Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-29 / 42. szám

Thursday, October 29, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Könyvekre koppan a kalapács 1882-t írtak, amikor husvét táján rejtelmes kö­rülmények között Tiszaeszlár határában eltűnt egy 14 éves cselédlány, Solymosi Eszter. Bűncselek­mény történt? A Tiszából később kifogtak egy női holttestet. Többen vád alá kerültek. Védelmüket a kor egyik legnevesebb jogásza, Eötvös Károly, a haladó iró-politikus vállalta. Sorompóba álltak az akkor kibontakozó törvényszéki orvostan úttö­rői, és több mint egyéves nyomozás során tudo­mányos bizonyításukkal diadalra vitték az igazsá­got: a koholt gyilkossági vád alól valamennyi vád­lottat fölmentette a biróság A szenzációs per 1883 augusztus 3-án zárult főtárgyalásának teljes vád- és védbeszéd anyagát, birói kinyilatkozásait most bárki megismerheti és — megvásárolhatja. Elár­verezik ugyanis a “Tisza-Eszlár” cimü értesítőt, amely Nyíregyházán jelent meg. E ritka értékű, megsárgult napilap csupán az egyik érdekessége lesz az antikvár könyvakciónak, amelyet idén ősz­szel rendez Budapesten az Állami Könyvterjesztő Vállalat. Mégpedig azon a sikeren felbuzdulva, hogy tavaly novemberben az első ÁKV-könyvárve- résen kalapács alá került 480 régiség közül 474 tétel uj gazdára talált az együttesen 130,000 forint kikiáltási összeg helyett 240,000 forintért. Ezúttal 460 féle kiadvány-kuriózum tulajdonára éi értékére lehet majd licitálni. Tartalom tekin­tetében most nem a szépirodalom dominál — bár az olvasmány-gyűjtőkét is várják néhány korabeli Petőfi- és Arany-kötettel —, sokkal inkább a nyom­datermék különlegességek kedvelőinek kinálnak becses kuriózumokat. Miniatűr kiadványok, térké­pek, metszetek, gazdagon illusztrált albumok, kö- tészetileg érdekes könyvek szerepelnek a válasz­tékban. No, és kották is: köztük Bartók- és Liszt­müvek első kiadású partitúrái. A legmélyebben an­nak kell majd a zsebébe nyúlnia, aki az őstérkép­nek számitó Homann-mappát veszi meg: ez három hiján száz térképet tartalmaz, közte Magyarország­ét is. Mind színes, rézmetszetről nyomtatták és magyarázó szöveggel látták el. 1747-ben adták ki Nürnbergben (ugyanott, ahol a legelső térkép megjelent 1680 körül). 18 ezer forint lesz az ere­deti kötésű Homann-mappa kikiáltási ára. Az auk­ció szuper-miniatűr tétele az 5x5 milliméteres la­pokból álló könyvecske, a szó szoros értelmében hét nyelven beszél: a “Mi atyánk”-ot tartalmazza hétféle nyelven. Otthon és itthon Interjú Amerigo Tot-Tóth Imrével Americo Tot szobrászművész, aki hatvan év­vel ezelőtt Fehérvárcsurgón Tóth Imrének szüle­tett, s akinek Via Margutta-i műterméről és szü­lőfalujában tett látogatásairól több meghatott be számolót olvashattuk az elmúlt években — ismét hazajött Itáliából. — Hányadszor két év óta? — Már nem számolom. A magyar határőrök ugv köszöntenek, hogy isten hozta, művész ur. A télen ugyan szovjet tank hozott, azaz húzott szán tóföldeken át, toronyiránt, nagy hóviharban, ép­pen karácsony napján. Sopron után akadtam el. Az autó csomagtartójában találtam egy régi ra­kétapisztolyt. Szerencsére még működött. Kilőt­tem, s ez hívta fel ránk — mert többen is voltunk — a távolabb cirkáló mentőosztagok figyelmét. — Mi hozza haza ilyen gyakran? A szive, a le­vegő, a szülőföld illata? — Budán építek magamnak egy házat. Tavaly kineveztek tiszteletbeli tanárnak az Iparművé­szeti Főiskolára. Csodálatosan termékeny anyag­ra találtam a hallgatókban. Itthon akarom tölteni ezentúl az év egy részét. — Tanítani fog? — Nem. Nevelni szeretnék. Az a véleményem, hogy a művészetet sem megtanítani, sem megta­nulni nem lehet. Hanem hogyan lesz valakiből mégis művész? Ezen talán töprengjenek mások, ha van rá idejük. A főiskola adja meg a lehető­séget, hogy a tehetséges fiatalemberek művésszé érjenek. A magyar művészeti főiskolákon ma ér­tik ezt, úgy látom, s ezért dolgoznék szívesen a fiatalok között. Arra kell nevelni őket, hogy ki­törjenek a müteremvilágból, ismerjék meg az életet. Vegyenek részt minden olyan dologban, ami építhet rajtuk. Csak kifelé lehet élni. A mű­vész nem alacsonyodik le, ellenkezőleg: növekszik a tömegben. Somogyi elment Hódmezővásárhelyre és érvelt, magyarázott az embereknek, hogy mi­ért csinálta olyanra a Szántó-Kovács-szobrot, ami lyenre csinálta. Igaza van. így kell. — Közvetlen dialógus a közönséggel? — Az bizony. Enélkül nincs művészet. Napja­inkban legalábbis. Nem szeretem, amikor egy har madik személy magyarázza az embernek, hogy mit akar a művész. Tegye ő maga — ha szükség van rá. — Egy szót még