Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)
1970-10-15 / 40. szám
Thursday, October 22, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 FEGYVERREL NEM LEHET MEGSZÜNTETNI AZ EGYETEMI ZAVARGÁSOKAT Nixon elnök múlt júniusban, a Kent State és a Jackson State egyetemeken, a diákok lelövése után 9 tagú bizottságot nevezett ki az egyetemi zavargások okainak kivizsgálására és ha lehetséges, azok orvoslására. A bizottság elnökévé William W. Scrantont, Pennsylvania volt kormányzóját nevezte ki. A bizottság tagjai: egyetemi elnökök, tanárok, egy ügyvéd, egy rendőrfőnök és a Harvard egyetem egy hallgatója. Habár a bizottságnak mindössze 90 nap állt rendelkezésére a vizsgálatokra és a jelentés kidolgozására, mégis számos javaslatot tett a jövőbeli zavargások elkerülésére az egyetemeknek, a törvényvégrehajtási közegeknek és a kormánynak. A jelentésnek a jövőre vonatkozó legfontosabb javaslatát a bizottság egyenesen Nixon elnökhöz intézte. Az erős szavakkal megfogalmazott jelentést Nixon elnök átvette azzal, hogy csak európai útja után lesz ideje tanulmányozni, de máris éles ellentétek merültek fel a kormány tagjai és a bizottság között. A Scranton-bizottság jelentése ezzel a mondattal kezdődik: “Az amerikai egyetemek kriziséhez hasonló nem volt még az ország történelmében.” Majd az első bekezdés igy végződik: “Az egyetemeken végbemenő nyugtalanságok visszatükrözik és mélyítik az országszerte fennálló sokkal mélységesebb krízist.” Mr. Scranton, a jelentés átadása után újságíróknak tett nyilatkozatában kijelentette, nem hiszi, hogy az elnök vagy a kormány átérzi a bizottság aggodalmát a probléma nagyságáról és a sürgős megoldás szükségességéről. “A megosztódások sokkal mélyebbre nyúlnak, sokkal gyökeresebbek és sokkal gyorsabban nőnek, mint azt a legtöbben elképzelik”, mondotta. Az egyetemi ellenállásokkal kapcsolatos zavargások három fő kérdés körül nyilvánultak meg, mondja a jelentés. Ezek a háború, a faji igazságtalanságok és az egyetemi oktatás kérdései. A bizottság felhívja a kormány különböző színvonalon lévő tagjainak figyelmét a délkelet-ázsiai háború sürgős befejezésére; a sértő, ellenséges beszédek beszüntetésére, a zavargásokkal szemben való jobb előkészületre, a tisztképzésnek az egyetemekről való eltávolítására és nagyobb támogatásra a fekete egyetemeknek. A bizottság jelentése többször kiemeli, hogy elitéli a bombázásokat, fegyveres ellenállásokat és más szélsőséges megnyilvánulásokat a diákság tiltakozásával kapcsolatban, de élesen elitéli, hogy a rendfenntartó közegek puskákkal, kivont bajo- netokkal jelenjenek meg az egyetemek területén. “Az egyetemekre polgári hatóságokat felfegyverkezve harcra készen kiküldeni — ez a múltban tragédiára vezetett. Ha ezt nem változtatják meg akkor újabb tragédiák következnek be,” mondja a jelentés. Az ország mélységes megosztódásáról szólva igy folytatja: “Ha ez a meg nem értés krízise tovább tart, maga a nemzet fennállása kerül veszélybe. Egy ország, amely fegyvereket használ saját ifjú sága ellen, a káosz mezejére lép. Egy ország, amely ifjúsága egy részének a hűségét elvesztette, az az ország jövőjének egy részét is elvesztette.” Egy másik helyen a Scranton-bizottság kimond ja, hogy véget kell vetni a háborúnak, meg kell teremteni a társadalmi egyenlőséget, újjá kell szervezni az egyetemeket, a kormánynak pedig ügyelnie kell nehogy az elnyomó