Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-27 / 21. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZo — HUNGARIAN WORD Thursday, May 27, 1971 OLEXO ENDRE, EGY ELFELEJTETT AMERIKAI MAGYAR MUNKÄSKÖLTÖ Geréb József, az amerikai magyar munkásság egyik tanitómestere a Magyar Szó 1962. október 25.-i számában ismertetést irt Olexo Endre verseiből. “ügy tudom, hogy Olexonak mindeddig nem volt semmiféle jubileumi ünnepeltetése. Szolgáljon ez a kis méltatás az elmaradt jubileum pótlására és az érdem elismerésére.” így végződik Geréb Írása. Ez kilenc évvel ezelőtt történt. Olexo 71 éves volt. Most 80. Jubileuma még mindig nem volt. Az elismerés is elmaradt. Olexo Endre a legelfelejtet- tebb amerikai magyar munkáskőltő, aki valaha élt. Beszéltem vele telefonon, mielőtt hozzáfogtam ennek a cikknek a megírásához. Megtudtam, hogy már becsukta a kis borbélymíihelyét, mert fáradt kézzel sehogy se ment a munka és beteg feleségének ápolása is mind több időt vesz igénybe. Külön* ben is most már nincs semmi kedve az Íráshoz. Miért? —kérdeztem. “Hát minek Írjak!” volt az egykedvű válasz. “Azt mondták a lapnál, hogy többet nem közölnek verset senkitől. Úgy elkeseredtem, hogy abbahagytam a versírást. Es most már nem irok semmit sem.” Ez bizony nagyon szomorú dolog, de nem tartozik ide, csak úgy futtában említem. Ezen irás tárgya: Olexo Endre, a 80 éves borbélymester, a szocialista költő, valamint verseinek ismertetése. Ismerkedjünk meg legelsösorban Olexo Endrével, az emberrel. “Önéletrajz-féle” cimü alig féloldalas Írásában áll, hogy Tornyosnémetiben, Abauj megyében született 1891. február 10.-én, tehát az idén februárban múlt 80 éves. Tizenkét éves koráig járt iskolába. “Az iskolában csak azért tanultam,” Írja, “mert féltem a tanító bácsi pálcájától. Jobban szerettem madarászni a fűzesekben.” 1907-ben, 17 éves korában jött ki Amerikába. Bridgeportba került Connecticut államban. Egy villanygyárban kapott munkát hét és fél centes órabérrel. Hamarosan otthonos lett a bridgeporti magyar életben. Beállt a Szent Imre Ifjúsági Körbe, ahol azonnal befogták mükedvelősködni.“Akkor már mindig a könyveket bújtam. Olvastam mindent, amihez csak hozzáfértem. Ennek a Körnek nagyon értékes könyvtára volt. Ez a Kör volt felső iskoláim kezdete. Egyik könyv vezetett a másikhoz. így megismertem a világirodalom, remekeit is. Lassan átkinlódtam az angolba, de a magyar betű varázsa soha nem engedett el.” “Az első világháború alatt belekeveredtem a munkásmozgalomba. Itt nagyon átalakult a világnézetem. A New Yorkban megjelenő Előre Képes Folyóiratban jelent meg első kísérletem. Eber László az akkori szerkesztő megdicsért és buzdított különösen a versírás terén...” így kezdődött el egy kivételes tehetségű, paraszti származású, amerikai magy ar munkáskőltő életpályája, amely során Olexo százszámra irt maradandó értékű verseket; több novellát, egyfelvonásos színdarabokat, színes riportokat és krónikát. írásai az Uj Elöre-ben, a Magyar Jövő ben, a Magyar Szó ban, a Kultúrharc ban, a Münkás ban, Szebenyei József Magyar Magazinja ban, a Nők Világá ban és a Bridgeportban jelentek meg. És Olexo irt, irt, irt mind az utolsó évekig, amikor aztán örökre elhallgatott. Most pedig beszéljünk Olexo Endréről, a költö- röl.Geréb József szerint Olexot“nem lehet az igazi ‘lírikus’ verselők köze foglalni. Saját egyéni érzelmeit mutató versei alig vannak”, írja Geréb. “A verseiben mutatott érzelmek mind KÖZÖS érzelmek.” E sorok írójának az a véleménye, hogy nem állja meg a vizsgálás próbáját az az állítás, hogy Olexo nem lírikus költő és hogy versei nem mutatják egyéni érzelmeit. A tény az, hogy Olexo verseinek az ad kivételes értéket, hogy éppen az egyéni érzelmeinek versbe öntésével ábrázolja szocialista életszemléletét és gondolkodását. így ad kifejezést ennek “Vándor magyar mondja” cimü versében. Gyűrött, kopott ruhám, A gallérom törött, Gyárból gyárba ki-, benyitok, Gyomrom korog, hörög, — Nyelvem szitkot pörög. Proli vagyok itt már, Bírókra gyűrközten, Töke ellen szólok, török, Uj hittel hevülten, — Hittel emberülten. Otthon se volt földem, Itten sincsen földem, Kutyagos, zavart életem így vesz el szegényen, — Könnytől sós kenyéren. Minden versében a saját életének szemszögéből figyeli és érzékelteti a munkássorsot. A “Kidobott a falum” cimü versében elsírja: “Jaj annak a parasztlegénynek, ki álmok, vágyak hordozója, s határon tűi nem talal”.Es ez egyéni érzelem, azt mondja a versben a költő, hogy mindenki halálra van ítélve, akinek álmai és vágyai vannak, ha nem tud kitalálni faluja határán tűi. A “Szülőföld” cimü szivet melengető verse, amelyben a hazájától mesz- sze űzött vándor honvágyas szerelmével Írja le, mit jelent számára a szülőföld, tiszta, tökéletes lira: A kútba hajló eperfa ág, Az utak mentén kék szarkaláb... A palavesszó és a tábla Es arra karcolt kis madárka... S pacsirta dal a fejed felett S szived vele dalt sir, rebeg... Vagy nézzük meg Olexo hitvalló versét. “Szeretem” a cime ennek a versnek, amely kicsit egy Ady versre emlékeztet, de anélkül, hogy ez valamit is levonna az Olexo vers értékéből. Szeretem a gyermekeknek Játékos kedvű délutánját, Életem emlékvirágát. Szeretem, ki a Nap alatt Mindig jobbért lüktet, lázad S mártírjait a világnak. Es milyen kevely, bátor szavak hirdetik a költő hitet, meggyőződését, aminek minden egyes szóta- gában felcsendül a dolgozók összetartozóságanak hites esküje. Gyámolitok jó ügyet, Szentül hiszem mit hiszek, Ha kevés a kenyerem, Ehesebbekkel eszem. Es mindez lira, tiszta lira, a dolgozók sorsközös- ségéböl szívja erejét és szépségét, mint ahogyan a csecsemő szívja az anyatejet szülóanyja emlőjébőL És ahogy nőnek, vagy — ahogy vesszük — fogynak az évek a költő feje felett és a fasizmus elpusztítással fenyegeti az emberi civilizációt, megszólal Olexoban a Dózsa-unoka, a kapás-kaszás paraszt, aki szembe fordul Hitlerrel és lázit az uj Akháb király ellen “Szőlős kertem nem adom” cimu för- geteges versében. 1942-ben irta Olexo ezt a verset, “amikor” mint a költő lábjegyzete mondja, “Hitler foglalt Magyarországon. Ez a vers a modern magyar szocialista lira egyik legtökéletesebb alkotása. Teljes egészében közlöm. Nem volna szivem egy sort iá kihagyni. SZŐLŐS KERTEM NEM ADOM “1942-ben, amikor Hitler foglalt Magyarországon” Akháb király, szőlős kertem Nem adom, nem: Lázit verem. Pár lépés csak. Tiéd tábla, (Loptad, Akháb) Félj meg rajta. En megférek, S szépen élek az enyémen. Ha nap ragyog a gerezden, Bümat, bajom elfelejtem S iszom szőlőm aszú borát, (Jó bór, Akháb) Gyöngy benne a verejtékem. S dalolgatok szerelmesen. Apolgatom a tőkéket, Széltől, dértől védem őket. Apám hagyta örökségül, (Ős jog, Akháb) Büszkén szántom, védem vérrel, S örökségül hagyom mindet. En nem leszek rab kapásod, Se címeres vincelléred, Magam borát magam mérem, (így ám, Akháb) Magam iszom magam földjén, - V agy pusztulok utca szélen. Ha elveszed szőlős kertem, Vele veszed az életem, Megköveztetsz a piacon, (Ur vagy, Akháb) Mint rebellist égetsz máglyán,.. Szőlőmet csak igy engedem. Most aztán végérvényesen ideje volna ünnepelni Olexo Endrét, ezt a 80 éves nagy költőt. Tolnai Ottó HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, * szíveskedjen azt rendezni az alábbi sorok ki- | I töltésével, hogy biztosítsuk lapunk rendszeres I megjelenését Megújításra: $............................................................... I * Naptárra: $....................................................... | I Név: ................................................................. I Cim: ................................................................ J . Város:..................................Állam:................ I * Zip Code:.................. I AMERIKAI MAGYAR SZÓ I 130 East Tóth Street, New York, N.Y. 10003 ■
