Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-09-10 / 35. szám
Thursday, Sept. 10, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Az idősebb olvasókhoz ők e a lap olvasóinak többsége és ők emlékeznek rá. amit az ifjabbak jól, rosszul, vagy sehogy az iskolában tanultak, hogyan küzdött az emberiség haladó tábora a fasizmusok, a diktatúrák, a nácizmus ellen, majd hogyan nevezték meg háborús céljukként a nyugati un. demokratikus hatalmak is a fasiszta és náci rendszerek megsemmisitését. Ma is még állandóan hallják és olvassák, hogy védekezni kell a fasizmus fenyegetése ellen és szembeszállni azokkal, akik a náci ideológiát terjesztik. Kapják a könyveket és nézik a filmeket, amik az SS és a Gestapo bűneiről, a fasiszta kormányok által gyakorolt elnyomásról szólnak... és bizonyára gondolkodtak róla, jogos és őszinte-e a kései felháborodás, borzongás, intelem és az un. parlamentáris demokrácia híveinek fölényes magatartása. Mert ha a hitleri nácizmust gonoszságban felülmúlni nem lehet, a mélyen elitélendő olasz fasizmusnál rosszabb diktatúrát, Mussolininál aljasabb diktátorokat ölelnek ma keblükre a nyugati demokráciák, elsősorban az U.S.. Micsoda szégyenletes névsor tolul szemünk elé: Franco, Salazar, Papadopulos, Diem, Singmanri, Csang, Duvalier, Jimenez, Somoza, Stroessner, Medici, Batista, Ky, Thieu, Park, hogy az álparlamentáris országok zsarnokait ne sorozzuk közéjük. Ha akkor régen világfelháborodást keltettek a magyar tiszti gyil- kos-különitmények, Somogyi és Bacsó, az olasz Matteotti meggyilkolása, Dollfuss vérengzése a bécsi szocialisták ellen, hol van ma kellő felháborodás a világháború óta, amelynek egyik célja a népirtás megbüntetése volt? A felháborodást leintették. Mert amiatt méltatlankodni, hogy a franciák 60,000 embert öltek meg Madagaszkárban, több százezret Indokínában és a technika kifinomitott kínzásait alkalmazták Algériában; az angolok 8 éven át ölték a malájokat, Singmanrit rászabadították a maga koreai népének irtására, Csangkaisek 15,000 intellektuel leölésével mutatkozott be Formózán, a Fülöp-szigeteken most küszöbölik ki az őslakókat és Brazíliában (az SS-ét felülmúló szadizmussal)) az indiánokat, Mexikóban és Kongóban sortüzzel ölték a diákokat fmint Kentben és Jacksonban, csak nagyobb arányban), Iránban és Thailandban a baloldaliakat; Batista halálra kinoztatta 15,000 ellenfelét, Colom- biában 200,000-et ölt le a jobboldal, Haiti terrorosztagai büntetlenül grasszálnak, a brazil rendőrök túlmunkával terítik le a “kisbünösöket”: mindezek miatt méltatlankodni rosszra vezetne. Mert amiképp nem volt teljesen indokolatlan a németek kérdése: miért csak minket vonnak felelősségre, miért nem vizsgálják Hamburg, Dresden, Hirosima és Nagasaki elpusztítását, úgy ma a megbíráltak sok mindent kérdezhetnének, elsősorban az U.S.-tól: nemcsak azt, hogy sok év óta miért pusztítják, hamis és hazug érvekkel alátámasztva Vietnam, Laosz és Kambódia népeit, hanem azt is: miért nem ratifikálták az Egyesült Nemzetek egyezményét a népirtás ellen és miért nem tiltják el végre a biológiai és vegyi pusztitószerek gyártását. amit pedig Nixon elnök már jóideje nagy gar- ral bejelentett? Miért dobják le az “anti-personnel” (személyek-elleni) bombákat, amik a katonai célpontoknak nem ártanak? Miért ölik és kínozzák a hadifoglyokat, ugyanakkor, amikor igazolatlan vádakkal telekiabálják a világot, hogy Hanoi rosz- szul bánik a pár száz amerikai fogollyal? Richard Crossman, aki a munkáskormány egyik fő minisztere volt, levelet irt barátjának, Eban izraeli külügyminiszternek, intve őt, hogy ne mili- tarizálják, poroszositsák Izraelt, törekedjenek a békére, nem pedig a hódításra. Azt kellett volna rá válaszolni, sokkal hatásosabb volna a levél, ha Crossman és kormánya az U.S.-t is intette volna a délkelet-ázsiai hódítások és kegyetlenkedések ellen. De a munkáskormány nem tütakozott sem Washingtonban, sem Johannesburgban Vorster rabszolgatartó kormányánál, még saját birtoka, Rhodézia ellen sem, hol 5% fehér semmizi ki a 95% őslakosokat. Ha a harmincas években a nyugati hatalmak nem szálltak szembe a nácizmussal, az olasz, portugál stb. fasizmussal, sőt titokban segítették őket, ha igyekeztek Hitler kedvében járni, legalább nem hívták meg székvárosaikba a diktátorokat, hogy őket ünnepeljék. Most másképp van. Fiók-Hitlerek diadallal járják be a világot. Johnson átölelte a hitlerista ópiumcsempész hazaáruló Ky “tábornokot”, Mobutu, aki Kongó alkotmányos mmiszterelnökét, Lumumbát és minisztereit meggyilkoltatta, Nixon kegyeit élvezte Washingtonban, a Hitler utáni legnagyobb tömeggyilkos, Suharto, Indonézia elnöke a repülőtereken vörös szőnyegen lép el a diszszázadok előtt. S e személyi ünnepek mögött súlyos realitások vannak. A portugálok Atlanti-támaszpontot adnak az U.S.-nak és NATO fegyvereket kapnak a “bennszülött” szabadságharcosok ölésére. A tömeggyilkos, népelnyomó Franco bázisokat enged át az U.S. légi és tengeri atomáris haderejének, a görög junta újra nehéz fegyvereket kap az U.S.-tól, miután Észak-Afrika tengerpartjáról kiszorult az U.S. Koreából közelről lehet fenyegetni Kínát és Taivan- ra átköltözhetnek a B52-es bombázók, ha Okina- wát ki kellene üriteniök. És e katonai érdekek mögött ott vannak a még fontosabb gazdasági érdekek. A dél-afrikai, délkelet-ázsiai, rhodéziai bányák, a koreai, formózai fillippino stb. olcsó munkaerő, ami lehetővé teszi, hogy az amerikai és nyugat-európai gyárosok külföldről konkurrálják le saját nemzetük munkásait. Világháború, fasizmus, nácizmus, 50 millió halott, elpusztított országok, mind el vannak felejtve. Néha még egyelőre kiabálni kell a fasizmus ellen és azokat vádolni miatta, akik ma is küzdenek ellene — de a beavatottak tudják, hogy nemcsak diktatúrákat kell teremteni vagy a meglevőket támogatni, hanem benn az országban is mind közelebb kell jutni a fasiszta rendszerhez. Telefonlehallgatás, levélcenzura, bejövő nyomtatványok elkobzása, levetkeztetés a vámnál, vád nélküli letartóztatás, bírói felhatalmazás és kopogás nélküli lakásba-hatolás, a sajtó megfélemlítése, a kongresszus engedélye nélküli hadinditás: az idősebbek, akik emlékeznek, hogyan süllyedt bele a világ nagyrésze a fasizmusba és a háborúba, hogyan fertőzték meg akkor a közszellemet, éppen úgy mint ma, újra megdöbbenten ismerhetik fel, hogy a történelemnek csak egy tanulsága van: a világ, nem tanul a történelemből. Peregrinus • SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE: Közöljük a fenti cikket, noha annak írója az éremnek csak egyik oldalát mutatja be. Igaz, hogy a reakció, az Egyesült Államokkal az élen, amint azt a fenti cikk hűen leírja, tért próbál hódítani világszerte, de az emberiség haladó rétege ellenáll és felveszi a harcot az emberi jogok, a nemzetek függetlensége védelmére. A haladó emberiség oldalán harcol elsősorban a szocialista “világ,” a Szovjetunióval az élen és e sorokban találjuk a szabadságért, önállóságért küzdő “harmadik világ” népeinek többségét. Itt az Egyesült Államokban a nép egyre nagyobb rétege száll szembe azokkal, akik az erkölcstelen vietnami háborút katonai eszközökkel akarják megoldani, akik a faji elnyomás politikáját óhajtják folytatni, akik semmibe veszik a nép millióinak lakáshiányát és sok ezer problémáját. A BULOVA-GYÁR A VÉRES HADI-PROFITRENDSZERT VÉDI New Yorkban, a Bulova Watch Co. részvényeseinek évi gyűlésén, egy Los Angeles-i békecsoport, a “Los Angeles Business Executives Move for Vietnam Peace” szószólója, Mr. A. R. Appleby, felszólalásában követelte, hogy a gyár hagyja abba katonai célú termelését és ajándékozzon 6 millió dollárt a háborúban megsérült dél-vietnami gyermekek gyógyítására. Omar N. Bradley generális, a Joint Chiefs of Staff volt elnöke, jelenleg a Bulova vállalat elnöke, méltatlankodva tiltakozott ez ellen s azt mondta. “büszkék vagyunk, hogy hozzájárulhatunk az U.S. és az amerikai életmód védelméhez.” A generális azt is mondotta, hogy habár a Bulova cég soha sem kérte a katonai szerződéseket, mely a vállalatnak az idén júniusban záruló évben befolyt 158.7 millió dolláros bevételéből 40 millió dollárt tett ki, “mi a szabad vállalkozás rendszerében élünk, s ha kell,, azt meg is védelmezzük.” Ezért követelt Mr. Appleby 6 millió dollárt a vietnami gyermekek gyógyítására, mert mint mondotta, ennyit tesz ki a Bulova három évi hadiprofitja. A részvényesek mérges felkiáltásokkal zavarták meg Mr. Appleby beszédét. “Maga kommunista”: “Menjen vissza Oroszországba”, stb., stb. De Mr. Appleby tovább folytatta s azt kérdezte Bradley generálistól: “Gondolja, hogy jó nevet szerez vállalatának azzal a sok-sok millió dolláros haszonnal, amely olyan fegyverrendszerek kitermeléséből származik, amellyel nőket és gyermekeket ölnek meg?” De Bradley generális, aki nyíltan megmondta, hogy a vállalat alkatrészeket készít “rakétákhoz és bombákhoz”, beleértve az antipersonnel (kizárólag emberroncsoló; szerk.) bombákat is,válaszában igy érvelt: “Mi nem a profit érdekében csináljuk ezeket, hanem azért, hogy hazánkat segítsük.” A nyugalmazott generális, jelenleg a hadiszállító Bulova cég elnöke, az antipersonnel bombák gyártásának morális voltát mentegette. “Azzal vádolnak minket, hogy ártatlan embereket ölünk meg Délkelet-Ázsiában. Ez teljesen valótlan. Nem mi határozzuk meg a politikát — csak szolgáltatjuk az anyagot, amire a kormánynak szüksége van s ebbe nincs semmi beleszólásunk.” Nyomatékül, Bradley generális még azt is hozzátette: “Voltam magam is Vietnamban. Azok úgy sem tudják, ki a barátjuk, ki az ellenségük, teljesen össze vannak zavarodva.” A részvényesek persze szilárdan a generális mögött sorakoztak fel szavazatukkal. Az egyik részvényes, aki nem volt hajlandó a nevét megmondani, jellemző kijelentést tett: “Mi mindannyian a profitért vagyunk itt és nem törődünk azzal, honnan ered, csak tisztességes profit legyen.” Az áratatlanok vérén szerzett profitot ők tisztességes profitnak nevezik.! ^JárSada íom biztosítás KÉRDÉS: Diák vagyok, társadalombiztosítási járulékot kapok, de a nyáron dolgoztam. Elveszítem ezért a járulékomat? VÁLASZ: Ha többet keresett az elmúlt évben, mint $1,680-t, valamennyi járulékot visszatartanak. Az összeg attól függ, hogy mennyivel többet keresett az $l,680-on felül. Minden $2 után $1 járulékot visszatartanak $1,680 és $2,880 között. Ezen felül $1 járulékot visszatartanak minden $1 után a $2,880 kereseten felül. Függetlenül attóL, hogy egész évben mennyit keresett $l,680-on felül, megkaphatja a járulékot bármelyik hónapra, amelyikben vagy nem keresett $140-nél többet, vagy nem keres lényeges összeget, mint önálló munkavállaló. KÉRDÉS: 18 éves leszek rövidesen, de még mindig iskolába járok. Mit kell tennem, hogy továbbra is megkapjam a társadalombiztosítási járulékot? VÁLASZ: Kérdőivet fog kapni a postán a következő 5 hónap folyamán, mielőtt betölti a 18. életévét. Ebben megkérdezik, hogy 18 éves kora után folytatja-e tanulmányait, melyik iskolába iratkozott be s szádnékszik-e dolgozni, amig tanul? Megszakítás nélkül csak akkor kaphatja járulékát, ha kitölti a kérdőivet, amikor már határozott tanulmányai folytatásáról. Ha nem kap kérdőivet, keresse fel a társadalombiztosítási irodát és adja meg a szükséges felvilágosítást terveire vonatkozólag. t KÉRDÉS: Társadalombiztosítási járulékot kapok, mióta édesapám megbetegedett s képtelen dolgozni. 17 éves vagyok. Hallottam, hogy kaphatok járulékot 18 éves korom betöltése után is. Mi a helyzet? VÁLASZ: Kaphat járulékot, ha nem nős, egészen 22 éves koráig, ha ugyanakkor teljes időben tanul, vagy olyan beteg, hogy képtelen dolgozni. A járulékot kaphatja mindaddig, amig ez a helyzet fennáll. #F. 18.BH V,V.V.V.V.V.V.V.V.V.’.SW.V.VAV.’.VWAV\ KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE!
