Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-09-03 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 3,. 1970. New Bedford, Mass.-nek 101 ezer lakosa van és mint más kisebb városok, faji zavargások szin- helye volt a nyáron. Ernie vendéglőjének ablakait betörték. A Burns Electronic Supply Co. belseje kiégett. Egy bedeszkázott épületen ez a felirat lát­ható: “Black Power.” (Fekete Hatalom.) “Öld meg a disznót.” “Lester Lemát a fehérek gyilkolták meg.” A Cottage és Kempton utcák kereszteződé­se a város nyomornegyedének szivében van. Ez volt a helyszine julius közepén a nagy zavargá­soknak, amelyek majdnem egy hétig tartottak. A bedeszkázott épületben tartanak a fekete har­cosok gyűléseket. Bobby Pemberton, Jimmy Mag­net és Peter Anton a “New Bedford városi Egye­sült Front” tagjai és ugyanakkor tagjai annak a bizottságnak, melyet- Edward Brooke szenátor ne­vezett ki, hogy a fekete közösség követeléseit előterjessze a Városházán. Nem szívesen beszél egyik sem a fehér újságírókkal. “Az állandóan növekvő munkahiány az egyik főoka a krónikus, nagy feszültségnek” — mondta Gerald T. Tasche, a New Bedford Standard Times kiadója. “A fekete lakosok 30%-a munkanélküli. Fekete fiatalok százával kóborolnak a városban tétlenül.” “Közel 50 millió dollárt adott a kormány a vá­ros segélyezésére a 60-as években, de a város ve­zetőinek véleménye szerint a pénz legnagyobb ré­sze nem ment a nyomornegyedek lakosaihoz, akik­nek a legjobban lett volna szükségük arra, hanem az iparosok és nagyüzletek kapták a pénz oroszlán- részét” — mondta George Rogers, a város de­mokrata polgármestere. Valamikor NéW Bedford virágzó bálnahalászati központ volt Innen w indult a tengerre Herman; Melville, a híres amerikai író. A város hanyatlása akkor kezdődött, amikor a bálnaolaj helyett petró­leumod kezdtek használni a lámpákban. Egy időre a gyapjuipar segitette a várost. De a második vi­lágháború után a fonódák, hogy olcsón dolgoztat­hassanak, délre költöztek. Azóta sem tudott a vá­ros talpra állni teljesen. A Labor Department szerint egyike annak a 20 városnak, ahol súlyos a munkahiány. “A lakosság nagy tömegeinek New Bedford a nyomor városa. Nincsenek tisztességes lakások, jó iskolák, vagy játszóterek, vagy kellő életmód” — jelenti a Városi Koalíció. A helyzet rosszabb lett, különösen a fekete és portorikói lakosok részére. A legnagyobb munkaadónál, az Acushnet Co.-nál, ahol gumiárut és golflabdákat gyártanak, a mun­kaerő 60%-a nő és 3.3% fekete. A Városi Koalí­ció szerint a bér $35-el kevesebb, mint az orszá­gos átlag. William A. Lapre, a Massachusetts-i Munkabiz­tonsági Iroda vezetője szerint a jövő sötét a mun­kások számára. Az Acushnet vállalat 200 munkást bocsátott el. A Revere Copper & Brass Co. hosszú idő óta most kezdi csökkenteni munkaerejét. “Ok­tóberre 10%-a a munkásoknak lesz munka nél­kül” — jósolja Mr. Lapre. Szerinte több mint 6,500 embernek nem lesz munkája a városban a télre. Richard Young, az Acushnet vállalat elnöke azt állítja, hogy a júliusi lázongás a városonkivüli iz­gatok munkájának eredménye. A város vezetőinek véleménye az, hogy a zavargások eredeti oka az volt, hogy a munkás kiképző-program részvevőinek nem adták ki a fizetésüket időben. —I IITi IIBB—BM—iBBMM! HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjen azt rendezni az alábbi sorok ki- | töltésével, hogy biztosítsuk lapunk rendszeres I megjelenését Megújításra: $....................................................... | Naptárra: $....................................... . Név: ...................................................................... ■ Cim: ...................................................................... I I Város:....................................