a dialógusról. Csak a müvé­Nagy társadalmi összefogás eredményeként az árvizsuj- totta családok egy része — akik időben kértek építési engedélyt Csengersimán — már az uj házakban lakik. Augusztus 20-a óta folya­matosan adják át az építők a teljesen elkészült épüle­teket. — Képünkön: Dán- kai György SZ-8as tipusu Házát augusztus 18-én ad­ták át a Nagylétai Építőipa­ri KTSZ szakemberei. szetben ? — Dehogyis. Nincs “szakdialógus”, az képte­lenség. Miért lehet ma nálunk — most Magyar- országról beszélek — a legkülönbözőbb érveket hangoztatva beszélgetni a művészetről; filmről, színházról, építészetről? Mert másról is lehet: tu­dományról, gazdaságról, politikáról. A dolgok összefüggenek. Éppen az előbb mondtuk: a mű­vészet az élet része. — Mit csinál jelenleg? — 1960-ban egy pályázatot nyertem, a nápolyi felkelés két nagy alakjának, az 1844-ben kivég­zett Bandiéra testvéreknek az emlékművét csiná­lom meg. 14 méter hosszú lesz, s Cosenzában ál­lítják fel. Ezen dolgozom egész nyáron. S van még két nagyobb munkám, Koppenhágában és New Yorkban. — Válaszol egy személyes kérdésre? — Hogyne. — Ön külföldön lett nagy szobrásszá. Német­országban, Franciaországban, de főleg Itáliában, ahol több mint három évtizede él. Alig több, mint két év óta jár haza ismét Magyarországra. — Gondolom, mit akar kérdezni. Olyasfélét, hogy hol vagyok otthon. “Itthon”-e — Fehérvár­csurgón, Budapesten, magyar barátaim között vidéken—, vagy “otthon”, Rómában, a Via Mar- guttán? Két éve, amikor először-másodszor tér­tem haza, minden érzékszervemmel szívtam ma­gamba Magyarországot. Itt — otthon vagyok. Ott pedig — otthon vagyok. De akárhogy forgatjuk is a szavakat, mégiscsak az a vége, hogy a hazája nélkül nem lehet meg az ember. EGYHÁZI KRÓNIKA Lezárultak az István király születésének ezredik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, amelyekre külföldről is hazalátogatott sok ha­zánkfia. A katolikus egyház már megkezdte a jövő esztendei nagy évforduló: Árpádházi Mar­git halálának 700. évfordulója alkalmából ter­vezett ünnepségek előkészületeit. Árpádházi Margit, IV. Béla király leánya, Klasszában született 1242 január 27-én és a Nyulak szi­getén levő kolostorban, — a mai Margitszigeten — hunyt el 1271 január 18-án. Bátyja, V. István király már 1272-ben kérte kegyes életű húga szent té avatását, de ez csak 1944-ben történt meg. Mar git királylány alakját két nagy Írónk is megöröki- tette: Iíerczeg Ferencz az Isten rabjai és Kodolá- nyi János Boldog Margit cimü regényében. • VI. Pál pápa Szent Györgyi Albert Nobel-dijas magyar tudóst, a világhírű biokémikust a Pápai: Tudományos Akadémia tagjává nevezte ki. Máriabesnyőn, az ősi kegyhelyen az idén augusz tus 16-án rendezték meg a hagyományos főbu- csut. Dr. Bánk József váci megyéspüspök mutat­ta be a szentmisét és mondta a szentbeszédet. Előző este gyertyás körmenetben vonultak fel a nagy számban összesereglett hívek. A budavári Nagyboldogasszony templomnak ér­dekes vendégei voltak: az európai zarándok utón tartózkodó örmény katolikusok keresték fel. A Mátyás templomban ez alkalommal — először — Monsignore J. Tcholakiansz konstantinápolyi me­gyés érsek celebrálta az örmény szertartásu mi­sét. Az egyházi szertartás után a konstantinápo­lyi érsek melegen üdvözölte Kádár Dániel c. apát, főegyházmegyei tanácsost, a magyarországi ör­mény egyházközség vezetőjét és főpapi mellke- resztjével ajándékozta meg. A Budapesti Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává avatta dr. Erwin F’ahl- buscht, a bensheimi Felekezettudományi Intézet munkatársát. A neves egyháztudóst két refor­mátus püspök: dr. Bartha Tibor és Szamosközi István köszöntötte a doktorrá avatás alkalmából. A Német Demokratikus Köztársaság Keresz­tény Uniója megalapításának 25. évfordulója al­kalmából Berlinben ünnepséget rendezett, ame­lyen a magyarországi református egyházat dr. Ba­kos Lajos püspök képviselte. Dr. Groó Gyula professzor, az Evangélikus Teoló gia idei dékánja a Német Szövetségi Köztársaság ha utazott, ahol előadásokat tart a wuppertali Teológiái Főiskolán. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®@®@(§))(§>)(§:§)(§)((|)®®®®®®®® 1 SOBEL OVERSEAS CORP. ! ® ® © EBflí H íaííOVISaKCfA 210 EAST 861 h street, new york. n. y. 10028 m mnA íOUuiliOnaEu - telefon: <2121535-0490 ­I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® © @) SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK JgJ H IKK A Magyarországra — TŰZ EX Csehszlovákiába ® te>®®®®®®®®®® D®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®

Next

/
Thumbnails
Contents