Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-03 / 22. szám
AMERIKAI MAGYAR SZo — HUNGARIAN WORD Thursday, June 3, 1971 Iskolareform Kubában A kubai országutakon gyakran tűnnek fel plakátok: "A fejletlenségből a tanulás vezet ki.” Vagy más hasonló feliratok. Mindez mutatja, milyen nagy súlyt helyeznek Kubában az iskoláztatásra. Egyik legfőbb céljuk az, hogy megszüntessék a város és a falu közötti különsbéget. Ezt úgy kívánják elérni, hogy modern oktatásban részesítik a legeldugottabb falvak gyermekeit és a városi gyermekeket nemcsak olvasásra, Írásra tanítják, hanem arra is, hogy saját kezűkkel ápolják a narancsfákat, termeljenek ananászt, banánt és mangot, szedjenek kávébabot. Ennek a programnak a megvalósítására már három iskolát állítottak fel a falvakban és még 15-öt terveznek. Az egyik ily en iskola Havannától 25 mér- földnyire van. A Plan Ceiba iskolájában a gyermekeket a hagyományos szigorúság mellőzésével, informális körülmények között tanítják. A tanárok maguk is fiatalok, a fizikatanár 18 éves. Olyan sokan járnak manapság iskolába Kubában, — a lakosság 25 %-a tanul — hogy tanítókban, tanárokban nagy hiány van. Nem engedheti meg az állam, hogy a tanítók diplomás képzettségére várjon, ezért a tanulás alatt mar tanítanak is. Ebben az iskolában 35 tanár van, legtöbbjük fiatal, és 500 iskolás gyermek hetediktől tizedik osztályosig. A 24 éves igazgató mondotta, hogy 61 konyhai és fenntartási alkalmazottra is szükség lenne, de csak 32 van, ezért a tanulók segítenek a takarításban. A tanulók és tanítók egész héten ott alszanak, csak szombat és vasárnapra mennek haza. A lakószobákban mindenütt rend és tisztaság van. Minden városi középiskolából falura küldik a gyermekeket 45 napra. Tanulmányaikon kívül a földeken dolgoznak, játszanak, sportolnak es politikai vitákban vesznek részt. Ebben az iskolában délben érkeznek vissza a földekről a délelőtti műszakosok, barna ruhájukon meglátszik a munka. Először is a zuhanyozókhoz szaladnak. A csoportvezetők összejönnek a jelentést megírni. Ebéd után egy másik csoport megy ki a délutáni műszakra. Dr. Morris Fraser, az észak-irországi Belfast gyermekkórházában működő idegorvos, számos idegbajban szenvedő belfasti gyermeket kezelt és tanulmányozott és határozott összeköttetést talált az erőszakos tettek és a gyermekeknél előforduló gyakori idegbántalmak, viselkedési zavarok között. “Jelenleg Belfast ban a gyermekek zendülést játszanak”, mondotta." Hétfőn vér helyett paradicsomszószt használnak, de kedden már igazi vért látnak. A képzelet és a valóság egyszerre, egymás mellett jelentkezik. JSok gyermek nem tudja köztük a különbséget.” Dr. Frasernek tudományos munkája jelent meg a British Journal of Psychiatry márciusi számában, amely a naponta előforduló zendüléseknek kitett ir gyermekekkel foglalkozik. Munkájáért kitüntetést kapott. “Belfaston kívül el sem tudják képzelni az emberek, hogy itt protestánsok és katolikusok egész életükben talán egyszer sem érintkeznek A havannai Miramar környékén, ahol a külföldre szökött volt gazdagok spanyol villái és kertjei állnak, most több mint 200,000 gyermek számára iskolákat és szállóhelyeket létesítettek. Az óvodákban és bölcsődékben a tisztaságra, az egészségre és a gyermekek fejlődésére helyezik a hangsúlyt és naponta háromszori ingyenes étkezést is szolgáltatnak. A termelékenysegnek ebben az évében, — mint Fidel Castro mondotta, — nemcsak a cukornak aratása fontos, habár az nagyon szükséges az ország gazdaságához, hanem az iskolák építése és a fiatal tanítók, tanárok kiképzése is egyike a legfontosabb feladatoknak. Általános iskola tanulói Kubában. Az iskola Havan nától 25 mérföldre eső varoskában van. A tanulók tartják rendben a tantermet és az iskolát. egymással. Teljesen külön vannak az iskolákban, a lakóvidékeken, a munkahelyeken. Az ellenséges érzés mindig jelen van.” Dr. Fraser úgy találta, hogy a lelkileg felzaklatott gyermekeknél olyan szoros a kapcsolat a vérontások és a betegség között, hogy ha elkerülnek Belfastból, a szimptomák is megszűnnek. A gyermekek gyakori üldözési mániájáért, mint Dr. Fraser mondotta, részben az iskolák felelősek, ahol vallási alapon elkülönitik őket, részben a szülök, akik maguk is annyira aggódnak, hogy a gyermekek nem mernek félelmükkel hozzájuk közeledni es a körzeti egyletek, amelyek a bizalmatlansagot szítják. “Ha gyermekem lenne, elköltözködnék Belfast ból. Nem szeretném, hogy gyermekeimet egyik vagy másik táborhoz erőszakolják. Márpedig itt azt csinaljaV’, mondotta. HOL MARAD AZ AMERIKAI NŐK EGYENJOGÚSÁGA? Az amerikai dolgozo nők nagyon hátrányos helyzetben vannak a munkaalkalmazás terén, jelenti Elizabeth Duncan Koontz, a U.S. Labor Department Women’s Bureau-jának vezetője, egy nőkről szóló kiadvány bevezetésében. “Akadályok vannak, melyek nem adnak lehetőséget a nőknek arra, hogy akaratuk, vagy tehetségük szerinti alkalmazást nyerjenek, vagy erre felkészüljenek és képességük szerint teljes mértékű (anyagi vagy másmilyen) elismerésben részesüljenek.” “Még mindig sürgős, megoldandó kérdés a nők viszonylagos helyzetét az ország gazdaságában feljavítani.” Az 1960-as és 70-es években megszavazott szövetségi és állami törvények még mindig nem biztosítanak a nőknek sem egyenlő fizetést, sem megkülönböztetés nélküli alkalmazást. A kiadvány, “Underutilization of Women Workers”, többek között a kővetkező, statisztikai adatokkal alátámasztott megállapításokat teszi: — A férfiakhoz hasonlítva, alkalmazásban a nők hátrányosabb helyzetben vannak, mint 30 évvel ezelőtt, a hivatalokban a nők kisebb aránya annak ellenére következett be, hogy a dolgozó nők aránya növekedett az ország gazdaságában. — Még mindig nagyon súlyos akadályok vannak a nők alkalmazása terén más hivatásokban, mint amelyeket eddig hagyományosan női hivatásoknak tekintettek. Nagyon sok tévhit és előítélet áll fenn még most is a nők adminisztratív és vezetőségi alkalmazásával szemben. — Nagyon sok nő dolgozik olyan állásbaiyimely nem ér fel képességeivel és végzettségével. — Egyre nagyobb arányban töltenek be nők állásokat az alacsonyabb fizetésű kategóriákban. — Az év folyamán több nő, piint férfi van idö- szakilag munka nélkül. — A legtöbb nő azért dolgozik, mert anyagilag rászorul. ki kell üríteni az Épületet A new yorki St.Nicholas Ave. 258-as sz. épületének három emeletén 200 fekete nő részesül oktatásban: varrásra tanítják őket. Igen ám, de odajött Robert 0. Lowery, a város tűzoltó-parancsnoka és felülvizsgálta az epületet. 19 különböző szabály megszegését észlelte és kijelentette, hogy 24 órán belül ki kell üríteni az épületet. Dr.Thomas Mathews, fekete idegsebész, aki a varrónő-képző iskola felállítását segítette, a leghatározottabban kijelentette, hogy nem hagyják el az épületet mindaddig, amig a hatóságok nem bocsátanak egy tüzmentes épületet rendelkezésükre. Megviselik a hadiállapotok azir gyermekek idegeit
