Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-19 / 8. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dee. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.0, of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 8. Thursday, February 19, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ----- ----------- "~ 11=-------------■ -----------~rst GEORGE WASHINGTON (1732-1709) Az Egyesült Államok első elnöke, George Washington aranyfcetükkel véste be nevét a nemzet történelmébe. Mint a szabadságért, önállóságért és függetlenségért köz-1 dő néphadsereg vezetője, maga köré vonzotta nemcsak a 13 gyarmat népének nagy többségét, de Európa haladó vezéreit is. Ott találjuk az angol gyarmatositók elleni küzdelemben a francia Lafayettet, a skót Jones Paul Jonest, a lengyel Thad- deus Kosciuskót, az angol Tom Painet, a német Frederick Steubent és másokat. Washington elnöksége alait az Egyesült Államok a szabadságért, az emberi jogokért harcolt és a gyarmatosítók és feudalisták elleni küzdelem élén állt. Azóta a világ leggazdagabb országévá fejlődött. Gazdagságát nem csupán a technika fejlesztésével, az ország iparosodásával, hanem a fejletlen, majd a fejlett országok kincseinek eiharácsoíásávai érte el. Ma, az Egyesült Államok éppen ellenkező szerepet tölt be, mint George Washington elnöksége alatt. A washingtoni kormány minden reakciós ,fasiszta uralmat támogat világszerte, legyen az Dél-Amerikában, Görögországban, vagy a földkerekség bármely más részén. Fogadott hazánk történelmének legsötétebb lapját természetesen az erkölcstelen vietnami háború képezi. Kennedy, Johnson, majd Nixon elnök a nép által gyűlölt, korrupt kormányt támogatja és megakadályozza, hogy a vietnami nép elérje szabadságát, önállóságát és függetlenségét. Amint III. György király zsoldos csapatai próbálták leverni az amerikai gyarmatok lázadását és kudarcot vallottak, úgy a vietnami nép is győzni fog azok ellen, akik béklyóban akarják tartani. Az Egyesült Államok első elnökének születésnapján elmondhatjuk, hogy azok az igazi honszeretők, akik az ő nyomdokain harcolnak a népek szabadságáért függetlenségéért és önállóságáért. NIXON KÖLTSÉGVETÉSE ÉS A KÖZLEKEDÉS PROBLÉMÁJA Az ország egyik megoldásra váró nagy problémája a városok közti vasúti és a nagyvárosokon belüli földalatti és autóbusz-közlekedés magjavitása. Ezt a problémát csak uj mozdonyok és személyszállító kocsik rendelésével, a vasúti hálózat modernizálásával, uj földalatti vonalak építésével lehet orvosolni. Mindehhez nem áll szükséges pénz az államok és városok rendelkezésére. Csupán a szövetségi kormány hathatós támogatásával tudják ezt az égető kérdést megoldani. A Nixon-kormány 7.4 milliárd dollárt irányzott elő a közlekedés felépítésére. Ebből az összegből azonban 4.6 milliárd dollárt óhajt költeni uj utakra és csak a fennmaradó 2.8 milliárd dollárt a vasúti közlekedés, valamint a városok közlekedésének modernizálására. Ez pedig annyi, mint egy csepp a tengerben. ÉLETBEVÁGÓ KONFERENCIA Illinois állam Chicago városának Ephiphany Templomában (201 South Ashland Ave.) fontos konferenciára jönnek össze március 6-, 7- és 8-én azon szervezetek képviselői, me-1 lyek aggodalommal tekintenek a szövetségi kormány hadjára-j tára a Black Pantherek ellen. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Mitchell igazságügyminiszter irányításával a Panther Párt vezetői ellen folytatott országos hajsza veszélyezteti nemcsak a fekete nép e harcos élcsapatának alkotmányos jogait, de mindazoknak a jogát is, akik fel merik emelni szavukat a nép érdekében. Felkérjük a magyar egyleteket, küldjenek megbízottakat erre a nagy horderejű konferenciára. CHICAGO, ni. — Véget ért ; a 7 békeharcos tárgyalása. Az ! esküdtek visszavonultak és mérlegelték a hat hónap alatt hallott tanúvallomásokat. Még mielőtt az esküdtszék kimondta volna az Ítéletet, hogy a vádlottak bűnösök, vagy ártatlanok, a 74 éves Julius Hoffman biró drákói szigorral mérte ki az Ítéletet a vádlót I tak ellen. Mind a hét vádlottat j és ügyvédeiket bűnösnek nyil- J vánitotta bíróság iránti tiszte- 1 letlenségért. David Dellinger két év, öt jhónap és 16 nap, Rennie Davis két év, egy hónap és 14 nap, Thomas Hayden egy év, két hónap és 14 nap, Abbie Hoffman, nyolc hónap, Jerry C. Rubin két év, egy hónap és 23 nap, . John Froines hat hónap és 15 nap, Lee Weiner két hónap és 18 nap, William Künstler ügyvéd 4 ,év és 13 nap, Leonard I. Weinglass ügyvéd egy év, 8 hónap és 3 nap börtönbüntetést kapott. 1 A büntetés kihirdetésekor i mind a vádlottak, mind a tár- ! gyalótermet megtöltő polgárok tiltakoztak az Ítélet ellen és : “az igazságot nem lehet bebörtönözni”, felkiáltást hallatták. j Az elitéltek mindegyike, a vádlottak és az ügyvédek nyilatkozatot adtak ki. (Folytatás a 12-ik oldalon) MEGTORLÁST KÖVETEL AZ ARAB NÉP IZRAEL BOMBATÁMADÁSÁT KÖVETŐEN KAIRÓ. — Több százezres tömeg vonult fel az Egyesült Arab Köztársaság fővárosának utcáin, megtorlást követelve Izrael ellen, melynek Phantom hadirepülőiről robbanó-és napalm bombákat dobtak le egy vasfeldolgozó gyárra és ennek következtében 70 munkás meghalt, több száz megsebesült. A tüntetők éltették Nassert, az EAK elnökét, Muammar el-Qaddafit, Lybia forradalmi vezérét, Gaafar el-Nimeiry tábornokot, Szudán Forradalmi Bizottságának elnökét. Nasser interjút adott James Restonnak, a New York Times alelnökének, melyben kihangsúlyozta, hogy az izraeli támadások ellenére ő még most is Izrael és az arab államok közti helyzet békés megoldását javasolja. “Nem kell mást tenni, minthogy Izrael vonuljon ki az elfoglalt területekről, rendezze a palesztinai menekültek helyzetét és ezzel biztosítsa területi épségét s hajózási szabadságát.” Az izraeli repülők állandó és egyre szélesebbkörü tárna« dása az arab államok ellen elmérgesiti a már amugyis vészé« iyes helyzetet. JERUZSÁLEM. — Egyes jelentések szerint szakadás állt be az izraeli kormányban. Abba Eban külügyminiszter javasolta, hogy Izrael hagyja abba az arab államok bombázását és egyoldalú (unilateral) fegyverszünetet jelentsen be. Gölda Meier miniszterelnök vehemensen ellenezte Eban javaslatát. Meier miniszterelnök magatartását hagyta jóvá a kormány. Papok és hívők piketelik a Fehér Házat Követelik a vietnami háború felszámolását WASHINGTON, D. C. — A múlt hét szerdáján, ham- vazó szerdán a “Clergy and Laymen Concerned about Vietnam” szervezethez tartozó katolikus, református papok, zsidó rabbik és hívőik megkezdték a Fehér Ház piketelését. Minden nap nyolc órán át fehér és fekete polgárok plakátokkal tiltakozó menetben követelik az erkölcstelen vietnami háború felszámolását. A piketelést április 27-ig folytatják. A tüntetők közül többen 24 órás böjttel kötik össze tiltakozásukat. A tüntetők nagy része 20—30 év körüli fiatalokból áll, csupán a lelkészek idősebbek. A piketelést megelőzően tömeggyülést tartottak a Metropolitan African episzkopális templomban, ahol sorozó kártyákat, a Dow-vegyi vállalat iratait, a hadsereg toborzó plakátjait égették el és annak hamuját tették homlokukra. WASHINGTONAD. C. — ban ellenzik Carswell biró je-1 A program élesen elitéli A Demokrata Párt Politikai j lölését a Legfelsőbb Bíróság- Nixon köitségVetését, mely Bizottsága programot dolgo- ba, kritizálják Nixon elnöknek j zott ki az ez évi kongresszusi a Rakéta Elhárító Rendszer nem úányzott elő elegendő választásokra. * kiszélesítésére vonatkozó ja- összeget az ország belső probA 33 oldalas dokumentum-; vaslatát. lémáinak megoldására. Saigon. — Laird amerikai hadügyminiszter kinyilvánította, hogy az amerikai hadsereg felhatalmazást kapott bombázásra és ágyúzásra Kambódiában, Laoszban és a Vietnami Demokratikus Köztársaságban állomásozó ellenségre. Laird e kijelentése csak megerősíti azt a tényt, hogy kiterjesztették a háborút a volt Indo-Kina egész területére. WASHINGTON, D. C. — Fred R. Harris, Oklahoma demokrata szenátora a Demokrata Párt országos elnöke, törvényjavaslatot terjesztett be, mely 3,600 dolláros évi minimális jövedelmet biztosítana a négytagú családok részére. A javaslatot eddig 50 szenátor támogatja. Harris szenátor elitélte Nixon javaslatát, mely 1,600 dolláros minimális jövedelmet kíván biztosítani a négytagú családoknak. “Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, nemcsak nem vetne véget a nyomornak, hanem növelné azt”, mondta Harris. Nixon javaslata 4 milliárd, Harris javaslata 20 milliárd dollárba kerülne. ÁRA 20 CENT Hotíman biró börtönbe veti a békeharcosokat, ügyvédjeiket í^íntéze, igazságot nem lehet bebörtönözni”, — mondják a békeharcosok A DEMOKRATÁK ELLENZIK GARSWELL JELÖLÉSÉT, A RAKÉTA-ELHÁRITÓ RENDSZER KITERJESZTÉSÉT 3,600 DOLLÁROS ÉVI MINIMÁLIS JÖVEDELMET JAVASOLNAK A DEMOKRATÁK EGY NÉGYTAGÚ CSALÁD RÉSZÉRE
