Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-12-10 / 48. szám
Vol. XXIV. No. 43. Thursday, Dec. 10, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 RÉMHÍREKET TERJESZT VARSÓ. — Ünnepi keretek között Írták alá a két nemzet vezetői a Német Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Nép- köztársaság közt létrejött szerződést, mely normális viszonyt teremt e két nemzet közt, először a második világháború, befejezése óta. Az NSZK nevében Willy Brandt kancellár és a Lengyel Népköztársaság nevében Josef Cyrankiewicz miniszterelnök irta alá a történelmi fontosságú dokumentumot. A szerződés jóváhagyja és véglegesíti a második világháború utáni ország-határokat, 40,000 négyzetmérföldnyi német területet Lengyelországhoz csatolt. Az egyezmény megengedi azon német származásúak kivándorlását, akik a csatolt területekről a Német Szövetségi Köztársaságba óhajtanak1 menni. A szerződés aláírását köve-j tőén, diplomáciai kapcsolatot teremtenek a két ország közt. Willy Brandt kan cellái- folytatja az európai szocialistái országok iránti közeledési po-i litikáját és minden jel szerint! a közeljövőben azonos szerződést köt majd Csehszlovákiá-j val és Magyarországgal is. E szerződések egyengetik az utat egy európai biztonsági k o n f erencia összehívására, amit a szocialista országok már rég proponáltak. WASHINGTON, D C. — A hadügyminisztérium rendeletére megkezdték a “Minuteman” rakéták tartályainak megerősítését. A munka 500 millió és egy- milliárd dollár közötti kiadást jelent — amit a kongresszus nem hagyott jóvá. NEM BÍZUNK ÖNBEN Négy fiatal amerikai fiút és lányt tüntettek ki, bátor és a köz érdekét szolgáló cselekedetükért. A kitüntettek egyike a 19 éves Debra Jean Sweet, aki Madison, Wis.-ban egyházi szolgálatban van, miután átvette Nixon elnöktől a kitüntetést igy szólt: “Mi nem bízunk önben mindaddig, amig be nem fejezi a vietnami háborút és vissza nem hozza ifjainkat.” Az elnök meghökkent e nem várt nyílt és őszinte vélemény hallatára, elsápadt, megfordult és feleségével elhagyta a Blue Room-ct, mondván: “mi megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik.” KIKOZZÁK A POLITIKAI FOGLYOKAT RIO DE JANEIRO. — Jarbas Passarinho brazil közokta- tási miniszter bevallotta, hogy kínozzák a fogva tartott politikai foglyokat. Az egyik fogoly, Ottcni Giumares Fernandes egyetemi diák mondja: “kötelet akasztottak a nyakamba. A kötél másik- felét áthajtották egy gerendán, követelték, álljak fel egy székre majd kirúgták a széket lábam alól. Ott lógtam a plafon és-a föld között, amig majd megfulladtam, az utolsó percben vágták el a kötelet.” A szenátus ellenzi az “SST” gépek gyártását WASHINGTON, D. C. — A szenátus 52 szavazattal 41 ellenében elvetette a Nixon-kormány javaslatát és megtagadta a kért 290 millió dollár előirányzását a szuperszonikus la hangnál gyorsabban szálló) repülőgépek tovább fejlesztésére. A kormány már eddig 700 millió dollárt költött erre a célra. Egy év előtt a szenátorok többsége az “SST" gépek gyártása mellett szavazott. Azóta a környezet megtisztításának problémája egyre hathatósabban kerül a köz tudatába. Ez volt az egyik magyarázata annak, hogy ezúttal a szenátorok többsége az “SST” ellen szavazott, mert sokan azt vallják, hogy ez a gép nagyban fokozná az atmoszféra szennyezését. Az “SST” támogatói nem adják fel a harcot. Úgy vélik, hogy a szenátus-képviselőház közös bizottsága ha nem is 299 milliót, de egy lényeges összeg előirányzását javasolja majd a törvényhozóknak. MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR ÉS AZ AMERIKAI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖZÖTT Nagy János washingtoni i magyar nagykövet fogadástI adott a hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA alelnöke és Kónya Albert akadémikus, az j MTA matematikai és fizikai tudományok osztályának elnö-; ke tiszteletére. A szívélyes légkörű fogadáson megjelent Philip Handler, az amerikai Tudományos Akadémia elnöke, Edward David, a Fehér Ház tudományos tanácsadója, Glenn T. Seaborg, az Ameri- i kai Atomenergia Bizottság elnöke, Richard T. Davies európai ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár-helyettes és az amerikai tudományos élet j sok vezető képviselője. A magyar tudósküldöttség látogatására abból az alkalomból került sor, hogy a magyar —amerikai tudományos együtt működési egyezmény keretében megállapodást Írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és az U.S. Tudományos Akadémiája közötti kapcsolatok fejlesztéséről. Ez az első ilyen jellegű egyezmény a Magyar Népköztársaság és a U.S. j illetve a két akadémia között, j A megállapodás csereprogra- I mókát tervez a két akadémia | hatáskörébe tartozó tudomány- 1 ágak, igy a fizikai, a biológiai, a matematikai, a műszaki és ! a viselkedés-lélektani kutatások területén. A megállapodás értelmében sor kerül tudósok és tudományos kutatók különböző időtartamú kölcsönös ta- nulmányutjaira is. Straub F. Brúnó és Kónya Albert akadémikus kéthetes látogatása során az U.S. több egyetemét és kutatóintézetét felkeresi. ÄRA 20 CENT ' Ént, as 2nd Class Malter D<:c. 31, 1052 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y.------------------— Noriftälis viszonyt létesít a lengyel—német szerződés J. Edgar Hoover, az arrsrikai titkos rendőrség (FBI) igazgatója azzal a hihetetlen gyermekmesével állt a szenátus ketségvetési bizottsága elé, hogy két katolikus pap — Rév. Philip F. és Rev. Daniel Berrigan — vezetésével egy "forradalmi szervezet" lervbe vette a kormány emberek elrablását azzal a célkitűzéssel, hogy követelni fogják a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának beszüntetését és az amerikai politikai foglyok szabadon bocsátását. A két pap ügyvédjei, William Künstler és Rev. William C. Cunningham, Hoover rémhírterjesztésére azt válaszolták, hogy az nem szolgál egyebet, mint hogy Hoover 14—15 millió dollárral nagyobb összeget kapjon az FBI részére 702 uj ember alkalmazására. Véleményünk szerint Hoover e rémmeséje más célt is szolgál. — A Nixon-kormány kül- és belpolitikája egyre nagyobb, egyre mélyebb válságba sodorja az országot. A munkanélküliség nő. Az árak és adók egyre emelkednek. A közszolgáltatások leromlanak. A közbiztonság nap, mint nap tarthatatlanabb. . A vietnami háború kiterjesztése, a Vietnami Demokratikus Köztársaság újra bombázása, gyalogos katonák leszállása Hanoi közelében, kiváltotta az egész világ békeszerető népének ellenszenvét, felháborodását. Ismételjük: Nixon kül- és belpolitikája a válságba sodorja hazánkat és erről a vajúdó válságról van hivatva elterelni az amerikai nép figyelmét Hoover rémmeséje. ISMÉT A MEGÉLHETÉS DRÁGULÁSÁRÓL Nap, mint nap szembetűnőbb az árak emelkedése, ez vonatkozik az élelmiszerekre, a téli tüzelőanyagra, a téli kabát vásárlásra, a gyógyszerre és minden egyéb életszükségletre. Az áremelkedés, az infláció az amerikai nép egyik rákfenéje. Elnökünk, Richard Nixon és Gazdasági Tanácsa a munkásokra óhajtja hárítani a felelősséget az árak emelkedéséért. A General Motors munkásai 7 százalékos béremelést harcoltak ki a maguk részére és kényszeritették a vállalatot, hogy az uj szerződés tartalmazza azt a szakaszt, hogy — az árak emelkedésével a béreket is automatikusan kell emelni. Nixon közgazdászainak különösen a szerződés e szakasza ellen volt kifogásuk. EZ ÉRTHETŐ AZ Ő SZEMPONTJUK BoL. Ők ugyanis nem a munkásokat, hanem a nagy vállalatok részvényeseit, azok érdekeit szolgálják. Ők úgy vélik, jó, ha a munkások kapnak béi emelést, amit azonnal követ egy ár emelkedés, úgyhogy a munkás a magasabb bérért nem tud töfc bet vásárolni, s igy a munkások termelékenységének emelkedéséből csupán a munkáltató húz előnyt, hasznot; profit-emel kedést. Mi ezzel kapcsolatban kihangsúlyoztuk és most mégis mételjük: a General Motors vállalat (a legutolsó jelentés sze rint) 1968-ban 1,731,915,000 dollár tiszta jövedelmet vallót) be. Ebből a hatalmas összegből megadhatták volna a munká sok béremelési és egyéb követelményeit, ANÉLKÜL, hogy föl emelték volna az autók árát. A General Motors vállalat azonban még a sztrájk KÉZ DETE ELŐTT fölemelte az autók árát és közvetlen a sztrájk végeztével ISMÉT újabb áremelkedést eszközölt. Ez azt jelenti, hogy a világ leghatalmasabb vállalatának vezetői a vásárló közönséggel (és ebbe természetesen beletar tornak a munkások is) és nem a részvényesekkel akarják meg fizeltetni a munkások bér- és egyéb kedvezményeit: VAGYIS ÚJABB LENDÜLETET ADNAK AZ INFLÁCIÓNAK. Nixon elnök és közgazdasági tanácsadói hamis képet tár nak az amerikai nép elé, amikor a munkásokra akarják hári tani az infláció átkát, noha köztudomású, hogy a vietnami há borúra elpocsékolt évi 30 milliárd dollár és az egyéb had kiadásokra elvesztegetett 50 milliárd dollár a tényleges kút forrása az inflációnak.
