Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-10-01 / 38. szám

Voí. XXIV. No. 38. Thursday, October 1, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 TUI mm KERÜL 17 szenátor javaslatot terjesztett fce, melynek alapján 1974-től kezdve minden amerikai, születésétől haláláig beteg­ség esetén biztosítva volna. A szenátusi bizottság, mely a javaslatot kezeli, kihallga­tásokat tart. Az ország különböző rétegeinek szószólói tanús­kodnak e kihallgatásokon és véleményüket nyilvánítják a ja­vaslat mellett, vagy ellen. Megjelent a kihallgatásokon John G. Veneman, a Nixon- kormány közoktatási, egészségi és népjóléti minisztere is, aki ellenezte a javaslatot azzal a megckolással, hogy annak ér­vénybe léptetése évente 77 milliárd dollárba, tehát túl sokba kerül. Leonard Woodcock, az autómunkások szakszervezetének országos elnöke tanúvallomásában 20 milliárd dollárra be­csülte a javaslatban foglalt terv kivitelezésének évi költsé­geit. Woodcock kihangsúlyozta, hogy a Nixon-kormány azért vetette be a 77 milliárdos csillagászati számot, mert igy véli felsorakoztatni a lehető legtöbb szenátort a terv ellenzésére. Szégyen az, hogy ez az ország az egyetlen a fejlett ipari államok között, amely nem védelmezi lakóit országos beteg- biztosítási törvénnyel. Itt az ideje, hogy ezt a szégyenfoltot letöröljük. ÖT, VAGY TÍZ SZÁZALÉK? A Nixon-kormány öt százalékkal óhajtja emelni a szövet­ségi nyugdijat 1971 januárjában. Winston L. Prouty, Vermont republikánus szenátora ja­vasolja, hogy a nyugdijat 19 százalékkal emeljék. A kormány javaslata még az utolsó emelés óta életbelé­pett áremelkedést sem pótolná. A fiz százalékos nyugdíjeme­lés sem nyújtana biztos megélhetést. Mi már évek óta java­soljuk a nyugdíj száz százalékos felemelését. Azóta csak 15 százalékkal emelték a nyugdijat. A helyzet gyakorlati megközelítése arra késztet bennün­ket, hogy felszólítsuk olvasóinkat: kérjék képviselőiket és sze­nátoraikat, támogassák Prouty szenátor javaslatát. Tiz szá­zalék több mint öt, és noha a tiz százalék is teljesen elégtelen, az adott körülmények között ez a legtöbb, amit elérhetünk. ÚJABB VÁLSÁG AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÁSBAN Semmi sem bizonyítja jobban és kirívóbban a magántu­lajdonon alapuló profitrendszer természetét, mint az áram­szolgáltatásban egyre gyakrabban megnyilvánuló válság. A profitéhes gyárosok tömegével dobják a piacra a villany­kályhákat, mosó- és szárítógépeket, televíziókat, rádiókat, vil- lanyhütőket, vasalókat, porszívókat, fogkeféket, kenyérpirító­kat, hajszáritókat, masszírozó gépeket, keverőket és sok-sok ezer különféle felszerelést Hatalmas luxusházakat és egekig nyúló irodaépületeket építenek és ezek mind több és több ára­mot követelnek. Az áramfejlesztő monopólium azonban nem tesz lépése­ket a szükséges áram fejlesztésére. Még pedig azért, mert igy nagyobb eshetősége van az áramszolgáltatás díjazásának állandó emelésére. Amikor válságos a helyzet, a Consolidated Edison Co. szószólói azzal érvelnek, hogy nem képesek uj áramfejlesztő­ket beállítani és a meglévőket jó karban tartani, mert nincs rá fedezet: fel kell emelni a fogyasztási dijat. Ez év szeptember 8-án a Public Service Commission jó­váhagyásával felemelték az áramfogyasztási dijat, ami 90 mil­lió dollár többletjövedelmet jelent évente a vállalat részére. A Con Edison azonban elégtelennek tartja ezt a díjeme­lést és újabb kérvény nyújtott be, mely — ha jóváhagyják — 11.7 millió dollárt jövedelmezne. Se vége, se hossza a díjazás emelésének és közben az áramszolgáltatás egyre romlik. A Con Edison vállalat a múlt évben 128,519,000 dollár profitot vallott be. A KATONATISZTEK 1$ SZERVEZKEDNEK AZ ERKÖLCSTELEN VIETNAMI HÁBORÚ ELLEN 3,000 katolikus pap és kél püspök követeli a vietnami háború fel­számolását. — A békemozgalom meghátrálásra kényszeríti Ky tábornokot WASHINGTON, D- C. —' A gyalogosok, a gyalogos- tengerészek, a légi- és hadi­flotta szolgálatban álló 28 tisztje a város Szent István Episzkopális templomának he­lyiségében tartott sajtókonfe­rencián kinyilvánította, hogy tagjai az ‘‘Aggódó Tisztek Szer vezetének” (Concerned Of­ficers Organization), melynek hivatása, hogy agitáljon az er­kölcstelen vietnami háború el­len, követelje annak felszá­molását és felsorakoztassa a tiszteket a háború-ellenes mozgalomba. Louis Font, 24 éves had­nagy, aki a West Point-i tiszti iskolát kitüntetéssel végezte 1968-ban, mint a háborút el­lenző tisztek egyik szószólója mondotta: “Ez az első alkaiom az ország történetében, hogy egy háború folyamán a tisztek között háboruellenes mozga­lom fejlődött ki.” "Én nem meg/ek" Font hadnagy mondta a saj­tókonferencián: "Mielőtt katonatiszt vagyok, más is vagyok: amerikai pol­gár, az emberiség tagja és mint amerikai polgár és ame­rikai tiszt, elitélem ezt a há­borút." Majd igy folytatta: “Megtagadom a szolgálatot Vietnamban. Egyszerűen NEM MEGYEK. Időről időre feltet­tem magamnak a kérdést: ami­kor a törvény bűnné válik, an­nak végrehajtása... bűn. Haj­landó vagyok-e ezt végrehaj­tani? Válaszom: NEM.” Elitéli a vegyi háborút A Fort Mead, Md.-i támasz­ponton állomásozó Edward Fox kapitány sajtóértekezleten élesen elitélte az Egyesült Ál­lamokat azért, mert vegysze­rekkel elpusztítja a vietnami nép élelmét, fölégeti az erdő-; ségeket s ezzel megbontja az ország környezetének egyensú­lyát. (Folytatás a 12-ik oldalon) 15 PERCCEL A VCfi ELŐTT Irta: Szentgyörgyi Albert WOODS HOLE, Mass. — A korai reneszánsz bölcse, Eras­mus, a történelem nyugalmas és viharos időszakait különböz­tette meg. A viharosak a változás időszakait jelentették. Minél nagyobb volt a változás, annál viharosabbak voltak az idők. Soha sem élt át az emberiség viharteljesebb időket a jelenle­ginél és soha sem függött, esztelenül, az emberiség sorsa olyan vékony szálon, mint most. Minden intézményünk időszerűt­lenné vált és ősrégi elgondolások, egyik napról a másikra ér­vényüket vesztik. A fennmaradás bizonytalanságának legma­gasabb fokát értük el és eljutottunk a biológiai képtelenség ama fokára, amikor arra készülünk, hogy a természet által évmilliárdok alatt megteremtett életet megsemmisítsük. Két komputerekre szerelt radár figyeli egymást, egyiK a Szovjetben, a másik az Egyesült Államokban. Ha az egyik, irányított rakéta lövedékek közeledését érzi meg, el kell ren­delnie a saját oldaláról bombák kilövését, hogy azok már a levegőben legyenek, amikor a másiknak a bombája megérke­zik. Megfontolásra mindössze 15 perc marad és nincs olyan ember a világon, aki ilyen komplikált helyzetet ilyen rövid idő alatt ki tudna értékelni. így csak az marad hátra, hogy lőjenek, kipusztitsák az emberiséget, az egész civilizációt. Két gépezetre bíztuk a saját magunk, gyermekeink és unokáink sorsát és mind a kettő tévedhet, mi emberek ez el­len semmit sem tehetünk. 1000 milliárd dollárt költöttünk mindezekre. Ez túl nagy összeg ahhoz, hogy csak el is lehes­sen képzelni ezzel az összeggel az egész emberi életet felemel­hettük volna. Elköltöttük ezt a hatalmas összeget ugyanakkor, amikor a világ gyermekeinek fele éhesen tért nyugovóra és nem kapott elég proteint ahhoz, hogy testileg és szellemileg egészségesen tudjon fejlődni. Az ember elgondolkodik a vezetőknek a gondolatvilágán, akik erre a pontra jutottak és itt tartanak bennünket. A Szov­jetek csak fele annyit költöttek “biztonságra” mint mi, igy jogosan vélhetjük, hogy nekünk még “többletünk” van. Több­letünk van: és meg kell mérgeznünk a tengert, el kell pusz­títanunk a tengeri életet (mely táplál bennünket), hogy a biz­tonság többletünktől megszabaduljunk és vékony tartályokba zárt halálos ideg-gáz bombáknak tízezreit zúdítsuk a tengerbe. Mi volt az, ami erre a végzetes útra indított bennünket? A tudomány adta erőteljes eszközök következtében kicsiny planétánkat kinőttük. Most már képesek vagyunk azt be­szennyezni, szemétbe temetni, pöcegödröt csinálhatunk az óceánokból, kimeríthetjük a természeti kincseinket és telje­sen kiirthatjuk magunkat. Az évezredes szabályok egyszerre elvesztették érvényüket. Egyik napról a másikra olyan uj vi­lágba korbácsoltak bennünket, amely uj szabályokat kíván. Ki legyen az, aki az uj szabályokat megszabja? Politikai vezetőink mindegyike letűnt világból ered. Képviseleti rend­szerünk elavult. A tudomány megváltoztatta az emberi élet arculatát, még sincs egyetlen tudós, sem a szenátusban, sem a kongresszusban. Országunk lakosságának 55 százaléka 30 éven aluli életkorú, de kétlem, hogy egyetlen 30 évnél fia­talabb képviselőnk is lenne. Az ország lakosságának fele nők- (Folytatás a 12-ik oldalon) Saitóbankett ]New Yorkban! kezX^Uof a°YWCA ^lark Audi­fj tóriumában, 51st St. és Eighth Ave. a Magyar Társaskör rendezésében. — Hétfogásos finom ebéd. — Ünnepi szónok: Lusztig Imre, a Magyar Szó szerkesztője. — Programon: AZ ÖRÖKÖS c. kitűnő magyar filmvigjáték, Sinkovits Imrével a főszerepben. Ebéd ára $7.00 személyenként. — Rezerválja helyét már most AL 4-0397 számon. __________________________________ A Ént. as'2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. ÁRA 20 CENT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents