Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-29 / 17. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 2v>. 1971 Mi Történik ÓhAzA&an Kádár János interjút adott a UPI bécsi tudósítójának Irta: Fodor Erna Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta R.C.Longworth-ot, a UPI hírügynökség bécsi tudósítóját és válaszolt kérdéseire. A kérdések főpontjai: a kis nemzetek szerepe a nemzetközi életben, az Európai Biztonsági Konferencia, a Német Demokratikus Köztársaság uj keleti politikája, a Mindszenty kérdés, Izrael állam lét- jogosultságának kérdése, a KGST és a Közös Piac, Magyarország gazdasági fejlődése és az ifjúság kérdése. Az első kérdésre — természetesen nagyon lerövidítve — Kádár kifejtette, hogy napjainkban a modern civilizáció oly közel hozta egymáshoz az országokat és népeket, hogy az egész világ lassan egy nagy faluvá változik. A kicsik és a nagyok egyre inkább kölcsönös függésben, sorsközösségben élnek. Drámai példával mutatta ezt meg a II. világháború. Európa minden kis nemzetének megvan a saját felelőssége és lehetősége az önálló külpolitikai tevékenységre, hogy körülményeihez képest hozzájáruljon a feszültség enyhítéséhez. Az Európai Biztonsági Konferencia létrejöttét a legmelegebben üdvözölnénk és dolgoznánk is érte, mondta Kádár János, mert ebben látják az első ink már elvben kifejtették az óhajt kapcsolataink rendezésére. Hosszabb ideje folynak köztünk tárgyalások függő ügyekben, az előrehaladás azonban nagyon lassú. Részünkről a készség változatlan. Az USA részéről kellene a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat is gátló elavult rendelkezéseket megszüntetni. Igaz, két ország kapcsolata az általános politikának is függvénye. — Mi elitéljük az USA agresszív háborúját, amelyet Vietnám, Kambodzsa, Laosz népe ellen folytat, s más haladás-ellenes, a reakció erőit segítő állásfoglalásait. Nixon elnök romániai és jugoszláviai látogatásának megvolt a maga jelentősége, amint azt a tárgyaló felek ki is nyilvánították. Nálunk a közvélemény vegyes érzelmekkel fogadta. Voltak sokan, akik ezekben az utazásokban a szocialista országok közötti diszkriminációt látták és együttműködésünk megbontására irányuló kísérletet. A Mindszenty kérdéssel kapcsolatban felme- rült-e, hogy ez még akadálya-e az amerikai-magyar kapcsolatok fejlesztésének? Kádár János megjegyezte, hogy bár ez zavarólag hat, ma már nem olyan fontos, mint tiz évvel ezelőtt. A Mindszenty kérdés felett eljárt az idő. Ez az amerikai kormány állásfoglalása alapján keletkezett. így lett Mindszenty az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének a lakója. Ez a Vatikánra is zavarólag hat, de ma már Magyarországot zavarja legkevésbé. Persze szívesen vennénk e kérdés megoldását is. De mivel nem mi teremtettük ezt a helyzetet, —mondta Kádár János, ügy gondoljuk, hogy a kezdeményezést sem nekünk kell tennünk. Az USA kormánya a dél-vietnámi háború kiterjesztésével saját problémáiból sem oldott meg semmit, csak több országba vitte át és növelte azokat. Az egyetlen megoldás: Be kell fejezni a háborút! Az amerikai csapatoknak ki kell vonulniuk a vietnámi területekről és Kambódiából. Ez előbb-utóbb elkerülhetetlenül bekövetkezik: az Egyesült Államok presztízsének is az válna javára, ha mielőbb és önként tenné. A közel-keleti probléma volt a következő kérdés. Kádár János kifejtette, hogy Magyarország elitéli Izrael agresszív politikáját. A béke helyreállítására és fenntartására a közel-keleten ma az egyedüli lehetőség a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtása. Izrael államalkotási jogára vonatkozólag Kádár János kihangsúlyozta, hogy a térség népeinek államalkotási jogát tiszteletben kell tartani. Ez vonatkozik az arab népekre és természetesen Izra lépést Európa kollektiv biztonsági rendszerének megteremtéséhez. Ez vezethetne kontinensünkön a meg nem oldott problémák megoldásához. Az NSZK uj keleti