Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 5. szám

f /$**] 7 (. iNTEZET • ) Ent. as 2nd Class Matter Dec. $17 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 5. Thursday, January 29, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. A “NEMZET HELYZETE” Richard M. Nixon elnök mult hét csütörtökjén beszámolt a törvényhozó testület közös ülésén a "NEMZET HELYZE­TÉRŐL." NIXON VÉTÓJA MEGSEMMISÍTÉSÉT KÖVETELIK A KÖZOKTATÁSI VEZETŐK WASHINGTONBAN A beszámoló egyes részleteivel foglalkozunk lapunk ha­sábjain a következő hetekben. Ezúttal csupán az elnök által említett inflációra és a környezet szennyeződésére, valamint a bűnözés elleni háborúra kívánunk utalni. Az elmúlt tíz esztendőben a szövetségi kormány 57 mil­liárd dollárral többet költött, mint amennyit bevételezett. Ez az oka annak, hogy ma egy négytagú családnak a havi kiadása 200 dollárral több, mint tiz évvel ezelőtt. Ha egyen­súlyba akarjuk hozni a család költségvetését, ha meg akar­juk állítani az árak emelkedését, előbb egyensúlyba kell hoz­nunk a szövetségi költségvetést — mondta többek között az elnök. Úgy véljük, hogy Nixon elnök naiv, vagy tudatosan félre akarja vezetni az amerikai népet, amikor az infláció meggát-1 lására a szövetségi költségvetés egyensúlyba hozását javasolja. A második világháború idején, amikor a szövetségi kor­mány kiadásai jóval túlhaladták a bevételt, nem volt inflá­ció, mert a kormány meggátolta a monopóliumok profitéhsé­gét. A kormány és a kongresszus törvénykezéssel tartotta kor­dában az árakat. Nixon elnök viszont ennek éppen ellenkező­jét tette elnökségének első évében. Mesterségesen felemelte a hitelkamatlábat, szabad kezet adott a monopóliumoknak gyártmányaik áremelésében. A kormány e két lépése és a hadikiadások csúcsponton tartása az oka annak, hogy az elmúlt esztendőben gyorsabban emelkedtek a megélhetési árak, mint bármikor az előző 20 esztendőben. Az elnök tiszta képet nyújtott beszámolójában az ország szennyezett vizeiről, levegőjéről, környezetéről. Miután ezt; megtette, azt javasolta, hogy a szövetségi kormány a követke­ző öt esztendőben 10 milliárd dollárt költsön az ország vizei­nek megtisztitására. Ez az összeg nevetségesen alacsony. Gaylord Nelson szenátor, aki tüzetesen tanulmányozta az ország környezetének problémáit, mondotta, hogy a szövet­ségi kormánynak ÉVENTE 20 milliárd dollárt kell költenie, ha meg akarja oldani ezt a problémát. Úgy véljük, hogy Nelson szenátor sokkal reálisabban kö­zelíti meg az ország lakosainak ezen égető kérdését, mint Nixon elnök, aki azt javasolja, hogy a gyárosokat kell kény­szeríteni arra, hogy üzemeik szennyével ne fertőzzék meg az ország vizeit és levegőjét, de AZ EZZEL JÁRÓ KÖLTSÉGET EGYSZERŰEN CSATOLJÁK GYÁRTMÁNYAIK ÁRÁHOZ. Az elnök ezen javaslata egyedül nagyobb lendületet ad az inflációnak, mint bármely más eddigi lépése. Nixon elnök beszédében nagy hangsúlyt fektetett a "bű­nözés elleni háborúra." A takarékos elnök javasolja, hogy a szövetségi kormány kétszer annyit költsön a bűnözés elleni harcra 1971-ben, mint 1970-ben. Ez azonos Mitchell igazságügyminiszter álláspontjá­val, aki a rendőrség, az FBI és általában a karhatalom létszá­mának emelésében és a felszerelés modernizálásában látja a bűnözés problémájának megoldását. Holott ma már nemcsak a társadalomtudósok, hanem az átlag polgár is tudja, hogy az egyre emelkedő bünhullámnak csupán a nyomor felszámo­lásával, a gettók lerombolásával, uj lakások építésével, a mun­kanélküliség megszüntetésével, a közoktatás nívójának emelé­sével lehet végetvetni. Nem véletlen, hogy Nixon elnök a hagyományokat félre­téve külön akarta választani a nemzet bel- és külügyi problé­máit. Nem véletlen azért, mert az erkölcstelen vietnami há­ború, melyre beszámolójában csak futólag utalt, kapcsolat­ban van minden nemzeti problémával. A kettőt nem lehet egy­mástól elválasztani, az egyiket nem lehet megoldani a másik nélkül. A "Nemzet Helyzetéről" tett elnöki jelentés szerény véle­ményünk szerint tele volt frázisokkal és nem nyújt reményt, arra, hogy népünk kikerüljön abból a mocsárból, melybe mind mélyebben süllyesztik. A kongresszusban lévő haladó szellemű demokraták és republikánusok, de főleg az amerikai nép feladata, hogy irányváltoztatásra bírja a kormányt, hogy felszámolja a viet­nami emberirtást és tisztességes, békés megélhetést biztosít­son minden amerikai család részére egészséges környezetben. A szervezett munkások csatlakoznak a népmozgalomhoz WASHINGTON, D. C. — "Az idő helytelen, az összeg helytelen és a cél helytelen." — E szavakkal próbálta ma­gyarázni és igazolni Nixon el­nök a törvényhozók által a közoktatásra előirányzott ösz- szeg megvétózását. Nixon elnök tv beszédében azt akarta elhitetni az ameri­kai néppel, hogy e törvényja­vaslat megvétózása érdemle­ges lépés az infláció meggát- lására. (Lásd lapunk követke-' ző számának vezércikkét e kérdésben.) Az ország közép- és felső is- j kóláinak igazgatói, könyvtárak megbízottai, a szervezett mun- j kások képviselői és a tan- ■ könyv- és tanfelszerelés gyár- j tők meghatalmazottai Wash- J ingtonba érkeztek. Feladatuk: meggyőzni a hét folyamán a képviselőket, hogy a népjóléti minisztérium részére a tör­vényhozó testület által elő­irányzott 19.7 milliárd dollá­ros költségvetési javaslatot, emeljék törvényerőre az el­nök vétója ellenére. Ha az elnök vétóját a kép­viselők és szenátorok nem semmisitik meg kétharmad többségi szavazattal, akkor 135,000 szegénysorsu fiatal­nak abba kell hagynia egye­temi tanulmányait. Az ország sok városában lezárják az is­kolákat áprilisban, mert nincs pénz további fenntartásukra. A könyvtárak százainak ajta­ját csukják majd be pénzhiány miatt. A törvényhozók által elfo­gadott javaslat 1.1 milliárd dollárral többet irányoz elő közoktatási célokra, mint ahogy az elnök ajánlotta. Ezt kifogásolja Nixon és ezen ma­gatartása ellen jött létre azok­nak egységes fellépése, akik tudatában vannak a közokta­tás fontosságának, mint amely­lényeges tényező a nyomor elleni harcban. Érd emes kihangsúlyozni, hogy az AFI^CIO országos ve­zetősége a mozgalom élén áll és befolyását érezteti Nixon vétójának megsemmisítése ér­dekében. ♦♦XMMHMMMMMHMMMMMMUMMMMMÉJMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMHMMHI “HISZEM, HOGY A FAJOK KÜLÖNÉLÉSE HELYES” - MONDTA NIXON BÍRÓ JELÖLTJE “Őseim déliek. Délen nevelkedtem. Délen nyertem okta­tásomat. Hajlamom a déli szokásokat támogatja. Hiszem, hogy a fajok különélése helyes és gyakorlatilag az egyetlen ut a déli államokban. E hit által vezényelt elv szerint fogok csele­kedni, amig élek.” “Én leszek az utolsó, aki feladja a harcot bárki ellen, aki meg akarja szüntetni, vagy gyöngíteni népünk e megala­pozott életmódját.” “Ha saját testvérem javasolna ilyen programot, minden erőmmel harcolnék ellene.” “Nem vagyok hajlandó elsőbbséget adni senkinek a fe­hér faj fennsőbbségi elvének propagálásában. Amig élek, ez az elv lesz az iránytűm.” Ezeket mondta 1948-ban G. Harold Carswell, szövetségi biró, akit Nixon elnök a Legfelsőbb Bírósági tisztségre jelölt. Felrobbant a muníciót szállító teherautó, 18 izraeli katona meghalt és 42 megsebesült JERUZSÁLEM. — Az Aquaba-öböl Elát nevű kikötőjében egy hadianyagot szállító teherautó felrobbant és ennek követ­keztében 18 izraeli katona halálát lelte, 42-en megsebesültek, sokan közülük súlyosan. Az izraeliek szerint előre nem látható szerencsétlenség­ről van szó, mig az arab gerillák azt állítják, hogy ők okoztál? a robbanást. Az Egyesült Arab Köztársaság repülői nap-nap után tá­madást intéznek izraeli haditámaszpontok ellen. Ugyanezt te­szik az izraeli repülők az arab államok ellen. Ellentétes híreket közölnek a két forrásból. A magyarszármazásu dr. Kemény a Dartmouth Egyetem igazgatója HANOVER, N. H. — A 200 éves, országos hírnévnek ör­vendő Dartmouth Egyetem vezetői dr. Kemény Jánost nevez­ték ki az igazgatói tisztségbe. Dr. Kemény Budapesten született 1926-ban, 1940-ben jött az Egyesült Államokba. Dr. Kemény a matematikai osztály vezetője volt. E tiszt­ségben alapvető újításokat vezetett be e tantárgy tanításában. “AZONNAL VONJUK VISSZA CSAPATAINKAT VIETNAMBÓL”, MONDJÁK A NEW YORK ÁLLAMI DEMOKRATA PÁRT VEZETŐI SYRACUSE, N. Y. — New York állam Demokrata Párt­jának vezetősége itt tartott ülésén átmatban kérte Nixon elnököt, hogy “azonnal és ha­tározottan vonja vissza az ame­rikai hadsereget Vietnamból.” A múlt évben ugyanez a testület nem fogadott el ilyen értelmű javaslatot. Amikor az újságírók meg­kérdezték azokat, akik ez év­ben a javaslatra szavaztak, hogy múlt év óta miért változ- j tatták meg véleményüket, igy válaszoltak: “Az utolsó évben megsok­szorozódott a háborút ellenzők száma.” A demokraták követelik az előválasztások módosítását oly képpen, hogy ha az előválasz­tásban több mint két jelölt pályázik a tisztségre, a két legtöbb szavazatot kapó közt újraválasztás legyen. A múlt évben ugyanis négy haladó és egy konzervatív pá­lyázott a newyorki polgármes­teri tisztségre és a konzerva­tív nyerte meg az előválasz­tást, noha csak a szavazat egy- harmadát kapta.

Next

/
Thumbnails
Contents