Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-08-20 / 32. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 20, 1970 tAJudjonrrukMÄf és HIBRID BÚZÁK SMOG-RIADÓ Világszerte évről évre sok millió hektáron állítanak elő eltérő szülőnövények keresztezéséből nyert magot: hibrid vetőmagot. így használják ki az úgynevezett heterozishatást, azt, hogy ennek a hibrid utódnemzedéknek a terméshozama ugrásszerűen emelkedik vagy egyéb tulajdonságai nagymértékben javulnak. A buzahibridekben mutatkozó heterozis-hatás tanulmányozásával csak legújabban foglalkoznak, és az úttörő kísérletező nagy gabonatermő országok mellett a martonvásári intézet is jelentős kutatási eredményeket ért el, a szovjet és az északamerikai intézetekkel egyidőben. A kutatásokat az tette lehetővé, hogy sikerült nagy mennyiségben himsteril növényeket létrehozni (ez azt jelenti, hogy ezekben a növényekben csak a női ivarszervek működőképesek». Ezzel ugyanis megoldódott a hibridek tömeges létrehozása: a himsterilitás üzemi méretekben is lehetővé tette az idegen beporzást, és igv az eltérő szülőnövények tömeges keresztezését. Az első kísérletek egybehangzóan azt mutatták, hogy a hibrid búza első nemzedéke 30 százalékkal nagyobb termést ad a jobban termő szülőnél. A biztató eredményre alapozta az eiyik moszkvai mezőgazdasági kutatóintézet — most már szélesebb körű — 3 éves tartamú kísérleteit. Számos ■ keresztezési kombinációból származó hibrideken •tanulmányozták a heterozishatást, és az eredményekből a gyakorlat számára is értékes következtetéseket vonták le. Megállapították, hogy más növényekkel ellentétben nem a gyengén termő fajták keresztezésekor mutatkozik a legnagyobb ■ terméshozamnövekedés, hanem az egyébként is jól termő fajták hibridjeiben. A növekedés ez esetben a 45 százalékot is elérte. A heterozishatás nem mindegyik tulajdonságban nyilvánul meg az utódnemzedékben. így például az APU és a KRASZÖZERNAHA nevű fajták keresztezéséből származó utódnemzedék a jobbik szülőnél 24.7 százalékkal nagyobb termést mutatott ugyan, de 1000 magnak a su’ya a szülőének .csak 93.9%-a volt. A hoterozis hatásfoka évről évre változhat, az időjárástól és a müvelődésmódtól .függően. RÓZSÁK A SZTYEPPÉN A Kazah Tudományos Akadémia kutatói olyan rózsafajtákat termesztettek, amelyek mind a zord, mind a meleg éghajlatot e’viselik. Az uj rózsafajtákat már kipróbálták a Mangislak-félszigeten, a Kizil-Kum-sivatagban és Csőnként száraz sztyeppéin, ahol idén az évszázad leghidegebb telét károsodás. nélkül túlélték. Az uj fajtákat egy 25 év alatt összeállított 2,000 rózsafajtából álló kollekcióból termesztették ki. FÖLDRENGÉSJELZŐ A FÚRÓLYUKBAN Az utóbbi idők egyik legjelentősebb tudományos felfedezése azoknak a geológusoknak az érdeme, akik észrevették, hogy a földrengések összefüggésben állnak azokkal a kis talajmozgásokkal, melyek a földrengést megelőzően szoktak fellépni és ennélfogva felhasználhatók a földrengés előrejelzésére. Ezeknek a rendkívül csekély talajmozgá- soknak a pontos mérésére konstruáltak most egy ingamüvet, amely tízezred ivmásodperces nagyságrendben képes a talajmozgások észlelésére. A hőmérséklet ingadozásokból adódó hibák kiküszöbölésére az ingát egy körülbelül. 30 m mély fúrólyukban szerelik fel. A különböző tudományágakban való felhasználhatósága mellett például vizduzzasztókban is értékes szolgálatokat teljesíthet, amennyiben érzékenyen regisztrálja a víztömegnek a talajra kifejtett nyomását. í WAVAV.V.V.SV.V.V.VAV.V.VAV.W.'AVÓ KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Ismeretes, hogy vannak olyan erősen szennyezett levegőjű városok, amelyekben kedvezőtlen időjárási hatásokra vagy földrajzi fekvésük folytán gyakran alakul ki füstköd, nemzetközi nevén smog. Ennek megelőzésére egyre több helyen dol- doznak ki riadórendszert (New York, Los Angeles, Ruhr-vidék stb.). A rendszer alapja a folyamatosan működő levegőszennyeződés-mérő hálózat. Az érintett területen kis házikókban önműködő feljegyző műszereket helyeznek el, amelyek folyamatosan közük adataikat egy központtal.. A vizsgált szennyező anyagok rendszerint a szénmonoxid, a kéndioxid, az ólom, a nitrogénoxi- dok, továbbá a szénhidrogének, például a benzingőz, Ha ezek bármelyikének mennyisége a levegőben, egyszerre több állomáson, bizonyos szintet meghalad, elrendelik a riadót. Ezt különböző módon jelzik: bemondják a rádióban vagy megszólalnak a szirénák stb. A riadónak némely rendszerben két, némelyben három fokozata van. New Yorkban például amilyen mértékben nő a kéndioxid, illetve a szénmonoxid koncentrációja a levegőben, aszerint első-, másod- vagy harmadfokú riasztást rendelnek el. Az első fokozat előkészületet jelent: az üzemek előkészítik a jobb minőségű, kevésbé szennyező tüzelőanyagot, az élelmiszerraktárakat feltöltik stb. A második fokozatban áttérnek a jobb tüzelőanyag használatára, illetve bizonyos üzemeket leállítanak, és korlátozzák a városi közlekedést. Ha ennek ellenére tovább fokozódik a levegő szennyezettsége, akkor “hadiállapot”-ot rendelnek el, minimumra csökkentik az üzemek munkáját és leállítják a városi közlekedést. Erre azonban csak nagyon ritkán kerül sor. A Ruhr-vidéken, ahol két fokozatú rendszer van érvényben, a második fokozatot még sohasem kellett elrendelni. MAGVAKAT SZÁLLÍTÓ MADARAK A madarak nagy távolságokra szállítanak el magvakat, s ezzel hozzájárulnak a növényfajták elterjesztéséhez még a tengereken túlra is — állítja évtizedek óta némely kutató. Mások azonban tiltakoztak, mondván, hogy a magvak csak rövid ideig maradnak meg a madai^ak emésztőrendszerében. Ez Utóbbi állítást a texasi egyete- nem végzett legfrissebb vizsgálatok egyértelműen megcáfolták. Kimutatták ,hogy vannak vándormadarak, amelyek 100 óráig sőt még jóval hosz- szabb ideig is épségben tárolják a magokat. Egy szalonkaféle, az Erolia minutilla például mályva1970. Szept 20-án, vasárnap egész nap a Castle Harbour Casino- és Parkban, 1118 HAVEMAYER AVENUE, Bronx, N. Y. (Esős idő esetén zárt helyiség) ★ Finom ételek, italok, sütemények, kellemes szórakozás. — "Forog a kerék'" Bazársátor. Zene. — Door Prize és szép sorsolási tárgyak Belépődíj előreváltva 75 cent, az ajtónál 90 cent, gyermekeknek díjtalan ★ ÚTIRÁNY: Az IRT Lexington Ave. subwayval a Pelham Bay vonalon a Castle Hill Ave.-ig, onnan 4 block a Powell Ave.-ig, és egy block a Havemayer Ave.- ig. — KOCSIVAL: Az East River Drive-on a Bruckner Boulevard- ra, a Castle Hill Avenue-ig. — CS9 INI CS: 599 m SB s m wo pa magokat 123 és szömörcemagokat (Rhus glabri 216 órán át tartogatott a bögyében. Egy lilefél a Charadrius vociferus ugyanezen növények ma: vait 152, illetve 340 óráig, s több-kevesebb ide: még más ellenálló magokat is hordozott. Volt olyan ellenvetés is, amey szerint a vizi < tengeri madarak nem magevők. A texasi kutató ezt is megcáfolták: V. W. Proctor számos máj evő lilefélét figyelt meg. Megdőlt az a feltevés i hogy a költözőmadarak mielőtt vándorutjuki indulnak, kiürítik a zuzógyomrukat, hiszen a fei említett madarakról sikerült megállapítani, hop éppen ellenkezőleg, rendkívül hosszú ideig épséj ben tárolnak magvakat. Nagyon valószínű tehá hogy azoknak a kutatóknak van igazuk, aki szí rint a madarak juttatták a távoli szigetekre kontinensekről származó növények magvait. MEZON—TELESZKÓP A FÖLD ALATT A londoni földalatti Holborn megállójánál, eg használaton kívüli alagutban bonyolult és nag: méretű részecskeszámlálót állítottak fel. A föl alatt — 28 méter mélységben — elhelyezett, ki lönleges elrendezésű műszer csilagászati megf gyelésre szolgál! A szerkezet egy ugynevezei mezon-teleszkóp. Feladata az, hogy adatokat szó gáltasson a kozmetikus sugárzás forrásairól. . vastag földréteg ugyanis “kiszűri” a kis energh ju atomi részecskéket, például a Napból ered lágy kozmikus sugárzást is, igy a berendezés csa a nagy energiájú részecskék áramlásának irányó és energiájának eloszlását mutatja. A londoni királyi kollégium fizikai osztályána mezon-teleszkópjával arra a kérdésre kívánna választ kapni, hogy a Földre érkező kozmiku sugárzás a mi — százezer millió csillagból áll — tejut-rendszerünkön belül keletkezik-e, vág azon kívül, a távoli csillagrendszerekből, illetve csillagrendszerek közti térből jön-e. A kísérlet Tasmaniai Egyetem és a Magyar Tudományi Akadémia hasonló méréseivel párhuzamosa folyik. A VEREKEDÉS LÁTVÁNYA FOKOZZA AZ AGRESSZIVITÁST Dr. Brüse és dr. Welsh, a memphisi egyetei kutató és kórházi központjának munkatársai él dekes jelenségre figyeltek fel; azok a laboratc riumi egerek, amelyek más egerek verekedésé figyelték, maguk is nyugtalanná, agresszivv váltak. A jelenség okának tisztására kisérlel sorozatot végeztek. Kiderült, hogy a megfigyeli valóban nem véletlen. Ha a kísérleti egér 75 pei cig marakodó egereket látott, akkor maga i egész nap harcias lett. A kontroli-csoport egen ugyanakkor békésen táplálkoztak, aludtak. Mi okozza az agresszivitást? Az agyállomán egyes részeinek gondos elemzése kapcsán a közi agyban és a nyultagyban a szokásosnál több ne radrenalin volt kimutatható. A noradrenalin a ingerlékenységet okozza, ez az “alarm”-anya mindig nagyobb mennyiségben jelenik meg a vé ben és az agyban, ha az állat veszélyben van, h stress éri. A verekedés látványa tehát fokozza noradrenalintermelést, az agyban felhalmozód noradrenalin pedig fokozza az agresszivitást Vajon az emberek is hasonlóan reagálnak? Me kellene határozni például egy ökölvivó-mérkőzé nézőinek a vérében a noradrenalin mennyiségé VIZFÜRÉSZ Amerikában a fűrésztelepek számára vizfüréss szerkesztettek, amelyben tüéles, 0.1 mm vasta háromszoros hangsebességü vizsugár vágja a fái A vágószélesség csupán néhány tized millimétei fürészpor alig keletkezik. Nátriumkábel 34,500 volt számára Virginiában nátriumból készült föld alatti vilh moskábelt fektettek, amely 34,500 volt feszültsí gén üzemel. Ez a nátriumkábellel eddig közvet: tett legnagyobb feszültség. Csekélyebb teljesitmi nyü üyen kábelek az U.S.-ban már egy ideje has: nálatosak. t mm— ■ u cd ■ac SS LM Cd » INI CO
