Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-12-10 / 48. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday.' Dec. 10,”1970. HIBÁS KÓRHÁZI FELSZERELÉSEK ÁRAMÜTÉST. MÉG HALÁLESETET IS OKOZNAK Hibás, vagy kellő szakképzettség nélkül alkalmazott kórházi elektronikus felszerelések évente többszáz embert ölnek meg és ezreket megsebesítenek az Egyesült Államokban. Az egyre gyakoribb ilyen eredetű balesetek miatt a fogyasztóközönség érdekeinek képviselői mind nagyobb aggodalommal követelnek rendszabályokat a szövetségi kormány részéről. Az aggodalomra alkalmat ad az a körülmény, hogy a kórházi gyógymódokban egyre elterjedtebben használják az elektronikus felszereléseket. Ez évben a röntgen gépek és más diagnosztikai, vagy gyogygépek eladása 560 millió dollárt tesz ki. Ilyesmiért a kórházak 1968-ban csak 382 milliót költöttek. Ez a növekedés most még csak kezdeti stádiumban van. Az évtized végére sokmilliárdos nagyüzemmé fejlődik ezeknek a gyártása s már most is több mint 200 nagyüzem foglalkozik velük, beleértve a GE és Westinghouse vállalatokat is. Az elektronikus orvosi felszerelések elterjedése kétségen kívül nagyban elősegíti az orvostudomány haladását és a betegek gyógykezelését; ezekkel sok életet tudnak megmenteni. De használatukból komoly problémák származnak, egyrészt a nagy gyorsasággal, hibásan szerkesztett gépek, másrészt a gépeket használó szakképzetlen technikusok miatt. Voltak már szörnyű balesetek ilyen felszerelések hibái miatt. Egy középnyugati kórházban például halálra zúzott egy beteget a radiációs terápia gép, mert amint azt a mellére leeresztették, a villanykapcsoló nem kapcsolt ki és nem állt meg idejében. Más balesetek gyakrabban fordulnak elő. Orvosok és ápolónők súlyos elektrosokkot szenvedtek a szívműködést szabályozó defibrillátorok alkalmazásánál. Magának a jelenlegi helyettes egészségügyi miniszternek, dr. Roger 0. Egeberg- nek is volt már ilyen rossz tapasztalata, amikor kórházi orvos korában egy katétert helyezett az egyik beteg húgyhólyagjába. Ugyanakkor egy másik orvos erről röntgenfelvételt készített, valami hiba történt, dr. Egeberg áramütést kapott és vo- naglani kezdett, de komolyabb baja nem történt. A beteg is szerencsére csak nagyon kis sérülést szenvedett. Mivel manapság elterjedtebben használnak katétereket, a testbe lecsapolás céljára elhelyezett csöveket, ezek az áramütés veszélyét növelik, mert a csövek villamosságvezetők lehetnek. Az orvosok szerint, ha az áramütés közvetlen utat talál a szívhez, a villanyáramnak csak egy ezrede kell ahhoz, hogy a beteget megölje, a bőr felületét érő villanyáramhoz képest. Nehéz pontosan megállapítani, hogy hány halálesetet okoznak évente ezek a balesetek, de hivatalos körök szerint néhány százra tehetők. A Food and Drug Administration az 1963 és 1969 között kiadott közleményekre alapozva úgy találta, hogy 676 haláleset és több mint 10 ezer sérülés történt ebben az időközben az orvosi felszerelésekből kifolyólag. A Harvard Egyetem sebészeti professzora, dr. Carl W. Walter szerint évente 1200-an halnak meg egyedül kórházi villanyütésekből kifolyólag. Ezt a nagy számot dr. Walter kollégái közül sokan kétségbe vonják. Akárhány áldozata is van a rosszul működő kórházi felszereléseknek, a mentőszerkezetek philadelphiai ellenőrző intézetének igazgatója, dr. Joel J. Nobel azt mondja, hogy a baleseteknek majdnem a felét a kezelésnél elkövetett hibák okozzák, vagyis olyanok alkalmazzák ezeket az elektronikus felszereléseket, akik nem értenek eléggé hozzájuk és