Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-01 / 38. szám

Thursday, October 1, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD A GM-sztrájk hatása a nemzetgazdaságra 1945 óta ez az első alkalom, hogy az ország leg­nagyobb autógyárának munkásai sztrájkba léptek. 1945-ben a sztrájk 113 napig tartott. Minden jel arra mutat, hogy ezúttal is hosszú összetűzés lesz a munkások és a munkáltatók kö­zött. Felmerül a kérdés: milyen hatással lesz 321,000 munkás sztrájkja az ország gazdasági helyzetére? (A GM 22,100 munkása sztrájkban áll Kanadában.) 20 milliárd értékű gyártmány A GM vállalat évente 20 milliárd (húszezer mil­lió) dollár értékű autót, teherautót, mozdonyt, hű­tőkészüléket, stb. termel. Évente 13 milliárd dollár értékű nyersanyagot és szerszámot vásárol. Az ország acéltermelésének 10 százalékát használja fel termékei gyártására. Évente 1.5 milliárd dollár szövetségi és 100 mil­lió dollár állami és helyi adót fizet. A munkások bére és a mellék-kedvezmények 8 milliárd dollárt tesznek ki. A RÉSZVÉNYESEK A MÚLT ÉVBEN 1.2 MIL­LIÁRD DOLLÁR PROFITOT TETTEK ZSEBRE. A sztrájkoló munkások napi bére 12 millió dol­lárra rúg. Figyelembe kell venni, hogy a gumi, acél, szál­lító és számos más iparban dolgozó munkások ez­reit bocsátják el, mert nincs rendelés a GM vál­lalattól. 39,000 üzem dolgozik országszerte a GM rendeléseken. E számok némi fogalmat adnak az olvasóknak, hogy mit jelent a GM dolgozók sztrájkja az ország amúgy is beteg gazdaságára. Miért a sztrájk? A Nixon-kormány nem leplezi, hogy az inflá­ciós folyamatot a munkások rovására óhajtja “meg­oldani.” Az elnök kijelentette: nem szabad “inflá­ciós” munkabéremelést adni a munkásoknak, még akkor sem, ha ez sztrájkot von maga után. A GM hűségesen követi Nixon tanácsát. Három évvel ezelőtt, amikor a most szept. 14-én lejárt szerződést a GM szószólói aláírták, azt Ígér­ték, hogy ha az infláció következtében a munkások több béremelésre jogosultak, mint a szerződésben előirt 28 cent órabéremelés, akkor a különbséget megkapják az uj szerződésben. A különbség 26 cent, vagyis, ha a lejárt szerző­désben nem lett volna határ szabva az inflációs áremelkedések kiegyenlítésére, akkor a szerződés ideje alatt a munkások nem 28 centet kaptak vol­na. hanem 54 centet, ami 26 centtel több, mint amit tényleg kaptak. A szakszervezet tehát követe­li a 26 centes béremelést és azonfelül 30 százalé­kos béremelést az első évben. A vállalat azonban csak az ígért 26 centet és azonfelül Csupán 10 cent órabéremelést hajlandó megadni. Ez a sztrájk egyik oka. 500 dollár nyugdijat követelnek A szakszervezet követeli, hogy minden munkás, aki 30 évi munkaszolgálattal rendelkezik, nyuga­lomba vonulhasson, életkorra való tekintet nélkül, havi 500 dollár nyugdíjjal. Ebbe az összegbe bele van számítva a. szövetségi kormány által adott nyug dij is, ami közel havi 200 dollár. A vállalat ezt a nyugdijat csak azoknak hajlan­dó megadni, akik betöltötték 58. életévüket. Betegsegély biztosítás A betegsegély biztosítást (kórházi, orvosi keze­lés) eddig teljes egészében a vállalat fizette. Most azzal a követeléssel álltak elő, hogy a különbséget a jelenlegi és a jövőbeni magasabb biztosítási dij között a munkás fedezze. Ezenfelül a vállalat meg akarja szigorítani a munkafegyelmet, csökkenteni a munkától távol­maradók arányszámát és egyéb lépésekkel akarja felfokozni a termelékenységet. A vállalat ezen ál­láspontja arra enged következtetni, hogy a munká­sok makacs, elszánt ellenséggel állnak szemben­120 millió a sztrájkalapon A szakszervezet pénztárában 120 millió dollár A gyermekotthonok és menhelyek túlzsúfoltak, ósdik és nincsen elegendő személyzetük. George F. Freeman, a Gyermek Központ végre­hajtó igazgatója mondta: “Ezeket a gyermekeket, akiket saját otthonuk nem akar, visszautasít, tiz közül 9 esetben az Önkéntes Ügynökség sem akar­ja elvállalni. Mi a legrosszabb eseteket kapjuk.” A Gyermek Központ vöröstéglából készült épü­lete az ötödik Avenue és 104. utca sarkán a leg­nagyobb a városban. Elhanyagolt, elhagyott és rossz bánásmódban részesülő gyermekeket fogad­nak be. A hatemeletes épület zuhanyozói nem mű­ködnek, a zsúfoltság olyan nagyméretű, hogy min­den csepp helyet ágyak foglalnak le. A Gyermek Jóléti Hivatal, vagy a Családi Bíróság utasítására veszik ide be a gyermekeket. Más városi gyermek- menhelyek az East 12. utcában lévő Callagy Hall és a Queens kerületben lévő Callagy Annex. 90 Önkéntes Ügynökség vállal hosszabb időre szóló gondokságot és e célra a várostól segítséget kapnak. Az Ügynökségek fenntartják a jogot a gyermekek kiválasztására és befogadására. Véd­nökségük alatt 22 ezer gyermek áll, abból a 26 van a sztrájkolok segítésére. Ez az összeg 8—10 hétig elegendő, tekintve, hogy a munkások 30—40 dollár sztrájksegélyt kapnak hetenként. A munkáltatók természetesen tudják, milyen összeggel rendelkezik a szakszervezet és lehetsé­ges, hogy tudatosan kihúzzák a sztrájkot tiz héten túlra — abban a hiszemben, hogy kiéheztetik a sztrájkolókat és az éhség korbácsával űzik őket vissza a munkába, az általuk diktált feltételekkel. A munkáltatók e stratégiája minden valószínű­ség szerint kudarcot vall. Nem ismerik a munká­sok gondolatmenetét. A GM stratégáinak ezen óhaja éppen az ellenkezőjét eredményezi: a mun­kások haragja egyre jobban emelkedik, a munká­sok kitartása a harc folyamán megacélosodik. Ennek tetejében minden kétséget kizáróan a munkásmilliók minden rétege az autómunkások segítségére és támogatására siet, tudva, hogy a sztrájk kimenetele MINDEN MUNKÁSRA kihat, tekintet nélkül arra, hogy milyen iparban dolgo­zik. Ha a munkáltatók kénytelenek lesznek teljesí­teni a munkások méltányos követeléseit és nem hajlandók profitjukból engedni, hanem gyártmá­nyaik árát ismét felemelik, akkor az egész nemzet- gazdaság újabb inflációs hullám küszöbén áll, ami aláássa a rögzött keresettel rendelkezők (elsősor­ban a nyugdíjasok) életszínvonalát és ugyanakkor kedvezőtlenebb helyzetbe sodorja az amerikai nem­zetgazdaságot a többi ipari országokhoz viszonyít­va, aláássa a dollár értékét a nemzetközi pénz­piacon. Ennek magyarázata egy újabb cikk fel­adata. ezerből, akikről a város gondoskodik. Olyan gyer­mekeket, akiket az Ügynökségek nem tudnak el­helyezni, éveken át a városi menhelyeken tarta­nak. Ezek a legsúlyosabb problémákkal küzdő gyermekek, sokan közülük szellemileg visszamara- dottak, vagy valamilyen komoly érzelmi zavarban szenvednek. Hosszú időn át kell ezeknek a gyer­mekeknek várniok, amig engedélyt kapnak az ál­lami kórházakba való bebocsátásra. Lehet köztük olyan fiatalokat is találni, akiknek a bíróság néze­te szerint “felügyeletre van szükségük”, bár sem­milyen bűnt nem követtek el. A Gyermek Központ problémája nem uj. 15 év óta csak egyszer történt, hogy kevesebb volt a létszám, mint amennyit az épület képes befogadni, vagyis 323. Jelenleg 575 gyermek van a köz­pontban, 144 az iskoláskor előtti csoportba tartozik (befogadóképesség 108 fiú és leány); az iskoláskor­ba tartozók csoportjába csak fiukat vesznek fél, 6—12 éves korig. . A gyermekeknek a 3. és 4. emeleten lévő ‘.háló­szobáik azelőtt játszószobák és látogató szobák voltak. Az első emelet a legzsúfoltabb. Ezt erede­tileg 42 ágyra tervezték, most 108 ágy van benne elhelyezve, valamint 35 tábori ágy. Abban a terem­ben, amely a látogatók részére volt azelőtt fepn- tartva, most az ágyak között kb. 12 inch távolság van. A 8 osztályból álló elemi iskola a 2. emeleten van, az idősebb tanulók a központon kivül járnak iskolába. Van az épületben uszoda, tornaterem, a gyerme­keket kirándulni, úszni viszik. Bizonyos számú idősebb fiú a Neighborhood Youth Corps nyári alkalmazottja. A központ 220 felügyelői állása kö­zül 30 nincs betöltve. Végre most először a városi alkalmazottak sorába kerülnek és ezután csak vizsga letétele után foglalhatják el állásukat. A zsúfoltság ellenére a gyermekek feldíszítik a ter­meket és hálószobákat képekkel és ilyen jelszavak­kal: “Béke”, “Szeretet” és a helyiségek tiszták. Már 1956-ban tervezték a 49 éves épület felújí­tását. Ezt októberben akarják megkezdeni, a költ­ségvetés 500 ezer dollár. De a zsúfoltság olyan nagy méretű, hogy még a tervezett 122 gyermek átköltöztetése egy uj menhelyre Brooklynban, sem ad elég lehetőséget az épület felújítására. “Ha va­lami drasztikus nem történik, nem leszünk készen a felújításra” — mondta Mrs. Edith Whitmire, segéd-igazgató. >i £★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★* ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! A több mint 300,000 autómunkás eltökélten harcol az ország leghatalmasabb autógyára, a General Motors ellen mindaddig, míg méltányos követeléseiket teljesítik KEW YORK ELHANYAGOLJA A SZEGÉNY GYERMEKEK OTTHONAIT ____3_

Next

/
Thumbnails
Contents