közeg látszatát keltse. A fennálló ellentéteknek tudomásul nem vétele a polgári társadalom szétbomlására, polgárháborúra vezethet. “Hangsúlyozzuk, hogy az ország jelenleg még nincs ebben a helyzetben, de figyelmeztetnünk kell, hogy erre is sor kerülhet, ha a növekvő ellenségeskedés és a vele járó félelem véget nem ér.” “Mindezeknek csak békítési folyamattal lehet véget vetni, amelyben elengedhetetlenül szükséges az elnök vezető szerepe. Csakis az elnök kínálhatja fel azt a megértő, egyeztető, morális vezetést, amellyel az országot újból egyesíteni lehet.” KINEK AZ ÉRDEKÉT VÉDI A BETTER BUSINESS BUREAU? NEM A KÖZÖNSÉG, HANEM A KERESKEDELEM ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA ■ New Yorkban, egy 1912-ben alakult, tisztességtelen hirdetéseket ellenőrző bizottságból fejlődött ki a mai Better Business Bureau, a kereskedelmi vállalatok önmagukat ellenőrző bizottsága. A BBB alapelvei szerint a tisztességes kereskedelem fenntartása és védelme nemcsak a kereskedő tagok érdekeit, hanem a közönség érdekeit is szolgálja. De akik valamilyen panasszal fordultak ehhez a hivatalhoz, azok számos esetben keservesen csalódtak. A panaszos levelek irói nagyon gyakran csak formális választ kapnak, semmitmondó szöveggel, amely a panasz orvoslását elkerüli. Sokszor a panaszos levél egyszerűen a papírkosárba kerül. A Better Business Bureau-nak a közönségre nézve hatástalan működése ellen már sok irányból emeltek panaszt. Úgy a fogyasztók, mint egyes üzletemberek azt a vádat emelik hogy a B.B.B. helyi hivatalai lekicsinyítik a közönség jogos panaszait, támadják a szervezett fogyasztók mozgalmát. Az apróbb, jelentéktelenebb panaszokra koncentrálnak, de a tehetősebb, nagy tagsági dijat fizető tagok elleni panaszokat elsimítják, elhallgatják. A Home Furnishing Daily egyik rovatirója, Earl Lifshey megállapította: “Az üzleti világnak egyik részlege sem reagált lassabban a fogyasztók mozgalmára, vagy mulasztott el vele szemben több alkalmat... Ralph Nader egymaga megteszi mindazt... amit ezeknek a hivataloknak kellett volna megtenniök. Ezek egyszerűen aludtak.” A B.B.B. hivatalai azzal védekeznek, hogy az ellenük irányuló panaszok a kereskedelmet támadják. Több mint 6 millió panasz érkezik egy évben a B.B.B. 138 városban működő hivatalaihoz. Nyomós oka van annak, hogy megszűnt a közbizalom a B.B.B. működése iránt. Dallasban például egy bizonyos Mr. Siner, a bureau tanácsát követve “előbb érdeklődött, mielőtt vásárolt.” Autóvásárlás előtt felhívta a B.B.B. dallasi hivatalát, hogy megtudakolja, jó hírneve van-e a kereskedőnek, akitől vásárolni szándékszik? Azt a választ kapta, hogy semmi panasz nem érkezett az illetőről. Megvette hát az uj autót, de igen rosszul járt. Hosszú heteken át próbálta az eladóval meg- javittatni az uj autójában beállt bajokat, eredmény 4 nélkül. Végül erélyes panaszos levelet irt a B.B.B. dallasi hivatalához. Miután nem kapott választ, pár nappal később megkérte a feleségét, hívja fel a hivatalt és érdeklődjön ugyanannak az autókereskedőnek a reputációja iránt. Azt a választ kapta, hogy a kereskedőnek jó hírneve van és semmi panasz nem érkezett ellene. Hitetlenkedve Mrs. Siner egy feljebbvalót kért a telefonhoz, akinek elmondta, hogy férje panaszos levelet irt. A feljebbvaló utánanézett az ügynek és azt mondta, a panaszlevelet kivették a kartotékból, mivel a kereskedő már válaszolt