nincsenek tisztában a használatukkal járó veszélyekkel. Sok kórházban nincsenek biztonsági villanyvezeték kapcsolók a falakban, melyek a háromágú biztonsági villanydugaszokat befogadnák. De nagyon gyakran a felszerelés maga hibás. Az egyik newyorki kórház tudományos orvosi felsze reléseinek ellenőre mondotta, hogy az általuk átvizsgált elektronikus kezelő vagy vizsgáló gépeknek 30—40 százalékát a beteg vagy az orvos biztonsága szempontjából veszélyesnek találják. Dr. Nobel is hasonló adatokat említ és azt állítja, hogy a gyárosok nem gondolnak arra, milyen helyen használják majd a felszereléseket és nem veszik számításba, hogy egyetlen rövidzárlat egy operációs teremben a beteg életébe kerülhet. “Uj technológiát kell kifejleszteni a kórházak szükségleteire”, mondotta dr. Nobel. “A gyárosok természetesen hangosan hirdetik, hogy ők ezen fáradoznak. Ez azonban pénzbe kerül és igy sajnos a haszonlesés leggyakrabban útjában áll a fejlődésnek,” mondotta. Élelmes és erőszakos ügynökök is hozzájárulnak ahhoz, hogy orvosok sokszor megvesznek hirdetett, de eléggé ki nem próbált felszereléseket. Mind Kennedy, mind Johnson elnökök javasolták — eredmény nélkül — az orvosi felszerelések árusításának szövetségi ellenőrzését. Az egészségügyminisztérium illetékes bizottsága szeptemberben ajánlotta, hogy jogosítsák fel a kormányt az orvosi felszerelések árusításának ellenőrzésére, a mesterséges szivet, a közönséges mankót és az elektronikus felszereléseket is beleértve. De távol van még az az idő, amikor ebből valóságos és hatásos törvény lesz. Lopkodják a hitelkártyákat iramúkra megy a veszteség, amit a hitelkártya tolvajok okoznak Bankok, olajvállalatok, áruházak és más, nagy, kereskedelmi üzemek jelentik, hogy az általuk kibocsátott hitelkertyák eltolvajlása következtében évente sokmillió dollár kárt szenvednek. A washingtoni Riggs National Bank hitelszolgálati osztálya ez év első kilenc hónapjában több mint egymillió dollárt vesztett a tulajdonosaiktól ellopott hitelkártyákból kifolyólag. A múlt évben ez a veszteség lényegesen kevesebb volt. A Federated Department Stores, különböző városokban levő több áruház tulajdonosa, ilyen lopásokból eredő 700 ezer dollár veszteséget jelentett az elmúlt évben, több mint kétszer annyit, mint az előző évben. Az Ohio Standard olajvállalat igazgatója, H. B. Loomis szerint “a hitelkártyákkal elkövetett csalások Ajafcványszerü méreteket öltöttek.” A vállalat a : hitelkártya-tolvajok ellen különleges megbízatású testületet állított fel, melynek működése átlagban három naponként egy tolvaj letartóztatására vezet. 15 nagy olajvállalat hitelkártya lopásokból kifolyólag a múlt évben közel 23 millió dollárt vesztett, az előző évi 14 millióhoz képest. . Mi történik azokkal, akiknek a nevére a hitelkártya szól? A bankok és más vállalatok, a nagy versenyzés miatt általában, az elvesztett összeg legnagyobb részéért nem tartják a tulajdonost felelősnek, csak bizonyos összeget vonnak le a számlája rovására feltéve, ha az illető bizonyos időn belül értesíti a hitelkártya elvesztéséről a vállalatot. Egyes államokban törvények mentesítik a felelősség alól az ellopott hitelkártyák tulajdonosait, így a veszteséget nagyjából a vállalatok maguk viselik. Ha mindezek ellenére mégis egymást licitálják túl a hitelkártyák kiadásában, önkéntelenül is felmerül a kérdés: mennyi hasznot hoz a hitelkártyák kibocsátása és terjesztése ezeknek az üzleti intézményeknek? A válasz magától adódik: valószínűleg nagyon nagy hasznot hoz a veszteség ellenére is, mert különben megszüntetnék, vagy erősen korlátoznák a kiadásukat. A valóság az, hogy a ; forgalomban lévő hitelkártyák száma fantasztikus méreteket ölt. A BankAmericards tulajdonosainak 1 száma például jelenleg 31.6 milliót tesz ki, majdnem kétszeresét az 1968. évi 16.7 milliónak. Az országban 300 millió hitelkártya van forgalomban, vagyis több mint minden férfi, nő és gyermek számának megfelelő, mondja Eugene Gold, New York Brooklyn kerületének ügyésze, aki 50 hitelkártya-csalási ügyben a vádat képviselte. Sokféle módon jutnak a tolvajok a hitelkártyákhoz. Néha kilopják a címzett levélszekrényéből, s ez különösen akkor volt könnyű, amikor feltűnő, színes borítékban küldték ki ezeket, és rá is nyomtatták: “Figyelem, ez a boríték az ön hitelkártyáját tartalmazza.” Újabban a Federal Trade Commission megtiltotta a kéretlen hitelkártyák kiküldését, mert nagyon sok illetéktelen kezekbe került. Most kérelemre, ajánlott levélben, egyszerű borítékban adják postára. Mulatóhelyekén óvatlan pillanatban is kilophatják a kártyát a tulajdonos zsebéből, különösen olyan helyén, ahol le is vetkőzik. Az ellopott kártyák továbbítására és néha körmönfont felhasználására már szervezetek is vannak s ezek néha egyes kereskedőkkel is együttműködnek. A hitelkártyákat sokan azért kedvelik, mert nem szeretnek sok készpénzt magukkal hordani. A rablások, fosztogatások elterjedésével nem oktalan ez a félelem. De a pénzügyi és kereskedelmi világ szakértői jól tudják, hogy a hitelkártyák birtokolása végeredményben impulziv vásárlási ösztönnek való engedést segít elő, azzal a meggondolással, hogy “bár nincs pénzem, mégis tudok vásárolni, majd elküldik a számlát”, stb. Akinek a mai világban egyáltalán van pénze nagyobb összegű vásárlásokra, az jobban teszi, ha folyószámlát nyit és csekkel fizet, amit ott helyben a vásárlásnál állít ki, vagy az eladó nevére kiállítva ad postára. A csekkeket is-el lehet lopni, de az nem olyan egyszerű, mint a hitelkártyák ellopása és könnyebben nyomára akadnak a tolvajnak. V. K. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! Sötét színben látja a helyzetet WASHINGTON, D. C. — Róbert Thompson angol “gerilla háború szakértő”, aki Nixon elnök megbízásából helyi vizsgálatot folytatott Dél-Viet- namban, azzal a jelentéssel tért vissza, hogy az amerikai hadsereg képtelen letörni a szabadság- harcosok politikai gépezetét. “Nagyon sötét színben látom a helyzetet — mondja Sir Thompson —, és ez a helyzet csak rósz szabbra fordul, amint az amerikai seregeket kivon jak.” Fölemelik a hadi kiadásokat BRÜSSZEL. — A “NATO” államok hadügyminisztereinek ülésén elhatározták, hogy az európai országok egy milliárd dollárral többel járulnak hozzá ez évben a kiadások fedezéséhez. Az Egyesült Államok kormánya; hárommilliárd dollar költséggel 300,000 amerikai katonát tárt a NATO országokban, főleg a Német Szövetségi Köztársaság területén. Hajlandó letenni a biztosítékot NEW YORK, N. Y. — Aretha Franklin hirneves énekesnő kijelentette, hogy hajlandó 100,000 vagy 250,000 dolláros biztosítékot letenni, Angela Davis szabadlábra helyezésére. “Rendzavarás vádjával engem is letartóztáttak Detroitban. Tudom: börtönben lenni rémes. Ezért minden lehetőt el kell követni Angela kiszabadítására” — mondotta Miss Franklin. A/WC RII KAI M*qre/acr' &zcy Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 18th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült illám okban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^g$355g^.84 ba egy evre 12 dollar, felevre $b.5b
