Amerikai Magyar Szó, 1970. július-december (24. évfolyam, 27-49. szám)

1970-07-23 / 28. szám

Ent. as and Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.0, of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 28. Thursday, July 23, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon: AL 4-0397 A TAKARÉKOSKODÓ MR. NIXON A szenátus 453 millió dollárral többet irányzott elő köz­oktatási célokra, mint amennyit Nixon elnök javasolt. A szená­tus e lépése arra késztette a Fehér Ház lakóját, hogy takaré­koskodásra intse a kongresszust, mert a kiadások felülmúlják a kormány bevételét és ez további inflációhoz vezet. Mansfield demokrata szenátor erre igy válaszolt: Ha Nixon elnök takarékoskodni óhajt és meg akarja oldani az infláció problémáját, költsön kevesebbet hadi célokra, űrha­józásra és a külföldi kormányok támogatására. Carl Albert, Oklahoma demokrata képviselője igy nyilat­kozott: "Nixon elnök meggondolatlan nyilatkozatával képtelen eltakarni az amerikai nép előtt azt a végzetes helyzetet, mely­be gazdasági politikája sodorta az országot. A szavazók nem fognak bedőlni és nyitott szemmel nézik majd, hogy miként hanyagolja el az elnök a nép érdekét a közjóiét, közoktatás és lakáskérdés terén." $1,245*644 adományoztak olvasóink a lapkampányra Az utolsó két hétben lapunk nem jelent meg, mivel az alkalmazottak szabadságon vol­tak. De olvasótáborunk szorgosan dolgozott a lapkampány érdekében. Talán Szőke József, Pennsylvania olvasónk levele tükrözi vissza legjobban az amerikai magyarok szeretetét és rokonszenvét lapunk és árvízkárosult magyar testvéreink iránt, íme a levél: Tisztelt Munkástársak! Én 87 éves vagyok. Összjövedelmem ha­vonta 116 dollár. Más jövedelmem nincs. Ez­ért egy lyukkal beljebb huzom a nadrágszijat és itt küldök 75 dollárt lapunk támogatásá­ra és a magyar és erdélyi árvízkárosultak se­gítésére. Joe Szőke Minden jel arra mutat, hogy a hét végéig újabb (már a harmadik) ezer dollárt tudunk átutalni a Magyarországi Vöröskereszt utján magyar testvéreink támogatására. Az adakozók nevét lapunk legközelebbi számában közöljük. NASSER ÉS ÖAYAN A józan ész azt diktálja, hogy a közel-keleti kérdést poli­tikai (és nem katonai) eszközökkel kell megoldani. Nasser, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke 14 napos moszkvai látogatása után kijelentette, hogy hajlandó elfogad­ni a Rogers amerikai külügyminiszter által javasolt 90 napos fegyverszünetet és ezen idő alatt módot keresni az izraeli-arab kérdés megoldására. Ezzel szemben Moshe Dayan, Izrael hadügyminisztere, a légi flotta tiszti iskolájának hallgatói előtt tartott beszédében kijelentette: "Az izraeli-arab kérdést nem a tárgyaló asztalnál, hanem a harc mezején döntjük el." Hasonló nyilatkozatot tett Itzhak Rabin, Izrael washing­toni követe, amikor elutasította Rogers külügyminiszter ja­vaslatát. BEADTÁK DEREKUKAT NEW YORK, N. Y. — A rakoncátlan háztulajdonosok kénytelenek voltak feladni harcukat és elfogadni azt az egyez­ményt, mely az első évben 18, a szerződés három éve alatt heti 40 dollár béremelést biztosit a bérházakban dolgozóknak. Szovjet-német egyezmény? BONN. — A Német Szövet­ségi Köztársaság külügymi­nisztere, Walter Scheel tár­gyalásokat kezd Moszkvában e hó 27-én azzal a célkitűzés- j sei, hogy rendezzék a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közti viszonyt. A tárgyalások sikere kihat­na az összes nyugat-európai államok és a többi szocialista országok között fennálló hely­zetre is. Megenyhitené a poli­tikai légkört. Lehetővé tenné a szovjet csapatok kivonását a szocialista országokból és az amerikai hadsereg kivonását a nyugati államokból, elősegí­tené Európa biztonságának megszilárdulását. A Keresztény Szocialista Párt ellenzi a Bonn-i kormány e lépését. Ismét emelik a kávé árát WHITE PLAINS, N. Y. — A General Food vállalat ismét emelte a Maxwell House, a Sanka és Youban kávé árát. Ez volt a hatodik áremelés egy éven belül. Nem csoda, hogy a vállalat 11 százalékkal nagyobb profi­tot könyvelt el ez év első ne­gyedében, mint az előző év ugyanazon negyedében: 28.8 millió dollárt. Washington csak félsziwel támogatja a Willy Brandt-kor- mány politikáját. Más kávévállalatok, mint a múltban, ezúttal is követik a jó példát. Egy font kávé ára 95 cent. Washington, D. C. — “Elér­tük a gazdasági pangás legala­csonyabb fokát” — mondotta Nixon elnök sajtónyilatkozatá­ban. A Wall Street Journal Nixon e nyilatkozatát azon az oldalon hozta, mely beszámolt arról, hogy az ország gyárai csupán 77.9 százalékban hasz­nálják ki termelési képessé­güket. This interview (abridged) with actress Jane Fonda was conduct­ed by Victoria Smith and Thorne Dreyer of Space City, a Houston newspaper. It was released by Liberation News Service. They Shoot Soldiers, Don’t They? SPACE CITY: You've been involved in the Gl movement and the Indian movement for several months now. How'd that all happen? FONDA: My family has always been liberal, so I was brought up as a white middle-class liberal, involved in the various groups on a sort of fund raising thing. . . therapy money, guilt money. It always disturbed me to sort of live one kind of life then go in and lay some money on some people and then go away again. But that’s where my head was then. I never realized the connection between any of the problems in this country and my own life which is the problem that I am facing now everyday when I talk to white middle-class liberals. 1 got married when I was 25. Fortunately, I held off as long as that. And lived in Europe. Living there at the outbreak of the Vietnam war, I had access to information that doesn’t come through here. The most obvious kind of thing that can get some­one involved is the news of the atrocities. I was seeing film on French television showing that American bombers bombing North Vietnam, in­stead of dropping the leftover bombs into the ocean as they are supposed to, unload them on villages in which there is nothing but churches and hospitals and schools. Seeing what bombs, which are called lazy dogs which send off hundreds of thousands of steel splinters, do to babies and women and old men and sick people. I frankly couldn’t believe it. Somewhere, despite the kind of political background that I had I felt that Americans were exempt from this kind of criminal activity because I wanted to. 1 wanted to believe that what we said we stood for was at least what we tried to stand for. I came more and more to the awareness that in fact we’re not exempt from it. And what makes it worse is we pretend to be so much else. Before I came back I was what I guess you would call a drop out. I. . . went to India and was into that whole thing. But while I was in India, I started to become concerned about the political situation there and the poverty and the starving. And literally, one day, I said, “What am I doing here? This kind of thing is happening in my coun­try. There are Indians in my country who are starving and suffering the same oppression.” So I came back and it coincided with all the publicity about Alcatraz. And so 1 decided that the Victoria Smith és Thorne Dreyer, a Houston, Tex.-i “Space City” c. újság két munkatársa beszélge­tett Jane Fonda, hires színésznő­vel. Ennek az interjúnak lerövi­dített szövegét közöljük itt. 1 best thing to do was to go there. I’ve learned after a long time that you can’t learn anything from reading anything but underground papers. So I went to Alcatraz and I started reading a lot about Indian things. There’s a particularly good book called Our Brother's Keeper by Edgar Cam which really lays it on the line in terms of what’s hap­penings today and what the BIA (Bureau of Indian Affairs) are. I went to the state of Washington to find out about the fishing problem which has been going on there for about 15 years—and other places. The more I saw, the more I learned, the more I realized that the kind of help that I had been thinking of, fund raising, trying to exert pressure on Congress and so on, was very superficial and piecemeal. That it was the system itself which is at fault and is the problem and until something is done about the capitalist system, that everything else is really superficial and meaningless. At the same time, I was in Europe when everything came down on the Panther Party, all in one fell swoop, and because I had been away for so long, I didn’t understand what the Panther Party was (Continued on page 12) ÁRA 90 CENT

Next

/
Thumbnails
Contents