Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-27 / 21. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 27, 1971 HAT ÉVES GYERMEKEKKEL IS DOLGOZTATNAK A FARMOKON Az elmúlt nyáron az American Friends Service Committee, a National Committee on the Educati­on of Migrant Children segítségével tanulmányokat! végzett Ohioban, Maine-ben és a nyugati partvidék három államában a gyermekek farmokon való al­kalmazásáról. Jelentésükben megállapították, hogy a gyermekmunka felhasználása a farmokon a jelen­legi, hetvenes években a harmincas évek gyárbeli munkakörülményeire emlékeztet, azzal a különb­séggel, hogy a gyermekek most a szabadban dol­goznak. A Friends szervezet vizsgáló csoportjai különbö­ző farmokra mentek és látták, hogy gyermekek meggörnyedve dolgoztak napi 10 óra't, 100 tokos hőségben. A legtöbbje vándormunkások gyermeke, akiknek családja vízvezeték és csatorna nélküli vityillókban lakik. Nagyon sok gyermek dolgozik DDT-vel permete­zett földeken. Egyes helyeken vannak illemhelyek, de mosakodáshoz való viz nincs sehol a földeken. Az 1936. évi munkatörvény megtiltja, hogy gyermekeket gyári munkára, vagy műhelyekben al­kalmazzanak, de a mezőgazdasági bérmunkásoknak negyedrésze 16 éven aluli. Vannak, akik 6 éves gyermekeket is alkalmaznak. Sok gyermek kimarad az iskolából és a földeken dolgozik. A tanulmány ajánlja, hogy a gyermekvédelmi munkatörvényeket a mezőgazdaságra is terjesszek ki es iskoláskorú gyermekek iskolai órák alatt semmilyen körülmé­nyek között ne dolgozhassanak. “Tűrhetetlennek kellene tekinteni, hogy egy nagy termelési ág gyermekek munkájától függjön. Amerikában ezt nemcsak hogy megtűrik, hanem meg támogatják.” A vizsgálatot végző csoportok úgy találták, hogy a farmokon dolgozó családok olyan mélységes nyo­morban élnek, hogy kénytelenek gyermekeiket is munkába állítani, hogy valahogy megélhessenek. A sok gyermek munkás alkalmazása következtében a mezőgazdasági munkások fizetése nagyon ala­csony színvonalon marad. Országos méretekben a farmmunkás családok átlag jövedelme a nyo­mor színvonalon aluli”, mondja a jelentés. A kormány márciusban bejelentette, hogy kam­pányt indít az $ 1.30 minimális órabér betartására a mezőgazdaságban. Különös, hogy a kormánynak most, annyi évvel a törvény létesítése után kell kampányt indítania emiatt; mindez ideig szemet hunytak, hogy a farm munkások ezreinek fogalma sincs a minimális munkabér törvényről. A Friends Service Committee vizsgálatai kimu­tatták, hogy gyermekeknek darabszámos munkáért nyomorúságos alamizsnát fizetnek, mint például eper szedésért ládánként 12 centet. Gyermekeknek a legmagasabb órabért, $ 1.10-et Kaliforniában fize­tik. Annak ellenére, bogy a mezőgazdaságban van a legtöbb testnyomoritó sérülés és a legtöbb foglal­kozásbeli betegség, egyedül Kaliforniában 100,000 gyermek dolgozik a földeken. Maryland egyik me­gyéjében a burgonyatermés 35 %-at főleg gyerme­kekből álló munkáscsoportok kézzel szedik. Ore­gon Wilalmette völgyében az eper-és babtermés aratóinak 75 %-a gyermekekből áll. Egy fehér asszony, aki ott lakik, mondotta a Friends vizsgáló­inak, hogy ő és gyermekei azért szednek babot, hogy a gyermekeknek iskolai ruhát vehessenek. Három óra alatt a 10 éves Kathy 64 fontot, a 8 éves Henry 53 fontot, a 7 éves Tina és az 5 eves Carla együtt 45 fontot szedett. Ez átlagban minden gyer­meknek 40 cent órabérnyi keresetet hozott. A New Yorktól 60 mérföldre északra fekvő Newburghban heves vita tárgyát képezi Rockefel­ler kormányzó javaslata, hogy egy nagyméretű jet repülőteret létesítenek a város volt katonai repülő­terén. A csendes városka lakosai amiatt aggódnak, hogy nyugalmas, csendes életüknek egyszerre vége lesz, ha 747-es repülők keringenek majd felettük. Sokan kérvényekkel, politikai nyomással próbálják ezt az épitkezést megakadályozni. Mások azon a vélemé­nyen vannak, hogy gazdaságilag nagyon jót tenne a 27,000 lakosú városnak a nagy repülőtér ottléte. A helyi kereskedelmi kamara elnöke, William Lock- wood mondotta: “Senki sem kétli, hogy munkaal­kalmat teremtene, hogy gazdasági fellendülést hoz­na, de az a kérdés, mi mást is hozna magával? Ide jetportot építeni olyan, mint a Trójai Ló. Nagysze­rűen néz ki, amig ide nem hozzák”. A kereskedel­mi kamara a múlt ősszel a jetport ellen szavazott. A republikánus polgármester, George F. McKne- ally vehemensen ellenzi a kereskedelmi kamara állás­pontját. Azt mondja, a nagy repülőtér közel 10,000 munkaalkalmat és még több nagy üzem odatelepü- lését eredményezné, hogy Newburgh-nak modern üzemekre van szüksége, hogy a fiatalok ott marad­janak. “Jelenleg csak a nyugalmazottak menhelye vagyunk, akiknek csak a csönd és nyugalom kell”. A “legyen-e,ne legyen repülőtér” politikai játsz­mában az üzletemberek, szakma szerint különböző állásponton vannak. Az ingatlanosok közül sokan ö- rülnek, a felmenő telekárak miatt. A privát ház­zal spekulálók bizonytalankodnak, a hotel-tulajdo­nosok reménykednek. New York város torlódó légi forgalmát megköny- nyitené a nagy Newburgh-i jetport létesitése, de hogy Newburgh lakosainak valóban jó lenne-e, azt nagyon sokan kétlik NEM NÉPSZERŰEK TÖBBÉ A NA6Y LUXUSAUTÓK KISEBB, PRAKTIKUSABB, OLCSÓBB AUTÓKAT VÁSÁROLNAK. A többség kiábrándult a nagy, kényelmes és költ­séges luxusautókból. Mindennapi utazádioz csak jó, egyszerű és minél kevesebb költséggel járó járművet akarnak. Mióta megszűnt az automobil Ameriká­ban a jólét szimbóluma lenni, a közönség teljesen megváltozott szempontokkal vásáról autót. Az automobil Amerikában egyrészt a saját sike rének lett az áldozata. Több mint 80 millió autó van forgalomban az országban, melyek csúcsforga­lomban eltorlaszolják az országutakat. Ot család közül négynek legalább egy és 30 százaléknak két vagy több kocsija van. Azért terjedt el igy az autó- használat, mert nagyon rossz a közjárműhálózat és a munkába járáshoz sok helyen életszükséglet lett az autó. A mindennapi vezetéssel járó megszokott veszödések miatt sokan nagy megterhelésnek és nyűgnek tekintik az autót. Nemcsak a forgalommal van baj, hanem az autóbiztositás is rendkívül meg­drágult, a javíttatás sok nehézséggel és nagy költ­séggel jár, a parkolás nehézségei az idegekre mennek és még nagyobb költséget jelentenek. Az autótulajdonosok úgy érzik, Detroit mit sem törődik a vevők érdekeivel. Telerakja szükségtelen luxuscikkekkel az uj modelleket ahelyett, hogy ol­csóbbá, gazdaságosabbá tenné az autót. Különösen a fiatal generáció tart szem előtt praktikus szem­pontokat, ha autót vásáról. S mivel ezekből kerül ki a jóvó vásárló közönsége, az autó-ipar aggoda­lommal veszi tudomásul, hogy megszűnik a keres­let a nagyobb, drágább, nagyobb profitot jelentő kocsik iránt. Nagyon sokan a szükségletnek megfe­lelő lehető legkisebb kocsit vásárolják, s éppen azért a külföldi praktikus, kisméretű autók máris 14 százalékát teszik ki az amerikai autó-eladásnak. Az importált kis kocsik és az amerikai mini ko­csik teszik ki az uj autó eladások 33 %-át és ennek az aránynak az emelkedését az évtized vége előtt 50 %-ra becsülik. Mivel az autó vásárlók már nem a divatnak hó­dolnak, Detroitban is kevesebb uj modellt állítanak elő. Ford már be is jelentette, hogy nem hangsú­lyozza többé az évi modell-változásokat. A hirdeté­sekben pedig általában már nem a kocsik erejét, se­bességét emelik ki, hanem a levegő-szennyeződés elleni és biztonsági berendezéseit, a könnyű javí­tást és a fenntartás gazdaságosságát. A kis kocsik tartósnak várható népszerűsége miatt a gyárosok kevesebb profitra számíthatnak. Ez viszont a gyár­tás leegyszerűsítésére, a modell-változások további kiküszöbölésére vezethet. Azt remélik, hogy az ol­csóbb, kisebb kocsik lehetővé teszik, hogy több család vásároljon második autót. A sok gyártási hiba és javítási nehézségek miatti panaszokból kifolyólag a kormány bizonyos bizton­sági szabályokat irt elő az autógyártásban. Nagy részben Ralph Nader leleplezéseinek köszönhető, hogy a kormány ilyen irányban rendelkezett.Ma már sokkal jobban informált az autóvásárló, mint aze­lőtt. A szigorításokból kifolyólag a Ford gyár nem­rég bejelentette, hogy visszahívja az 1971-es Pinto modellek 220,000 példányát, melyeket március 19.-ig gyártottak. ISTAMBUL, Törökország keleti tartományát erős föld­rengés rázta meg, melynek következtében több, mint ezren meghaltak, több ezren megsebesültek és a térképén fekete pontokkal jelzett fal­vak rombadöltek. * BELGRAD, A Földközi tengeri Rijeka repülőterén egy TU—134 A jelzésű repülőgép lezuhant és 78-an leltek halálukat. Az utasok nagyrésze angol turista volt. KELL E JET REPÜLŐTÉR NEWBURGH BAN ?

Next

/
Thumbnails
Contents