Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-29 / 17. szám
Thuusday, April 29, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ HUNGARIAN WORD 11 “Meddig bőgtök meg a hon nevében? Kinek a hon mindig ajkain van, Nincsen annak, soha sincs szivében!...” (Petőfi: A szájhősók) Elismerésre méltó, de hiábavaló próbálkozás jobb belátásra birni uj Magyarországgal és a magyar néppel szemben a “Californiai Magyarság” és a hasonszőrű lapok és egyletek kóré tömörült uj amerikai “magyarok” egy részét. Patkó Imre, az egyik magyarországi lapban ezzel próbálkozik meg. A cikk a Magyar Szó december 24.-i számában jelent meg. Jogos felháborodással regisztrálja e cikkben Patkó Imre, hogy egyes amerikai magyar lapok és a könyöradomanyokból élő “Amerikai Magyar Szövetség” az amerikai külügyminisztériumnál tiltakozott a magyar korona ügyében. Nem akarják, hogy az amerikai kormány a jogos tulajdonosnak, a magyar nemzetnek, a magyar népnek visszaadja a koronát. A US külügyminisztériuma válaszában leszögezi ugyan, hogy a magyar koronát a “magyar nemzet tulajdonának tekinti.' Az amerikai hatóságok érzik és tudják, hogy a korona ügyeben lényegében az orgazda szerepét töltik be. Lopott “árut” tartogatnak jogtalanul és azt a jövőben zsarolásra, avagy diplomáciai tolvajnyelven, “tárgyalások anyagául” kivánják felhasználni. Vajon mit szólna a hivatalos Amerika, ha mondjuk valakik egy féltucat amerikai repülőgépet “high-jackol”-nának Németországból Magyarországba és a gépeket Magyarország nem lenne hajlandó visszaküldeni? Pontosan ez történik a korona ügyében. Mint ismeretes, a magyar koronát annak idején a német nácik segítségével a magyar nyilasok loptak el. Ugyanakkor vagonszámra lopták és hordták ki a magyar gyárak gépeit, ezerszámra hozták ki a magyar lovakat, nem beszélve a legyilkolt magyar zsidóktól ellopott aranyakról, gyémántokról. Kirabolták a magyar múzeumokat, a magyar nép műkincseit. A nemzetrablók e műkincsek és értékek nagy részét képtelenek voltak idejében értékesíteni. A győzelmes szövetségi csapatok és különösen a felszabadító orosz seregek vasgyürüjéböl csak gyava és hazaáruló életüket igyekeztek menteni. E bűncselekmények sorozata ellen, tudomásunk szerint az Amerikai Magyar Szövetség akkori vezérkara,egyetlen szóval sem tiltakozott. De azt tudjuk, hogy az utolsó percig együttműködtek az Amerikával hadi állapotba került Horthy kormánnyal. Patkó talán nem tudja, hogy az “Amerikai Magyar Szövetség” már a huszas évek idején kezdte el magyar-és nép-ellenes politikáját. A háttérben mindig ott settenkedtek és a “tanácsadó” szerepét töltötték be a new yorki és clevelandi Horthy konzulok és a washingtoni magyar követség. A "Szövetség” többek között szüntelenül próbálkozott az amerikai nagy magyar egyesületeket Horthyék érdekében befolyásolni. A főcél akkoriban leginkább a két legnagyobb egyesület, a Verhovay, (most “William Penn”) és a Rákóczi Egyesület bekebelezése volt. A Rákóczi demokratikus hagyományai és az ott működő haladó szellemű tagok és vezetők miatt mindvégig sikeresen visszaverte a Horthy ügynökök próbálkozásait. A Verhovay-nál sok éven keresztül, havonta rendszeresen szerettek volna megadóztatni a tagságot. Néha ezt’sikerült is, de a második világháború idején csúnya vereséget szenvedtek. Az Igazgatóság többsége haladó szellemű munkásokból került ki és mig éltek, éberen vigyáztak a tagság jogaira. Napjainkban a William Penn vezetősége egyre arcátlanabbul tag- és magyar-elle nes viselkedésével tünteti ki magát. (Erre egy másik cikkben utalunk majd rá.) Az 1970. junius havi Igazgatósági gyűlésen Charles Elemér elnök sürgönyöket küldött Pennsylvania állam szenátorainak és a William Penn Egyesület tagsága nevében tiltakozott a korona visszaadása ellen. (Idézet a “Penn Life”, az Egyesület hivatalos lapja 1970. augusztusi számából.) Természetesen a tagságot nem kérdezték meg, de a tagság nevében tiltakoztak. A HIDROMBOLÓK UTÓDAI A HÍDÉPÍTÉSTŐL FÉLNEK Még szégyenteljesebb az 56-ban — a magyar nép jogos haragja elöl — Amerikába menekült álhazafiak viselkedése. (Tisztelet a sok szép kivételnek.) Az elmúlt nyáron itt járt közöttünk Lörincze Lajos magyar nyelvész. A magyar nyelvművelő tanár magával hozta Kodály Zoltán filmre vett beszélgetését a magyar nyelvről, kultúráról. Lörincze tucatjával kapott meghívást amerikai egyetemekről, magyar egyletektől és egyházaktól. Los Angelesben a magyar Munkás Otthonon kívül a hollywoodi Református Egyházban telt ház előtt beszélt Az Egyház presbitériuma és Trombitás Dezső töltötték be a vendéglátó szerepét. Az álhazafiak a “Magyar Szabadságharcos Szövetség” papirszervezet nevében igyekeztek ezt megakadályozni. “Nyilatkoztak” a “Californiai Magyarság” hasábjain és azzal vádolták Lörincze Lajos tanárt, hogy előadását “gyanús hidépitö munkára használná fel”. Szerintünk ez a “vád” megállja a helyét. A hidrombolás a nácik és a magyar nyilasok kedvenc foglalkozása volt. Példa erre az 1944- ben a Dunába robbantott öt budapesti hid. Szerintünk Lörincze építeni jött. Barátságot, megértést az óhaza népe és az amerikai magyarság között. Szép magyar nyelvűnkről tartott gazdag előadására minden igaz magyar büszke lehet. Kodály Zoltán is szólt hozzánk a film utján. Leszögezte, hogy a mostani magyar rendszer az utolsó 16 esztendőben többet tett a magyar nyelv óvása, fejlesztése és általában a magyar kultúra érdekében, mint az örökre letűnt gyászos rendszer egy félévszázad alatt. Ilyen igazságoktól féltek a “szabadságharcosok”. Igaza volt Petőfinek: A szájhősók bőgnek a hon nevében, de szivük .. csordiütig telve a hon és a magyar nép gyűlöletével... Rákosi Sándor (A “William Penn” tagsága figyelmébe: Ne mulasz- sza el a közeljövőben megjelenő cikkünket, “Az utolsó egyleti basa” címmel.) ÚJ MŰVEK BARTÓK BÉLÁRÓL. A szovjet I.V. Nosztyev zenetudós 800 oldalas tanulmánykötetet irt Bartók Béláról, amely világ- viszonylatban is az eddigi legterjedelmesebb Bartók monográfia. Romániában Benkő András könyvét adták ki, “Bartók Béla romániai hangversenyei” címmel. A milánói Mondadori Kiadónál jelent meg Bartók Béla: “Válogatott levelek” cimű kötete, amely 270 Bartók levelet tartalmaz olasz fordításban. A budapesti Corvina 289 levelet tartalmazó kötetet adott ki angolul. Az anyanyelvi konferenciáról Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége és a Magyar Nyelv Barátai Köre Előkészítő Bizottsága 1971. március 26.-án dr. Barczi Géza professzor elnökletével együttes ülést tartott. Értékelték az I. Anyanyelvi Konferenciát, megvitatták a zárónyilatkozatban megjelölt teendők végrehajtásának eddigi eredményeit és meghatározták a soron következő feladatokat. Az ülés résztvevői megállapították, hogy az I. Anyanyelvi Konferenciának a magyar nyelv és irodalom oktatásában, terjesztésében a külföldi élet sajátos feltételei között, üttörő jelentősége van és a konferencia hatása nemcsak külföldön, hanem belföldön is pozitív. Az I. Konferencia anyaga “A magyar nyelvért és kultúráért” címmel megjelent és az összegezett tapasztalatok komoly segítséget adnak a konferencián résztvett szakembereknek, a külföldi magyar iskoláknak, a magyar nyelvet és kultúrát ápoló egyesületeknek, valamint a hazai közreműködő és más érdekelt intézményeknek is. Elfogadták a Magyar Nyelv Barátai Köre Előkészítő Bizottsága negyedévenként megjelenő “Tájékoztató” c. kiadványának végleges tematikáját, valamint az anyanyelvi oktatással és táborozással összekötött gyermeknyaraltatás és a magyarországi öszöndijak 1971. évi programját. Hasonlóképpen elfogadták az Előkészítő Bizottság mellett működő pedagógiai, oktatási bizottság megalakítását, amelynek tagjai hazai és külföldön élő pedagógusok, tankönyvszerkesztők lesznek. A bizottság már a közeli napokban megkezdi munkáját. Feldolgozza az Anyanyelvi Konferencián elhangzott és az azóta külföldről beérkezett javaslatokat és megszerkeszti — az igényeket messzemenően figyelembevéve — a különböző céloknak megfelelő tananyagokat és tankönyveket. A Védnökség és Elökészitó Bizottság elhatározta, hogy a II. Anyanyelvi Konferenciát 1973-ban Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója és emlékének jegyében szervezi meg. MÁJUS ÜNNEPE Juhász Gyula A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen Csak robotoljon csöndbe a remény! Es jött a május. Ezer orgonának Lila virága búgott, a napon Minden bokor virágba öltözött föl Es a paréj is megnőtt szabadon. Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye és ezer pacsirtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt a május és a diadal! A nap bíborban hunyt el, a vizekben Millió élet nászdalt remegett, Mig a világ világ, még soha senki Nem készített ennél szebb ünnepet! A NÉP-ELLENES AMERIKAI ’’MAGYAROK”