Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-01 / 38. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 1, 1970. Egy családi piknik-kirándulás utáni napon egy 3 éves kisleány megbénult és majdnem meghalt Youngstown, O.-ban. Szülei elvitték a Szent Erzsé­bet kórházba, ahol dr. Kurt J. Wegener gyermek- gyógyász megállapította a bénulás okát: kullancs- csipés a fejbőrön. Gyorsan meggyógyította a gyer­meket azáltal, hogy a kullancsot kihúzta a fejbőr­ből. Az orvosok jelentést tettek az esetről a Morbi­dity and Mortality Report egyik számában. A kiad­vány Atlanta, Ga.-ban jelenik meg a Center for Disease Control kiadásában. Nem minden áldozat ilyen szerencsés. 8 beteg közül átlagban egy meghal a kullancs-csipést kö­vető bénulásban, mert a szülők és gyakran az or­vosok sem tudják, hogy mi okozta a bénulást. A tudósok még mindig nem tudják, milyen esetben okoz a kullancs-csipés bénulást. Egy biztos, hogy a kullancs időbeni eltávolítása a beteg testéből tökéletes gyógyulást hoz és más gyógykezelésre nincs szükség. A betegség lefolyása Amikor a kisleány a piknik utáni napon feléb­redt, szédülést érzett, nem tudott sem ülni, sem állni. Szülei a kórházba vitték, ahol az első ideg- gyógyász nem talált kullancs-csipést. Hat és fél órai megfigyelés után a gyermek állapota gyorsan romlott. Nem volt képes sem kezét, sem lábát moz­dítani, rágni és nyelni sem tudott, nehezen léleg­zett. “Habár a betegség súlyos polióra hasonlított, véleményem szerint a kórjelek más betegség kö­vetkezményei voltak, mert Youngstownban akkor nem volt polió-járvány”, mondta a második vizs­gáló orvos, dr. Wegener. “Kezdtem sejteni, hogy kullancs-csipés okozta a bénulást, habár eddig még sohasem találkoztam ilyen esettel. A fejbőr vizsgálatakor egy kele- vényt éreztem, amit a bőr alatti kullancs okozott. Kihúztam egy csipesszel a kullancsot és a gyermek mindjárt jobban érezte magát. 42 órán belül töké­letesen meggyógyult, ismét rendesen tudott járni, semmi jele nem volt a gyengeségnek” — mondta dr. Wegener. Mivel az orvosok nem kötelesek bejelenteni az egészségügyi hivatalnak a kullancs-csipés által okozott bénulást, a hatóságok nem tudják ponto­Bolondgombát esznek A mexikói Oaxaca államban a hatóságok hadjá­ratot folytatnak a gomba-evők ellen. Ezek nem kö­zönséges gombát esznek, hanem a hegyek között «ldugott odvakban, kanyargó, szinte elérhetetlen utak mentén elhagyatott kunyhókban, vízesések alatt, vagy barlangokban megbújva olyan fajtájú gombát esznek nyersen, amely órákig tartó hallu- cináló, bűvös mámorban tartja élvezőit. A hippie-k százai özönlenek oda, legtöbbjük az Egyesült Álla­mokból s az sem tartja vissza őket, hogy elfogatá- suk esetén börtön, pénzbüntetés és deportálás vár rájuk. Nehéz dolguk van a hatóságoknak ezen az elér­hetetlen helyen, ahol a hegyi utakat a felhőszaka­dások napokig járhatatlanná teszik és ahol a helyi indiánok, maguk is gomba-evők, nem hajlandók segítséget nyújtani. Mielőtt a hatóságok intézkedéseket hoztak a ká­bító gombák élvezése ellen, a gombaszenvedély főpapja, Marragaritó, százával gyűjtötte maga köré híveit hegyi tanyáján és együtt ették az ott termő különleges gombákat, amelyektől a fantáziát csi- gázó mámor hatalmába kerültek. Ezt a gombát az indiánok már réges régóta élelemnek, orvosságnak és szórakozásnak tekintették. Most a kormányrendőrségtől való félelmükben a bolondgomba keresői elkerülik a hegy aljában fekvő Teotitlan de Camino falut, ahol ijem szeretik a hippie-ket és ahol a rendőrök megnyirják az el­fogott hosszuhaju és szakállas fiatalembereket. Ba­rátságos Mazoteco indiának vezetik titkos, kacska- ringós utakon a rejtekhelyekre a mámort kereső fiatalokat, akik aztán mészkőbarlangokba húzódva az indiánok által hozott bogyókon, tortilla lepénye­ken és a dúsan termő bolondgombákon élnek. Sem a rendőrök, sem a katonák, sem a bevándorlási ha­sán megállapítani, mennyien bénultak meg ebből kifolyólag. Azt sem tudják, milyen hatása van a méregnek, amit főleg a nőstény kullancs ereszt a fejbőrbe, vagy más testrészbe. Az orvosok úgy gondolják, hogy a him kullancs csipése nem olyan veszélyes és kevesebb a lehetőség a bénulásra, de ez csak feltevés. Hosszuhajuak különösen ki vannak téve a kullancs-csípésnek, mert a féreg elrejtőzik a hajban. 1824 óta, amikor William Hovell százados az Ausztráliában előforduló betegségről irt, felfede­zők tudták, hogy a kullancs-csipés halálos lehet. Dr- J. L. Todd irt az első esetről Észak-Ameriká- ban és British Columbiában 1912-ben. 1965-ig 350 esetről jelentettek az amerikai és kanadai orvosok. De a kór előfordul világszerte. Sokféle kullancs létezik és csipése bármely testrészben fordul elő, bénulást okozhat. A fa-kullancs az erdőben, hegyekben, vagy más szabad helyen található. A kutya-kullancsot ked­venc állataink adhatják át. Van még úgynevezett Lone Star és Gulf Coast kullancs. A kullancs-csipés okozta bénulás jelei: egy nap­pal, vagy egy héttel a csípés után az áldozat nyug­talan és ingerült lesz. Karjai, lábai, szája, torka, arca vagy megmered, vagy bizsereg. A bénulás többnyire az alsó lábszáron kezdődik, később meg­támadja a karokat, a beszélő- és látó-képességet. A légzési bénulás sokszor halállal végződik. Az or­vosok szerint igy védekezhetünk legjobban kul­lancs-csipés ellen: Legyünk óvatosak a kedvenc állatainkkal. Mi­előtt a szabad természetbe megyünk, vegyünk fel testhez álló ruhát. Tanácsos a nadrág szélét be­tömni a cipőbe, az inget, vagy blúzt begyömöszöl­ni a nadrágba, vagy szoknyába. Rovar elleni por és kenőcs hasznos, de nem ad feltétlen védelmet. Hazatérés után zuhanyozzunk és vizsgáljuk meg a ruhánkat, nehogy kullancs rejtőzzön el benne. A mostani gyors utazás miatt gyakran semmi jele nincs a betegségnek addig, amíg ezer és ezer kilométerre kerültünk attól a helytől, ahol a kul­lancs-csipés történt. Ezért a British Medical Jour­nal felhivja az orvosok figyelmét, hogy nézzenek utána, vajon gyanús bénulás nem kullancs-csipés következménye-e. E diagnózis nélkül nem képesek időben eltávolitani a kullancsot a beteg testéből és ezzel életét megmenteni. tóságok nem találják ezeket a rejtekhelyeket. A gomba élvezői azt mondják, minden érzék­szervük felélénkül a gomba hatása alatt. Minden gondolatuk, érzelmük, jó vagy rossz, megsokszo­rozva, gyönyör mámorban, vagy üdérces, fantasz­tikus kábulatban jut kifejezésre. Az indiánok val­lási szertartás formájában használják a gombákat- A Huautla-i piacon nyíltan árulják a kisebb-na- gyobb mámortkeltő gombákat, melyeket nyersen fogyasztanak. A község elöljárója, Felicido Pineda két felfegyverzett indiánt tart a hippie-k távol­tartására. “Nem engedhetjük meg, hogy a gomba­szenvedély elterjedjen. A gomba kitűnő orvosság, megfelelő mennyiségben valóságos csodát tesz” •— mondotta. Ellenzik a Legfelsőbb Bíróság beavatkozását WASHINGTON, D. C. — Az igazságügyminisz­térium átiratot küldött a Legfelsőbb Bírósághoz, kérve, hogy ne döntsenek a vietnami háború al­kotmányossága felett. A prolémát Massachusetts állam helyezte a Legfelsőbb Bíróság elé. Az állami törvényhozók ugyanis alkotmányellenesnek minő­sítették a háborút. E döntést a szövetségi ügyé­szek az ország legmagasabb bíróságánál megfel­lebbezték. Az igazságügyminiszteri átirat inti a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ha alkotmányellenesnek minősiti a vietnami háborút és ezzel arra kényszeríti a kor­mányt, hogy azt azonnal befejezze, annak belátha­tatlan diplomáciai és katonai következményei lesz­nek. Roma. — Mauro de Mauro újságíró cikksoroza­tot irt a “Mafia” működéséről. A “Mafia” elrabol­ta az újságírót. Több ezer katona és rendőr keresi az elrabolt publicistát. APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Nagyanyáméknál, Diósgyőrben volt a padláson egy nagy láda. Az a láda tele volt réges-régi ru­hákkal, amelyeket bizonyára sajnáltak valamikoi eldobni. Valószínűleg szentimentális oka is volt. hogy hosszú éveken át őrizték a ruhákat, amikhez sok-sok szép emlék is fűződhetett. Nekünk, gyerekeknek az a láda volt “padi Mis­kolc”. Miskolc volt a legközelebbi nagy város, aho­vá minket gyerekeket nagyon ritkán vittek. Kocsi­val kellett menni és több mint hét kilométer volt az ut. Nagy ünnep volt az, amikor minket is elvit­tek. Gyönyörködtünk a kirakatokban, ahol szebb­nél szebb ruhák, kalapok és mindenféle gyönyörű­ség volt. Nekünk ez is nagy élmény volt, mert bi zony mi csak áhítoztunk a sok szép holmi után. így aztán nekünk a nagy láda a padláson volt Miskolc! Elneveztük padi Miskolcnak. Felmentünk a padlásra és magunkra szedtük egymás után a díszes, régi ruhákat. Mindegyik hosszú volt, magas nyakú, fodros. A blúzok szintén hosszú ujjuak és a csodálatos szépséggel kihime- zett alsószoknyák! Ott sétáltunk a padláson, emel­gettük a nehéz “sleppet”. Volt még legyező is és tollas kalap. Ez a láda jelentette nekünk Miskol­cot, a képzeletbeli bálokat és sok-sok kedves dél­utánt töltöttünk el “PADI-MISKOLC”-on. Padi Miskolc! Kár, hogy nem őriztük meg. Nincs már se a ház, se a padlás, se a láda. Pedig az a láda de sokat érne most! Egyrészt felelevenedné­nek a régi gyerekkori emlékek, sőt, ahogy a mai divat kinéz, talán el is hordhatnánk néhányat be lóié. Az a gyanúm, hogy a mai ruhatervezőknek is volt valamiféle “padi Miskolc”-uk, mert ahogy aí újságokban az uj divatu ruha- és kabát-hirdetése két látom, bizony azok nagyon hasonlítanak a ré ges-régi divathoz. Bokáig érő bő szoknya, hossz, ujju blúz. A különbség csak az, hogy (egyelőre még nem hordanak tollas kalapot és magasszári cipő helyett csizma a divat. Nem nagyon szerettem a mini szoknyát, meri már én abból kinőttem, de a fiatalokon szép volt De én ebből a “padi-Miskolci” divatból nem ké rek. A mini szoknyát mindig leengedtem, hogj legalább a térdemet eltakarja, most meg ha mégi: veszek egy uj divatu ruhát, legalább egy félmé tért levágok belőle, mert ha igy felvenném és a: tükörbe néznék, azt hinném, hogy nagyanyám né: vissza rám. Elítélték Addonizíót TRENTON, N. J. Hugh J. Addoniziót, Newarl volt polgármesterét 10 évi börtönre és 25,000 dől lár pénzbírságra Ítélték zsarolás és összeesküvé: vádjával. Addonizió és társai egy és fél millió dollárra károsították meg a város lakóit: minden város rendelésért tiz százalékkal többet fizettek, a ti száralék a Mafia kezébe jutott és ebből a város atyák kaptak visszafizetést. Addonizió fellebbezi az Ítéletet. Amerikai Magyar Szó Kiadóhivatala 130 East lóth Street New York, N. Y. 10003 Kérem helyezzék el nevemet az 1971-es NAPTÁRBAN és ezért mellékelem adomá­nyomat $ ...............összegben. Kérem nyomtassanak részemre ................. példányt az 1971-es naptárból, hogy terjeszt­hessem ismerőseim körében. Ezért mellékelek $...............-t. (A naptár ára U.S. és Kanadá­ban $2.50, külföldre $3.00) Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város:......................._..........Állam:.................. Zipszám:................... A KULLANCS-CSIPÉS BÉNULÁST OKOZHAT

Next

/
Thumbnails
Contents