyet es szerepet a közéletben.A parthatarozat óta nem telt el sok idő es nem volt olyan sok eredmeny,ahol az e A fenti program vezette az NDSZ-t az akcióiban, miközben a szövetség tabora megsokszorozodott es befolyásában világszerte megerősödött. A magyar- országi nőmozgalom kezdettől tevékenyen dolgozott a nemzetközi nószovetseg munkájában. A magyar nomozgalom újabb lelkesítő biztatást kapott az MSZMP X. kongresszusától,mely a nők társadalmi helyzetének, megbecsülésének kérdéséit elvszerúseggel es meginditó emberi melegseggel vetette fel. Az MSZMP nemreg lefolyt X. kongresszusa fontos kédésként kezelte a nők egyenjogusaganak kérdését és megállapították, hogy ezen a térén a IX. kongresszus óta nagy haladas történt. Erdei Laszlo- né, a Magyar Nők Szövetségének, ill.Orsz.Tanacsa- nak elnöke,többek között megjegyezte: “Már eddig is több üzem vizsgálta felül a nők berezesenek kérdését. Ezek közé tartozik az egri Dohánygyár, ahol 5%-os bérszínvonal emelést hajtottak végre a- zojcon a munkahelyeken, ahol a nők eddig hátrányban voltak,úgyszintén a veszprémi Mezőgazdaságii Gépjavító Vállalatnál,mintegy száz munkasnőnek átlagosan 9%-al emeltek a bérét.” tekintetben bekövetkezett változást le lehetett volna merni.Egy esemény azonban biztosan volt,mégpedig a partban,ez pedig általában példaként szolgai.A kongresszusi előkészületek során a Központi Bizottság határozatának politikai és morális ereje következtében a partvezetósegek ujjavalasztasakor az asszonyok száma a korábbihoz képest 33%-al,vagyis egyharmaddal nőtt.A kb.140 ezer tisztségből 34 ezret most no tolt be. Ha ezt a példát valóban követjük, akkor évről evre erezhetoen jobban megoldjuk a nők társadalmi kérdéséit. “Vannak azonban olyan kérdések, melyeket meg központi bizottsági, vagy kormányhatározattal sem lehet előírni: hogy az emberek kit és hogyan tiszteljenek. De amikor mindenütt, itt a kongresszusi vitában is, a felszólalók megállapítják, hogy a termelésben résztvevő aktiv munkaerő 41%-a no es a- zonkivul mindenki tudja, hogy ezen felül mi var az aktiv keresőknek 41%-ara a háztartásban, a nevelésben, akkor azt kell mondanunk, hogy bar határozatot hozni nem tudunk, de aki kommunistának,vagy egyáltalán felvilágosult embernek tartja magat,az TISZTELJE A DOLGOZÓ NOT! “Van ennek egy,tálán nem is olyan fontosnak tűnő viselkedésbeli, mondhatnám illemszabalysze rú oldala. Hányszor látjuk, hogy elmaradott embe rek — nem mondom, hogy férfiak,mert minek vegyünk magunkra külön vádat (derültség) —az egyen jogusitast úgy értik, hogy elfelejtenek illő módón e lőre köszönni, holott mar 100 eves illemkódexek ben is meg van Írva: ha férfi novel találkozik,o köszönjön előre. “Ne merüljön ki harcunk abban, hogy egyenjo gositottuk a nőket, tehat Ugyanúgy dolgozhatnak mint a férfiak,s ugyanúgy nem köszönünk nekik, mint ahogy néha egymásnak sem köszönúnk:Mert a természet törvényein senki sem tud változtatni s ha a szó fizikai értelmében terhet kell cipelni,a nő mindig gyengébb lesz, segíteni kell neki,s mindig tisztelni is kell, ha nagy terhet vesz magára. “Az ilyen álláspont segíteni fog abban,hogy a konkret kérdésekben:az egyenlő munkáért egyenlő bért elvenek megvalósitásaban csakúgy,mint ma sokban is, egy kicsit gyorsabban haladjunk előre. “Nagyon örülök, hogy itt a kongresszuson nagy ipari vállalatok felelős férfi vezetői is komolyan beszeltek erről a kérdésről, hiszen nemcsak a központi szervek kezében vannak eszkozok es lehetőségek, de helyben is. Ha nem egy 23 tagú kormány,vagy száz tagú Központi Bizottság,hanem tiz es százezer felelős vezető foglalkozik mindezzel komolyan, akkor helyben megtalálják a ki nem használt lehetőségeket,tartalékokat,eszközöket a helyzet javítására.Ez viszont már párthatározat,nem úgy,mint az illemkérdés,amit egyébként a magam részéről szintén javasolnék komolyan venni. “ E kérdésnél maradva, szeretnék még néhány szót szólni az anyák tiszteletéről. A IX. kongresz- szuson elvi döntés történt a gyermek gondozási segély bevezetéséről.Ez meg is történt.’’(Minden a- nya, ha otthon kivan maradni gyermeke gondozására, 3 even keresztül 600 forintot kap az államtól, a kelengye mellett.-Szerk.) Kadar János még rámutatott, hogy meg több a- nyagi eszközre van szükség a család támogatására, az osszmunkásság életszínvonalának a felemelésére. Sot a nőknek joguk van ahhoz, hogy elfogadják az anyaságot, vagy sem, még abban az esetben is, ha ez csupán hiúsági kérdés és attól félnek, hogy szülés után elvesztik korábbi karcsúságukat. Egy hettel a kongresszus befejezése után maris voltak eredmények. Gyarak és üzemek legelőször a nokérdést vehettek elő, mert egymásután jelentek meg határozatok bölcsődék,óvódák építésének kez- demenyezesére. Magyarországon a termelő erők 41 %-a no. Azt is tudjuk, hogy országszerte úgyszólván minden szakmában nagy a munkashiany.A csa lad alapitasnal nagy probléma a gyermekek szervezett gondozasa.Ha ez nincs meg, az anya kénytelen otthon maradni, ami veszteség az üzemnek,de a csa Iád részére is, bar allami támogatásban részesülnek Sok üzem mar regen tudatában van ennek es felal litott gyermek gondozót. Igaz, hogy ez mar nem e legendö. Most azonban, hogy ezt a hiányt elesen kihangsúlyozták, az üzemek vezetői, felelősségük tudatában gyorsan cselekednek. Nemely üzem képtelen egyedül ilyen nagy beruházásra,tehát egyesül e célra más üzemekkel,vagy segíti a tanácsi óvodákat,ill.azoknak kibővítését.Ugyanez áll fenn a tsz- ekre,ahol több van egymás közelében. Nem kétséges többe, hogy a magyar dolgozók,koztuk a nők es családjuk életszínvonalának hihetetlen mértékű emelkedese nem is olyan hosszú idő kérdésé. A NŐK KÉRDÉSÉ MAGYARORSZÁGON.