Állam:................. | Zip Code:................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 J----------------------J “A város bajaiért Harrington, aki 8 éven át volt polgármester, a felelős. Elhanyagolta a nép szük­ségleteinek kielégítését,” mondta a jelenlegi pol­gármester. A volt polgármester, a városi hatósá­gok szerint, 50 millió dollár szövetségi segélyt ka­pott, vagyis többet, mint más hasonló kis váro­sok. De ezt a nagy összeget nem a nép felsegitésé- re fordította. Brooke Massachusetts-i szenátor most kongresszusi vizsgálatot követel ebben a kér­désben. Folyik a vita és a vádaskodás. Rogers polgár- mester azt állítja, hogy az előbbi polgármester rosszul használta fel az 50 millió dollárt. Elhanya­golta az iskolákat, házak építését, parkok létesíté­sét. 20 millió dollárt költött orkánellenes védőgát építésére a kikötő részére. 14 millió dollárt fordí­tott a tengerpart és az alsóváros javítására, abban a reményben, hogy több ipart tud a városba von­zani. De egyik sem készült el. A nyomorelleni programok csak 5.3 millió dollárt kaptak. Az Acushnet vállalat elnöke, Richard Young azt állítja, hogy az “orkángát” igazi áldás a városra. KÖNYVSZEMLE A BOLOND MAJOi Szent-Györgyi Albert, a nagy magyar biológus (e lap olvasói hallották őt az uj Magyarország 25. évfordulójára rendezett banketten) a fiatalok szá­mára irta szellemes elmefuttatásait (Philosophical Library, New York, 1970) az emberi agy tökélet­lenségéről, aminél fogva az emberek úgy viselked­nek, mint “perfect idiots.” Mert amíg az emberi­ség fele éhezik, a kormányok az úgynevezett “hon­védelemre” (többnyire a támadó háborúkra és azok előkészítésére) ezer milliárd (amerikai szám­mal egytrillió) dollárt költöttek, amit nem lehet másnak nevezni, mint paranoiának (annál inkább, mert az összeg azóta jelentékenyen nőtt), hiszen ma már az emberiségnek módjában áll önmagát teljesen kiirtani. Az élettan tudósa a létért való küzdelemben tulhatalmasodott egoizmusnak tulaj­donítja az őrültséget, amely vélt érdekből öngyil­kosságra is hajlamos. Növeli e hajlamot világszer­te a történelemhamisitással uszító nacionalizmus­ra, fajgyűlöletre vezető tanítás és nevelés, amely erkölcsi hasadást okoz a tanítványok lelkében, csak az ellenfél oldalán látni a bűnöket, amig megbo­csátja, vagy észre sem veszi őket, ha saját honfi­társai követik el. Ebben a közszellemben növekszik az emberiség átka: a hadsereg, a katonai erő, amely az U.S.-ban a hadiiparral és a finánctőkével együtt mindent elnyomó hatalommá fejlődött és automatikusan, geometriai arányban növekszik. E szellemben vállalta Kennedy elnök a hidrogén-háború kocká­zatát, hogy megakadályozza szovjet rakéták fel­állítását Kubában, amikor az U.S. rakétái körül­övezik a Szovjetuniót és Kínát. Kritikus siemmel vizsgálja az, iró a mindezek folytán az emberiséget fenyegető genetikus (élet­tani) veszélyeket, a reformokra, forradalmi változ­tatásra hajlamosabb ifjúság elnyomását a közélet­ben, a nők háttérbe szorítását, az öregek és a fia­talok közötti feszültséget, a tudomány háttérbe való szorítását, a katonai és a háborús ki­adások mögött és a vallások képtelenségét arra, hogy szellemi és erkölcsi útmutatást adjanak. Tiltakozik az ellen, hogy a vietnami nép­irtó háborúban elkövetett rémségek miatt csak egy pár közembert és csapattisztet vonjanak fe­lelősségre, eltussolva a hadvezetőség és a kormány általános felelősségét. Végül imádságos versekben igyekszik a szerző a maga feldúlt szivét megnyug­tatni. • Sok nagy gondolkodó, tudós, iró közölte már hasonló aggodalmait, gondjait, felháborodását, megvetését a világgal — de nem téritette azt el végzetes útirányától — annál kevésbé, mert több­nyire nem tudták megmutatni, hogyan lehetne az emberiséget rögeszméiből kigyógyitani. És vajon hány ifjú fogja olvasni Szent-Györgyi mély ember­szeretettel és emberismerettel telt elmélkedéseit? P. Talán azért, mert üzeme a rakparton van. William; Carno, a helyi NAACP (négerek szervezete) elnö­ke úgy véli, hogy “az eddigi gyönyörű kilátást tönkretette a gát és pöcegödör lett a belső kikö­tőből.” Rogers polgármester 13 millió dollárt kér a kor­mánytól a beállott szennyeződés megtisztítására. A vita folytatódik, hogy érdemes volt-e ennyi pénzt költeni egy gátra és az alsóváros egy részé­nek javítására, de abban egyetértenek a hatóságok, hogy az 5.3 millió dollár, ami a nyomorelleni ak­cióra ment, nem használt a szegényeknek. Frederick Alpert üzletember, a Városi Koalíció vezetője szerint “a szegénység elleni program ter­vezői annyira belebonyolódtak a tervekbe, hogy az eredeti célkitűzést, a szegénység eltüntetését elfe­lejtették. Van némi munka a programok tervezői számára, de nem erőltetik meg magukat azért, hogy csökkentsék a nyomort” — mondta. Russel White, a fekete közösség uj bizottságának szószólója igy fejezte ki magát: “A kormány által New Bedford város szegényeinek nyújtott sok mil­lió dollár a szegények részére láthatatlan.” A háború egyik áldozata James Robert Völlers, 24 éves, Yorktown, N.Y.- ból, családja szerint nem tudta kiheverni 15 hó­napos harcoló sorkatona szolgálatát, amelyet Viet­namban töltött, elkeseredve tért vissza és elhatá­rozta, hogy könyvet ír tapasztalatairól. Róbert filozófia-szakos egyetemi hallgató volt, és bár nem ellenzett minden háborút, arra gon­dolt, hogy inkább megy Kanadába, vagy akár bör­tönbe is, minthogy részt vegyen ebben a háború­ban. Nem volt hajlandó tisztiképző iskolába men­ni és nem fogadott el csoportvezetői megbízást sem, mert nem lett volna képes bárkinek is pa­rancsot adni, hogy öljön, és ha ő parancsot kapott volna erre, azt sem tudta volna teljesíteni. Múlt héten Mr. és Mrs. Joseph Völlers értesítést kapott, hogy Róbert, öt gyermekük egyike, Rómában ön­gyilkosságot követett el. Éppúgy háborús áldozat a fiam, mintha a harcté­ren esett volna el golyó által, mondja az apja, aki maga is ellenzője a háborúnak. Róbert több kitün­tetést nyert Vietnamban. Mikor hazatért próbált visszatérni az egyetemre, folytatni tanulmányait, de nem tudta helyét találni. Aztán elbarangolt egészen Alaszkáig, ott beállt szakácsnak egy Dél- Amerikába induló turista-hajón. Márciusban haza­jött pár napra, mielőtt Spanyolországba ment, on­nan rövid idő múltán Portugáliába vándorolt. E hét elején irta, hogy könyvét már majdnem befe­jezte. Ekkor Rómában volt, egy csoport Hunter College-beli régész-szakos diákkal, részidőben ezek­nek végzett földméréseket. Innen Németországba szándékozott menni, azután jött a hir egy helybeli régi ismerősüktől, hogy Róbertét halva találta la­kásán, a hatóságok szerint felakasztotta magát. Nagyon aggódtunk miatta, mondja apja, attól tár­tottunk, hogy összeroppan a szolgálatban, béke ér­zelmei miatt, nagyon érzékeny fiú volt. Ha kézhez kapom a kéziratot, megpróbálom kiadatni. Egy amerikai város arcképe ' 4^.. I t/Cgi\ RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. | 1 (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ' Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország ! | minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva jl KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich. John Kochis watchmaker — Tel: 3-5865 \ PAULS TEXACO SERVICE | 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan * * GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS % ! Telefon: WA 9-9806 — SZŐKE PAL, tulajdonos |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents