Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-09-03 / 34. szám
Vol. XXIV. No. 34. Thursday, September 3, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 “LABOR DAY” Ismét elérkezett az amerikai munkásság ünnepnapja: a LA BOR DAY. Ezen a napon visszatekintünk az elmúlt esztendőre és mérlegeljük, milyen haladást szemlélhetünk a dolgozók gazdasági, politikai és kulturális életében. A tények, a számok reális elemzése nem ad okot az ünneplésre. Tízezrek tüntetnek országszerte a nők egyenjogúságáért “Egyenlő munkáért egyenlő bért” követelnek A szakképzett épitőmunkások, nyomdászok, szerszámkészítők és néhány más szakmában dolgozók — feltéve ha dolgoznak és van munkájuk — viszonylag magas éietszinvonalon élnek. Ezzel szemben az átlag amerikai munkás, az alapiparok nagy üzemeinek dolgozói, különösen a betanított és szakképzetlen munkások, valamint a szolgálati iparokban dolgozók, a mezőgazdasági munkások, a szines munkások nagy többsége egyre nagyobb gondokkal küzd. Egy gyári munkás jelenlegi bére $118.72 hetenként. Ha az év minden hetében dolgozik, ez évi $6,173.44 jövedelmet jelent. A Munkaügyi Minisztérium jelentése szerint egy négytagú családnak évi $10,600-ra van szüksége a SZERÉNY ÉLET-; SZÍNVONAL fenntartásához. A számok tehát azt mutatják, hogy az átlag bérért dolgozó munkások nem érik el a szerény életszínvonalat sem. Elképzelhetjük, hogyan élnek azok, akik munkaalkalom hiányában munkanélküli biztosításból tengetik életüket, vagy azok, akik már kihúzták biztosításukat és közsegélyre szorulnak. A munkanélküliség átka egyre több millió amerikai munkást érint. Egyik gyár a másik után bocsátja el munkásainak ezreit. A hivatalos közegek az összmunkásság öt százalékos munkanélküliségéről jelentenek, de a tényleges szám ennél sckkal nagyobb. A dolgozók politikai helyzete sem rózsás. A Nixon—Agnew- kormány leplezetlenül a katonai-ipari komplexum érdekeit szolgálja. A Nixon-kormány "érdeme" például az épitőipar- bárók, a szakszervezeti bürokraták és a kormánykörök között létrejött egyezmény, mely megvonja azt az elemi jogot a szak- szervezeti tagságtól, hogy szavazatával döntsön a kollektiv munkaszerződések érvényre juttatása felett. A tagság e jogfosztása jellemző a Nixon-kormány "munkás" politikájára. Nem változtat a tényen az sem, hogy Nixon elnök meg-j hívta a szakszervezeti bürokratákat feleségükkel együtt a Fehér Házban tartandó dinom-dánomra. Közben a háború folyik tovább, a megélhetés drágul, a levegő egyre fertőzöttebb, a fiatalság elidegenedése egyre mélyül, a városok, az utcák mindig piszkosabbak, a bünhullám egyre magasabbra csap Nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy az ország ezer és egy sebből vérzik. Épnek alapoka, minden kétséget kizárólag, az erkölcstelen vietnami háború, melyre milliárdokat fecsérelnek el. Ha tehát az ország dolgozói méltó módon kívánják megünnepelni a munkásság ünnepét. Labor Day-t, fogadalmat kell iennick, hogy háború-ellenes magatartásukat nem korlátozzák csupán a választások idejére, amikor a békejelöltekre adják szavazatukat, hanem csatlakoznak az egyre erősödő béketáborhoz s tüntetésekkel, üzemi akciókkal kényszerítik a Nixon- kormányt a vietnami öldöklés azonnali felszámolására. Ez volna Labor Day méltó ünneplése. NEW YORK, N. Y. — Nők — és férfiak is — tízezrével vonultak fel az ország nagy városaiban, mint Cleveland, Detroit, San Francisco, Chicago, Philadelphia, New York és tiltakoztak a nők iránti diszkrimináció ellen. A tüntetők fő követelései a következők voltak: 1. óvodák felállítása, főleg dolgozó anyák gyermekei részére. 2. Legyen minden nő jogos a díjmentes abortuszra. 3. Egyenlő munkáért egyenlő bér. 4. A férfiakéval azonos oktatási lehetőség. 5. Azonos munkalehetőség1 minden téren (orvos, mérnök,! iró, polgármester, szenátor, az j ország elnöke, stb.). Nagy felvonulás New Yorkban Több, mint 20.000 (egyesek becslése szerint 50,000) nő, férfi és gyermek vonult fel az 5-ik Avenue-n, az 59. utcától a Bryant Parkig (42. utca). Eredetileg, a rendőrség által megszabott döntés szerint, a tüntetőknek az egyik oldalon lett volna szabad felvonulniok, de a tömeg mindenkinek a számítását felülmúlta és olyan hatalmas volt, hogy a rendőrök meg sem kísérelték a harcias nőket egyik oldalra szorítani és igy teljesen ellepték a széles útvonalat. Neves nők a szónokok soraiban A Bryant Parkban tartott tömeggyülésen a neves nők egész sorát láthattuk a szónokok között. ‘‘A mai nap kezdetét jelenti egy tömegmozgalomnak” — mondta Katie Millett, Írónő. "Nem a hálószobák harca" “Ez nem a hálószobák harca, ez politikai mozgalom. Az ellenség nem a férfi, ők is áldozatai az adott helyzetnek” — mondotta Betty Friedan, a | nők egyenjogúságáért harco-! lók egyik vezetője. Képviselve minden réteg A felvonulók között ott láttuk a középiskolás fiatalokat, a háziasszonyokat, irodai tisztviselőket, ügyvédeket, orvosokat, gyári munkásokat, — a társadalom minden rétegét. Büszkén menetelt Elsie K. Belmont, 79 éves asszony, aki mondta: “Én már menetelek 16 éves korom óta és boldog vagyok, amikor látom mennyien gondolkoznak ma már a nők egyenjogúságáról és hányán cselekednek.” San Franciscóban 2,000-en tüntettek a Union Square-en. Syracuse, N. Y.-ban, Man- hasset, L. I.-on, Denver, CoL- ban, Philadelphia, Pa.-ban, Los Angelesben, Pittsburgh, Pa.-ban és az ország sok-sok más városában kisebb-nagyobb tömeggyülésen követelték a nők egyenjogúságát. Országos betegbiztosítási törvényt javasolnak Kennedy szenátor és társai WASHINGTON, D. C. — Edward Kennedy, Massachu setts állam demokrata szenátora törvényjavaslatot terjesztett be, mely betegbiztosítást nyújtana az ország minden lakosa számára — életkorra való tekintet nélkül. A javaslat szerint a költséget egy Betegbiztosító Alapból fedeznék, melyet az egyénekre és a munkáltatókra rótt adóból tartanának fenn. Az orvosi, kórházi és gyógyszer költségek 75 százalékát fedezné a szövetségi biztosítási hivatal. A javaslat, ha törvényre emelnék, 1963-ban lépne életbe. A terv keresztülvitele a jelen számítások szerint évi 40 milliárd dollárba kerül. Ezen összeg 24 milliárd dollárját az egyének jövedelmére kivetett 3.5 százalékos adó fedezné. A fennmaradt összeget a szövetségi kormány adná az általános adóbevételből. A javaslatot 14 szenátor támogatja, köztük: George McGovern, South Dakota; Walter F. Mondale, Minnesota; Claiborne Pell, Rhode Island; Philip A. Hart, Michigan; Alan Cranston, California; Harold E. Hughes, Iowa, Birch Bayh, Indiana; Lee Metcalf, Montana; Eugene J. McCarthy, Minnesota; Edmund S. Muskie, Maine; Stephen M. Young, Ohio. LOS ANGELESBEN A BÉKÉS HABORUELLENES TÜNTETÉS ÁLDOZATA: EGY HALOTT, SOK SEBESÜLT ÉS TÖBB MINT KÉTSZÁZ LETARTÓZTATOTT LOS ANGELES, Cal. — Ru-1 nocid-dal vádolták az amerikai ben Salazar, a KMEX spanyol-; kormányt, amire az adott okot, nyelvű tv-állomás 42 éves al-; hogy a mexikó-amerikaiak szá- kalmazottja: halott. Halálát ma, akik életüket vesztették egy deputy sheriff által kilőtt Vietnamban, aránylag a leg- könnygázbomba lövedék okoz- nagyobb, tä A tüntetésben egyesek sze- Az 500 főt kitevő karhata- rjnt 7,000-en, mások szerbit lom véres támadást intézett a 20,000-en vettek részt, ami a mexikó-amerikaiak ellen, akiK legnagyobb ilyen megmozdu- a Laguna Parkban tüntettek lás volt Elast Los Angelesben, a vietnami háború ellen. Ge-I A tüntetők nem alkalmaztak erőszakot és békécen adtak kifejezést panaszuknak. Rendőrtámadás — provokálás nélkül Rosalio Munoz, a tiltakozó nagygyűlés ülésvezetője mondotta: “A gyűlés részvevői a legnagyobb fegyelmet tanúsították, amikor provokáció nélkül a deputy sheriffek ütni, verni kezdték a tüntetőket, j majd könnygázbombákat lőt- í tek közéjük.” A megtámadott tüntetők közül többen családtagjaik védelmére siettek. A tüntetők és a rendőrök közti harcban sokan megsebesültek. 53 tüntetőt és rendőrt kórházba szállítottak. Több mint 200 mexikó-ame- rikait letartóztattak, nagy részüket fogva tartják “súlyos testi sértés” vádjával. Jellemző, hogy a meggyilkolt Salazar a tüntetéstől 20 blocknyira lévő étteremben volt, ahová a sheriff — ismét minden provokálás nélkül —■ könnygázbombát lőtt be, mely homlokon találta Salazart és azonnal megölte. A rendőrség véres támadása nagy felháborodást keltett East Los Angeles egymilliónyi mexikó-amerikai lakossága körében. ma geht * Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N'.Y. .
