Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-08-06 / 30. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 6, 1970. 8 KÉM LEHET BIZTOSÍTÁST KAPNI LOPÁS ELLEN Az infláció és a bűnözés arányának emelkedése sok biztositó társaságot kényszeritett a lopás elleni biztosítási kötvény visszavonására. George K. Bern­stein, a szövetségi biztosítási igazgató szerint ez a kérdés súlyos probléma nemcsak New Yorkban és környékén, hanem más nagy városokban is. Min­den befizetett dolláron 60 centet veszítenek és ez nagy óvatosságra készteti a biztositó társaságokat, hogy kiknek adjanak el biztosítást. Ez arra vezet, hogy olyan egyéneket, akik dol­goznak, nem biztosítanak. Munkás házaspárok és dolgozó nők, akik egyedül laknak nehezen kapnak biztosítást. — Egy fiatal munkás megkérdezte az Aetna Life & Casualty ügynökét, hogy kivehet-e biztosítást? Ez volt a válasz: “A társaság szabálya szerint egyedül­élő egyének, akiknek nappal üres a lakásuk, nem kapnak biztosítást.” A .State Farm Mutual Com­pany ugyanígy válaszolt. “Keressen más társasá- ' got a telefon-könyvben.” tanácsolta az ügynök. A nyomornegyedek kis üzletembereinek különö­sen nehéz a helyzetük, annak ellenére, hogy az átlagos biztosítás árát négy év alatt 100 százalék­kal emelték. Olyan betörési célpontok, mint fü- szerüzletek, gyógyszertárak szeszes-italboltok kü- ' lönösen sokat vesztenek a kötvények felmondása révén és ezért magasabb árakat számítanak vevő­iknek.. Az egyik szeszeszitalbolt tulajdonosa ezt mond­ta: “Ebben a negyedben, akárcsak én, mások is .főbbet számítanak az áruért.” Minden magyarázat nélkül három év előtt elveszítette a biztosítását. “Sohasem törtek be üzletembe, fis mivel nekem kell vállalnom a kockázatot, kénytelen vagyok az árakat emelni.” Sok társaság nem ad védelmet lopás ellen a get­tóban, Waldaba Stewart, newyorki állami szenátor szerint, a feketék kezében lévő üzletek nem tud­nak fejlődni. “A fekete üzletembernek kevés a tő­kéje és ha kárt szenved, ott kell hagynia az üzle­tét. Azt gondolom, hogy a fekete üzletek biztonsá­got és szilárdságot nyújtanak a negyednek,” mon­dotta a szenátor. Albert H. Blumenthal, manhat­tani demokrata állami képviselő elvesztette a biz­tosítását miután nyári otthonába betörtek. “A biz­tosítók ilyen eljárásának komoly társadalmi kö­vetkezményei lesznek a nyomornegyedeken kívül is. A középosztály elmenekül New Yorkból a biz­tosítás hiánya miatt,” mondta Mr. Blumenthal. A tolvajok oda mennek, cho! a pénz van. “Jó vá­rosnegyed? Az már nines,” mondta Alex Goldber­ger, a Greater New York Insurance Brokers tag­ja. “Park Avenue, Fifth Avenue, Forest Hills, Bay Ridge teljesen mindegy.” Egy Old Westbury, L. I.-i asszony házába, aki 15 éven át fizette a biztosítást eyv és ugyanazon tár­saságnak, három hónap alatt kétszer törtek be. Az első betörés után a társaság embere udvarias volt, de a második betörés után beszüntették a biztosí­tást. Milton Goldstein brooklyni életbiztosító ügynök­nek másik társasághoz kellett folyamodnia betörés ellen biztosításért és magasabb prémiumot fizetett kevesebb védelemért. “Nem volt betörés nálam, de AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÜGYVEZETŐ BIZOTTSÁGA 130 East 16th Sírcet New York, N. Y. 10003 Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Mellékelem adományomat $............. összegben a Magyar Szó kampányára, ab­ban a tudatban, hegy ennek 50 százalékát eljuttatják a magyarországi árvízkárosul­tak részére. Név: .............................................................. Cim: ............................................................. Város: ......................................................... Állam: ...................... Zip Code: ........ Ocean Parkway, ahol lakom, kockázatos vidéknek számit.” Egy fiatal iró elvesztette a biztosítását, habár jobb vidéken lakik a feleségével, aki otthon van egész nap. A társaság azt a felvilágosítást adta, hogy “nem fizetődik ki a kötvény.” A fogyasztók szervezetei azon törik a fejüket, miért nem lehet biztosítást kapni, holott a biztosí­tás ára emelkedett. Az a véleményük, hogy a biz­tosítást gyakran azért adják el, hogy más nagyobb A növendékek jogokat követelnek A katonai akadémiák, előkészítő Iskolák is meg­érzik a változó időket. A növendékek egyre gyak­rabban tiltakoznak a szigorú fegyelem ellen és maguknak is szót követelnek a heti program ki­dolgozásában. Még nem jutott el odáig ez a láza­dás, hogy a tantárgyak kidolgozásába is beleszó­lást kérjenek, de a szabad idő kiterjesztése, fel- használása, a nevetséges katonai hagyományok megszüntetése érdekében már egyre gyakrabban felszólalnak. Az Indiana-i Culver Military Academy-ben pél­dául, ámikor este sorakozóra hívják a kadétokat, a legtöbb század a szabályoknak megfelelő rendben, pattogó vezényszavak kíséretében jelentkezik. De van olyan század is, amelyből valaki a többiek nagy nevetése által kisérve csak úgy odamondja: “Na, itt vagyunk!” Évekkel ezelőtt elképzelhetet­len volt az ilyen tiszteletlenség, de ma már alkal­mazkodni kell az ilyesmihez a vezetőségnek. A fegyelem ilyen és ehhez hasonló meglazulása mu­tatkozik a katonai kollégiumok és előkészítő isko­lák százaiban az egész országban. Sok helyen követelik a kadétok, hogy szüntes- ség meg, az “igenis”-nek megfelelő “yessir, nosir” badarságokat. Számos helyen azt kifogásolják a növendékek, hogy az egész U.S. katonai építmény a vietnami háborút támogatja, amelyet a kadétok közül sokan elleneznek. Kifogásolják a kora regge­li ébresztőt is, amelyet a főleg jómódú közóposz­“Ázslai kommunisták embertelensége" a címe a “Californiai Magyarság” egy cikkének Szerinte embertelen, hogy Észak-Vietnam nem ad felvilágosítást a kommunista kézre került hadi­foglyok feleségeinek. Ez persze nem igaz; Hanoi már közölte a hadifoglyok névsorát, csupán az U.S. kormány ezt nem fogadja el, mert baloldali látogatók hozták az U.S.-ba. Jelenleg a világ köz­véleményét a saigon-i “tigrisoduk” háborítják fel, melyekben Auschwitzot túlhaladó kegyetlenséggel sanyargatják a politikai és hadifogoly férfiakat, nőket és gyermekeket. Erről azonban egy szót sem ir Mr. Metzger szerkesztő. Háromszaros éljen a szabad kereskedelemnek? A szervezett vasúti munkások hivatalos lapjának, a Labor-nak jul. 15-i számában olvassuk: “A Consumers Union (a fogyasztók szervezete) beváltott egy orvosi receptet 60 különböző new­yorki patikában. “A recept 30 tetracycline piruláról szólt. Az egyik patikában 79 centet számítottak érte, egy másikban $7.45 (hét dollár negyvenöt) volt az ára. “A város gazdag negyedében számították a leg­kevesebbet. A középosztály által lakott területen $2.25 és $6 között, a város szegény negyedében $4.85 és $7.45 közötti árakat számítottak. “A Consumers Union szerint a gyógyszertárak egy-egy piruláért 1.3 centet fizetnek, vagyis a 30 pirula nekik 39 centbe kerül. Az orvosságot tehát átlagban 1,000 százalékos haszonra adják el a be­tegeknek.” Washington, D. C. — A száraz gabonafélék (ce- reáliák) 40—60 százaléka nünden tápértékét nél­külöz — mondta Robert B. Choate, Jr., a szenátusi bizottság előtt tett tanúvallomásában. hasznot hozó üzletet megnyerhessenek. A jutalék nagy részét az ügynök és más kiadások felemészr tik. A washingtoni szövetségi biztosítási hivatal a kongresszus utasítására megoldást keres a bizto­sítási kérdésre. Kilátás van arra, hogy vállalatok és üzletemberek részére javuljon a helyzet. “De a privát egyének — mondta egy ügynök —, jobban járnak, ha egy jó lakatosnak adják a pénzüket erős zárért, mert a biztosítás rém sok pénzbe fog kerülni.” így nem csoda, hogy a biztosítási üzlet zsák-utcában van és a piac folyton csökken. , sokan a háborút is kérdőre vonják tálybeli tanulók szükségtelennek találnak. Általá­ban meg akarják szüntetni a katonai iskolák évszá­zados szigorú hagyományait és demokratikusabb szellemet kívánnak megteremteni. A katonai akadémiák, iskolák arról panaszkod­nak, hogy sokkal kevesebb növendékük van, mint azelőtt. Kevesebben jelentkeznek felvételre és a kevesebb diák kisebb jövedelmet jelent az iskolák­nak a növekvő költségek mellett. A Pennsylvania Military Academy elnöke, dr. Clarence Moll mon­dotta: “Ha csupán az anyagiakat tekintenénk, már holnap fel kellene hagynunk a katonai oktatással.” Most a katonai iskolák egyre hangzatosabb verbu- válási kampányt folytatnak. Filmeket mutatnak be, leveleket és színes katalógusokat küldenek ki. A gyakorlatok idejét megrövidítik, a szabadságokat meghosszabbítják és sok helyen arra is gondolnak, hogy leányiskolát is létesítsenek. A növendékek közül sokan nem meggyőződés­ből járnak kadetképző iskolákba, hanem a család határozata, vagy az intézet jó hírneve miatt. Több diák szobájában háboruellenes plakátokat lehet látni, amit időnként a felügyelő tisztek letépnek. A kadét diákszervezetekben a vietnami háborút is megvitatják. Az őszi háboruellenes moratórium idején is élénk viták folytak. A katonai iskolákban végbemenő változásokat is az idők jelének tekinthetjük. Elégedetlenek a fekete képviselők Ez év februárjában több fekete képviselő aláírá­sával levél ment Nixon elnökhöz. Kérték, adjon, alkalmat, hogy személyesen hangoztassák vélemé­nyüket a fekete nép válságos helyzetéről. Hónapok múltak el anélkül, hogy Nixon elnök válaszra érdemesítette volna a fekete képviselők levelét. Nemrégen Whitney Young, az Országos Urbán Liga direktora a szervezet konvencióján kijelen­tette: “Véleménye szerint a Nixon-adminisztráciő nem folytat tudatos fekete-ellenes politikát.” Young e kijelentése újabb elégedetlenséget vál­tott ki a fekete képviselőkből. Úgy vélik, hogy Young nyilatkozata nem tett jó szolgálatot a feke­te népnek. Újabb levelet intéztek Nixon elnökhöz és ismé­telten kérték, hogy üljön le és tárgyaljon velük a fekete nép helyzetéről. Ezúttal kaptak válasz: “Ila az elnök kész és haj­landó önökkel leülni, majd értesíti önöket erről.” A fekete képviselők ezen újabb arculcsapása még jobban elidegeníti a fekete népet a kormány­tól. Helyesbítés A jul. 23-i számban a magyar lakáskérdést is­mertető igen világos cikkben az áll, hogy “mig a bérek 1964 óta több mint háromszorosra növeked­tek, a lakások bérleti dija nem változott.” Tudjuk, hogy 1964 óta a bérek kb. 20 százalékkal nőttek, nem pedig 200 százalékkal. New York, N. Y. — Az ország golfozói ez évben 2.8 milliárd dollárt költenek sportélvezetükre. Ez több, mint amennyit a szövetségi kormány költ az ország tömegközlekedési rendszerének moderni­zálására. MÁR A KATONAI ISKOLÁK IS MEGÉRZIK A VÁLTOZÁST

Next

/
Thumbnails
Contents