politikájára vonatkozóan Kádár János szerint Brandt kancellár a fennálló tények figyelembe vételével komoly eredményeket ért el. Magyarországnak jelenleg is vannak kölcsönösen kifizetődő gazdasági kapcsolatai Nyugat Németországgal, s ha a helyzet érett lesz arra, szívesen látná a rendes diplomáciai kapcsolat létrejöttét is a Német Szövetségi Köztársasággal. A MAGYAR-AMERIKAI KAPCSOLATOK KÉRDÉSE A UPI tudósítója megkérdezte Kádár Jánostól, miként Ítéli meg a jelenlegi magyar-amerikai kapcsolatokat. Kihangsúlyozta Nixon romániai és jugoszláviai látogatását, majd megkérdezte, hogy üdvözölné-e Nixon esetleges magyarországi látogatását? —Országainkat nagy földrajzi távolság, sok eltérő adottság, társadalmi rendszerünk különbözősége választja el egymástól. Emiatt aligha hihető, hogy a két ország egyszerre elsőrendű partnerré válhatna egymás számára. Viszont reális és szükségszerű volna, hogy kapcsolatainkat normalizáljuk és azokat ' fejlesszük a kölcsönös előnyök alapján. KormányaVÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK FoÜGYKÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SERVICE INC. PhorM: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről elra egyaránt. Ilyen értelemben már hivatalosan is többször nyilatkozott Magyarország kormánya. Arra a kérdésre, hogyan alakulnak a gazdasági és társadalmi reformok ügyei, Kádár János a következőket mondotta: Hazánk szocialista irányának megfelelően, jelenleg az államélet a szocialista demokrácia fejlesztésének folyamatában van. Ennek menetében módosítottuk választójogi törvényeinket, növeltük a tanácsok önállóságát, fokozzuk a szakszervezetek szerepét a közéletben, erösitjük az üzemi demokráciát, a dolgozó tömegek részvételét a közügyekbe. A gazdasági életben a legjelentősebb a három éve bevezetett, új irányítási rendszer, amelynek célja a gazdasági munka hatékonyságának növelése volt. A reform beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gazdasági élet fejlődésének üteme megfelelő, a veze tés rugalmasabbá vált. A politikai életre vonatkozóan Kádár János többek között megjegyezte: A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocializmus építésének menetében arra törekszik, hogy elválaszthatatlan egységnek fogja fel és egyaránt figyelembe vegye a nemzetközileg közös, fö törvényszerűségeket és az ország adottságait. A szocialista rendszert tartom ideálisnak. A szocializmus a dolgozó ember érdeke, nemzeti törekvéseink biztosítéka, és nemzetközileg is az fogja megteremteni a népek igazi barátságát, az emberiség számára a tartós békét. C. A. Longworth tudósitó kérdésére, hogy Magyarországon is vannak-e súlyos problémák az ifjúsággal, Kádár János igy válaszolt: A fiatalok életkori sajátossága, az útkeresés láza, az élettapasztalatok hiánya, a türelmetlenség, a szertelenség és hasonlók, a világon mindenütt egyformák. Ezzel szemben viszont egészen mások a problémái a szocialista országokban élő ifjúságnak, s megint más tőkés világ ifjúságának. Hazánkban az ifjúság döntő többsége ismeri és magáénak vallja a szocialista célokat, vállalja a társadalom törekvését, becsületesen tanul, dolgozik, harcosan antiimperialista. Tény, hogy vannak nálunk is, akik “radikálisak” és fogékonyak a baloldali kispolgári irányzatokra. Vannak, akiket kevésbe* foglalkoztat a politika, a közélet. E negativ nézeteket képviselő fiatalok — ifjúságunk tömegeihez képest — erős kisebbséget képviselnek, de lámpával kell keresni nálunk olyan fiatalokat, akik a kapitalista rendszert jobbnak tartanák a szocialistánál. Nálunk az ifjúság problémáit fontos társadalmi kérdésként kezeljük minden vonatkozásban és nem bűnözési problémaként, mint a tőkés országokban. Végül Kádár János megjegyezte, hogy a Magyar Népköztársaságban a tiz—százezrek—milliók összefogásából nagy eredmények születtek és a legfontosabb, hogy részese lehet ennek a folyamatnak. MODERN LAKÓHÁZ SZEKSZÄRDON
