Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-07-30 / 29. szám
Thursday, July 30, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HérVéGiüevée írja: Rev. Gross A. László B. D„ Th. M. Kambodzsai számvetés Bennfentes washington-i újságírók szerint Nixon- nak megrögzött szokása, hogy valahányszor egy- egy nagy horderejű lépést készül tenni, félrevonul a Fehér Ház egyik ritkán használt szobájának a magányába és ott — ceruzával a kezében és jegyzetkönyvvel az ölében — felméri a tervezett lépés pozitív és negativ következményeit, azokat szembeállítja egymással, aztán egy könyvelőhöz illő precizitással mérleget von és ha az egyenleg nyereséget mutat, akkor minden további habozás nélkül foganatosítja a kontemplált lépést... Ezt a “bevált” kettős-könyvviteli metódust alkalmazta a Kambodzsába való betörés elrendelése előtt is. Mint aki magam is konyitok egy keveset a kettős könyvvitelhez, én ebben a felmérési módszerben semmi kivetni valót nem találok. Mig azonban a képzett, mérlegképes könyvelő (accountant) rideg számokkal dolgozik és pontosan tudja, hogy egy- egy tétel a mérlegnek a “tartozik” vagy “követel” oldalára vezetendő-e be. a mi fehérházi főkönyvelőnk sok esetben a saját — nem túlságosan bevált — értékítéletére, képviseletére és erősen elfogult, sanda szemléletére támaszkodik annak eldöntésében, hogy mi tekinthető “nyereségnek” és mi jár “veszteséggel.” Mivel ilymódon egyiknek a másikkal való összetévesztése szint elkerülhetetlen, bizony gyakran előfordul, hogy elnökünk “hamis mérlegre” alapítja a nemzet jólétére, a nemzetközi viszonylatokra és a világbéke problémájára messze kiható döntéseit. Az ilyen könyvelő három hónapig sem maradhatna egy jónevü vállalat szolgálatában ... Útilaput kötnének a talpára az ipsének! A nixon-i könyvvitel jónéhány esetben csúfos kudarcot vallott. Csak úgy kapásból megemlítem a hamis mérleget, amire az úgynevezett “déli stratégiáját” alapította, hogy a Strom Thurmond & Co. támogatását elnyerje: a négerséget sikerült neki teljesen elidegeníteni magától, de ugyanakkor sikerült a szenátornak és a vele szövetkezett politikai tényezőknek a tajtékzó haragját és bosszúvágyát is kihívni maga ellen: a mérleg két oldalán szembeállította az infláció megállításával járó előnyöket az ettől várható, “kismértékű” munkanélküliséggel és eldöntötte, hogy az előbbinek a kedvéért meg kell kockáztatnia az utóbbit és az eredmény az lett, hogy az infláció nyakló nélkül folytatódott ugyan, de nagymértékű munkanélküliség keletkezett a “kismértékű” helyett; rászabadította a krakéler Agnew-t a sajtó, televízió és rádió hírmagyarázóira, a Kongresszus mindkét házának há- boruellenes tagjaira, hogy elcsititsa őket és mi történt? Ma már a saját pártjának is egy jelentékeny része ellene szavaz a Kongresszusban. . . A mérleg itt is hamis volt és Nixon ma már nem talál elég nagy szájkosarat, ami Agnew fáradhatatlan pam- puláját elcsititaná ... Lássuk csak, hogy’ fest a kambodzsai betörés mérlege: A tervezett kéthónapos kampánytól azt remélte, hogy “a kambodzsai határszélen elhelyezkedett kommunista erőket kitakarítja onnan és igy az amerikai katonák Vietnamból való hazahozatalát meggyorsítja.” Ezt szépen bevezette a “nyereség” oldalra. (Hogy milyen nyakatekert logikával, azt csak ő tudja. ..) De elfelejtette a “veszteség” oldalon feljegyezni a következőket: A kommunista csapatok még a Pentagon túlzott számításai szerint is csupán egy keskeny, 21.7 mérföldet nem túlhaladó, határszéli sávnak mindössze öt — egymástól távoleső — pontján fészkelték be magukat, vagyis a körülbelül 300 mérföld szélességű országnak legföljebb egy-tizenötöd részén voltak otthonosak. Ma, a “példátlanul sikeres” kampány után, ugyanazok a kommunisták az országnak több, mint felét tartják a kezükben és egyes egységeik eljutottak a főváros: Pnom Peng környékére, sőt a nyugati határ szélére is, ahol Thai-föld szomszédságában ütötték fel sátrukat. (Azt pedig ma már az óvodásgyerek is tudja, hogy gerilla-harcosok egy ilyen hatalmas területen csak úgy létezhetnek, ha a nép támogatja őket.) Az amerikai haderők visszavonulása után KamIsmét átutaltunk 1,000 dollárt az árvízkárosultak segítségére Augusztus hó 15-én véget ér a kampány F sorok Írásakor $5,906.64 érkezett hozzánk a lapkampány részére. Ebből első két ízben ezer-ezer dollárt utaltunk át a Magyar Vöröskeresztnek és pénteken, julius 24-én útnak indítottuk, ismételten a National City Bank utján, harmadik ezer dolláros adományunkat magyar árvízkárosult testvéreink felsegitésére. Lapunk olvasói nagyra becsülendő, erős meggyőződésről tettek tanúságot, amikor — legtöbbjük — szűkös nyugdíjból ilyen szép összeget adott lapunk támogatására és magyar testvéreink felsegitésére. Az adományokhoz csatolt levelek egyszerű, szívből jövő szavakkal ecsetelik az Amerikai Magyar Szó olvasóinak szeretetét lapjuk iránt és szoros, forró együttérzésüket árvizsujtotta testvéreikkel szemben. Mindazok, akik az utolsó pár esztendőben elláMAGYAR VÖRÖSKERESZT Budapest, 1970. junius 11. V., Arany János u. 31. Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága New York, N. Y. Tisztelt Honfitársak! Megkaptuk 1970. junius 2-i keltezésű levelüket, amelyben értesítettek, hogy együttérzésük kifejezéseként csekkszámlánkra átutaltak 1,000 (egyezer) dollár összegű pénzadományt az árvízkárosultak megsegítésére. Engedjék meg, hogy a Magyar Vöröskereszt nevében a legőszintébb köszönetem fejezzem ki személy szerint önöknek, és önökön keresztül mindazon honfitársainknak, akik határainkon túl sem feledkeznek meg arról, hogy segitőkészségükkel és áldozat- készségükkel hozzájáruljanak az árvíz okozta súlyos pusztítás és kár enyhítéséhez. Külön is köszönetét mondok a további segítés érdekében kifejtett fáradozásukért. Honfitársi üdvözlettel: Rostás István főtitkár bodzsában felejtett, legalább két hadtestet kitevő saigon-i rablók, fosztogatók és erőszakos nővadászok (ezeket a megtisztelő jelzőket az amerikai tudósítók jelentéseiből kölcsönöztem!), akik állítólag a legjobban kiképzett saigon-i egységekből kerültek ki, továbbra is ottmaradnak, ahelyett, hogy a saját országrészükben harcolnának, tehát az ő távollétük nemhogy meggyorsítaná, hanem lényegesen lelassítja az amerikai fiuk hazaszállítását, hiszen miközben a legharcképesebb saigon-i egységek Kambodzsában rabolnak, fosztogatnak és megerőszakolják a védtelen nőket, amerikai katonáknak kell helyettük harcolni és vérezni Vietnamban! EZT MR. NIXON NYERESÉGKÉNT KÖNYVELI EL?! De ez még semmi! A Lón Nol-féle bábkormány napjai meg vannak számlálva. Mr. Nixon minden befolyását latbaveti, hogy a szomszédos “fenyegetett” országok siessenek a támogatására — természetesen amerikai költségre! —, de eddigelé a szomszédok nem nagy hajlandóságot mutatnak arra, hogy az árulás és CIA-ármány révén létrejött kambodzsai “kormány” bőrét megmentsék. Előbb- utóbb Mr. Nixon — mindenfajta szenátusi és tömeg-tiltakozás ellenére! — erkölcsi kötelességének” fogja tartani, hogy az Egyesült Államok tekintélyét és haderejét, nemkülönben dollárbillióit bevesse a mérleg serpenyőjébe, nehogy ez a derék antikommunista kormány megbukjék és az ellentogattak Magyarországra és élvezték a magyar nép vendégszeretetét, a Magyarok Világszövetsége szívből jövő barátságát, most, mikor a magyar nép egy rétegét ilyen súlyos elemi csapás érte, adományaikkal viszonozták ezt a baráti, testvéri érzést. Elismerő levelet kaptunk s Magyar Vöröskereszttől A Magyar Vöröskereszttől julius 23-án kaptuk meg az első ezer dollárról szóló elismerést. Az elismerő levelet lapunk ezen oldalán közöljük. A levél dátuma junius 11 és azért érkezett hozzánk csak julius 23-án, mert rendes (nem légi) postán lett feladva. Mindazok, akik részt óhajtanak venni lapunk fenntartási kampányában és ugyanakkor segíteni óhajtanak az árvíz által súlyos helyzetbe került magyar testvéreinken, tegyék meg azt a következő két hétben, mert a kampányt augusztus 15-én lezárjuk. — RÖVIDEN Sál Róma. — Egyes jelentések arról számoltak be, hogy a Vatikán vagyona 12 milliárd dollár. E hírekre válaszol a Vatikán hivatalos lapja, mely tagadja e híresztelést. • Washington, D. C. — A képviselőház bankügyi bizottsága javaslatot fogadott el, mely felhatalmazza Nixon elnököt az árak és munkabérek rögzítésére. - üi -Nixon elnök kijelentette, hogy nem veszi igénybe a felhatalmazást. • Washington, D. C. — Napfényre jutott, hogy a Penn—Central vasutvállalat anyaszervezete (Penn Central Co.) 1968- és ’69-ben 98 millió dollár részvény osztalékot (dividend) adott a részvénytulajdonosoknak és ugyanakkor a vasutvállalat csődbe került. New York, N. Y. — Egyre több tőzsde vállalat egyesül. A legújabb ilyen egyesülés a Walston és a Hayden Stone vállalatok között jött létre. Ez egyesülési folyamat következménye: több száz alkalmazott elveszti állását. ség lerohanja az egész országot. És a sokat hangoztatott “Nincs többé Vietnam!” jelszó a szemétládába kerül, mert ime: teremtettünk magunknak egy uj Vietnamot... Ez azt jelentené, hogy a már hazahozott amerikai fiukat újra vissza kellene küldeni az indokinai dzsungelekbe és más százezreket ezeknek a tetejében... így gyorsítja meg Mr. Nixon az amerikai haderők hazahozatalát! Ez is nyereség?! De ha már az események és fordulatok arra kényszeritenek bennünket, hogy kiálljunk Lón Nol-ék mellett és “felszabadítsuk” Kambodzsát a kommunizmus fenyegető járma alól — igy szól majd egy újabb Nixon-féle “mérleg” —, miért ne foglalnánk bele a “felszabaditási” tervünkbe szegény Souvanna Phouma barátunkat is, akinek a kormányát Laos-ban erősen szorongatja és előbb- utóbb eltávolítja a pro-kommunista Pathet Lao párt, amely Laos felét tartja birtokába^? Egy csapással két legyet — he? Ez volna 'aztán az igazi “nyereség!” És az egész vállalkozás csupán száz- billió dollárba, további 50 vagy 100 ezer amerikai életbe és még két országnak az elpusztításába kerülne . .. Még egy pár ilyen “mérleg” és az Egyesült Államok csődbe kerül! (1970. jul. 20.)