a vásárló panaszos levelére. Elkeseredésében a panaszos vevő Dallasban a rádió-állomáshoz fordult, amely közölte panaszát. Ennek következtében a B.B.B. felkérte Mr. Siner-t, hogy újból küldje el a levelet, mert valamilyen “sajnálatos tévedés” következtében az eredeti levél “elveszett.” Azt is mondta, hogy egy cégről csak több helyről érkező panaszok után adnak ki kedvezőtlen információt. Mr. Siner tapasztalataihoz hasonló csalódások érnek sok olyan panaszost, aki a B.B.B. segítségét kéri. A szakszerűtlen eljárások, a felek panaszai iránti nemtörődömség jellemzőek ezeknek a hivataloknak a működésére. Telefonon sem könnyű dolog érintkezésbe lépni velük. Kevés alkalmazottat tartanak. Clevelandi hivatalukban naponta 300 telefonhívásra felelnek, de 2000 más telefonáló nem képes a hivatallal érintkezésbe lépni. A déli órákban a telefonszolgálatot leállítják és d.u. fél négykor bezárják a hivatalt, hogy elkerüljék a személyesen jelentkező panaszosokat. Számosán különösen kifogásolják, hogy a B.B.B. egyes hivatalai ellenségesen szemlélik a fogyasztók szervezkedését és Ralph Nader ellen irányítják legfőbb haragúikat. A dél-florida-i Better Business Bureau elnöke, Ralph Smather, a következőket irta: “Ralph Nader ur és hívei, a ‘hivatásos fogyasztók’, az egész országban arra törekszenek, hogy elpusztítsák azt a kereskedelmi rendszert, amely ezt az országot a világ- győztes gazdasági bajnokává tette. Nem szabad megengedni, hogy szándékukat siker koronázza.” A fogyasztó közönség csak saját, megszervezett erejére számíthat a kereskedelemben ért sérelmei orvoslására. ^JárSadaíomLiztosi lás KÉRDÉS: Az elmúlt 35 éven át fizettem társadalombiztosítási adót, most 65 éves vagyok. Azt mondták, hogy csak 14 éven át kapott keresetemet veszik alapul a havi járulék összegének megállapításánál. VÁLASZ: Az 1937 óta húzott fizetést veszik számításba, de annak az összegnek a figyelembe vétele, amit 1951 óta keresett, valószínűleg magasabb havi járulékot jelent. Ezért az 1951 és 1968 közötti keresetet veszik alapul, levonva ebből azt az öt évet, amikor keresete a legalacsonyabb volt. KÉRDÉS: 1937 óta a legmagasabb társadalombiztosítási adót fizetem, jelenleg havi $189.80-t kapok. Nem hiszem, hogy ez a havi járulék megéri azt a sok adót, amivel hozzájárultam a társadalombiztosítási alaphoz. VÁLASZ: 1937-től 19*D-ig, ha a 1e~*na-'asabb fizetési alapot vesszük figyelembe. $3,391.20-t fizetett be társadalombiztosítási adóban. Az önnek járó havi $189.80 azt jelenti, hogy a társadalom- biztosítási alapra befizetett teljes összeget egy és fél éven belül visszakapja. KÉRDÉS: Miért kell a munkaadónak fizetnie a társadalombiztosítási adó felét? VÁLASZ: A munkaadónak is némi előnye van a társadalombiztosítási programból. Általános az a felfogás, hogy ha a munkás biztosítva van öregségére, halál, vagy betegség esetére, akkor jobban dolgozik. A legtöbb munkaadó képtelen volna ilyen járulékot fizetni a munkásának. Nagyon sok ember kénytelen volna idősebb korában közsegélyért folyamodni és ez esetben a munkaadónak több adót kellene fizetnie, hogy ezt a programot segitsa fenntartani. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGGX KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rcndclősckct MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3S35 — 245 EAST SOth STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről
