Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 4. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 22, 1970. 1 j könyvekről Irta: Fodor Erna Úgyszólván naponként uj könyvek jelennek meg Magyarországon. Egyre-másra bontakoznak ki uj tehetségek, akik mindmáig ismeretlenek olvasóink előtt. Úgy vélem, hiányt pótolok, ha né- hánnyal — a leguj abbak közül — megismertetem olvasóinkat. E céllal látogatást tettem a Kultúra Könyv és Folyóirat Külkereskedelmi Vállalatnál, ahol Lenárt Tiborné fogadott. Sajnálattal hallotta tőlünk, hogy az ottani könyvárusitók, — pedig több helyen vannak ilyenek — nem hirdetnek a Magyar Szóban. Ezért nincsenek olvasóink informálva az uj, remek kiadásokról. Meglepetéssel halottam, hogy rengeteg magyar klasszikus könyv jelent meg angol nyelven is. A mesés könyvektől kezdve, az ifjúsági kiadványok, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Karinthy Frigyes, és Jókai Mór könyveit is olvashatják gyermekeink és unokáink angol nyelven, de a modern irok könyve és művészeti könyveket is megrendehetnek az érdeklők családtagjaik részére lapunknál is, angol nyelven. Néhány uj magyar kiadást alant ismertetünk: Szabó Magda: Katalin Utca Az uj regény meghökkentő és merész. Első pillanatban önmagába visszatérő körnek látszik szer kezete, pedig spirális — az élet jelképe. A több sikban átélt és megkomponált Katalin utcának olyan síkja is van, amelyiknek egy rendkívül olvasmányos regényt köszönhetünk. A képzeletbeli utcában három szomszédházban három család: Elekes tanító, Biró őrnagy és Held fogorvos lakik. Az első idősík 1934, a kert még az éden. A következő 1944. Most már az egészségért is küzdeni kell, mert részekre bomlott a három család bensőséges közössége. A zsidó fogorvost és feleségét halálba hurcolják, az őrnagy elesik a fronton. A fogorvos lányát az őrnagy orvostanhallgató fia,. Bálint gs Elekes tanár lánya, Irén biyTatia,£p4aa(iőánf.?ágg:ódy^szeretik.. Elpusztul mégis, mert egyik kéz nem firdja, mit cselekszik a másik. Mindenki bűnös és büntelen egyszerre. Mindennapi sorsok? Két-három évtizeddel ezelőtt köznapiak voltak. így a kérdés is mindennapi: hogyan lehet túlélni, amit az Irének, Blankák, Bálintok nemzedékéből oly sokan — töprengve vagy élményeiket maguk mögé csapva — túléltek? Élet-e az, mely csak naptárilag tagolódik múltra és jelenre? Az uj regény három túlélője nem az eltűnt, hanem a széttépett idő nyomában jár. A folytonosság ismételt megszakitása okozza, hogy nem bírnak azonosulni önmagukkal. A meggyilkolt kislány mindvégig jelen van, neki élnek a túlélők; a széttépett időben a halott zsidó kislány kettős szimbólum egyúttal a megfogalmazatlan vágy, a tisztaság, a szépség; és a regényalakok tudattartalmának váltakozó vetülete is, mindaz, ami elveszett. A messzi görög szigetre keveredett Blankának a gyevmeskséget és Magyarországot, vala- mennyiiiknek a büntetlenséget, (hiszen éppen bűntudatuk nem békélhet meg), Bálintnak az ifjúságot és a fájdalmat, az öregeknek az egészséget jelenti. A zárófejezetben 25 év múlva a lebombázott Katalin utca másik oldala is felépült. Az örök spirális. Uj házakba uj lakók költöznek: orvos, tanár, katonatiszt. A kis Held lány nemcsak a túlélők, de az olvasó emlékezetében is halhatatlanodik. “Minden embernek csak egy olyan valaki jut az életében, akinek a nevét elkiálthatja a halál pillanatában” •— mondja a szerző, amikor hősei élete már csak helyszinekre, néhány időpontra tagozódott. A bonyolult szerkezetű regény a stiláris élet mintája is lehet, elbűvöli és megrendíti az olvasót. (Szépirodalmi, 1969.) Mezei András, MÁJUS ÖRÖKKÉ A MÁJUS ÖRÖKKÉ Mezei András negyedik verseskötete. A költő, aki közvetlenül az ellenforradalom után jelentkezett; néhány év alatt tiszteletre méltó rangot vívott ki magának mai költészetünkben. Nyoma sincs már kötetében a kezdő költő hajdani sutaságainak, a görcsös erőlködésnek. Szenvedélyesen ir, de okosan, az igazságot akarja kimondani, de nem naiv, küzd a kifejezésmód korszerűségéért, mégis mértéktartóan egyszerű. Vers és élet, harc és irodalom teljesen összefonódnak tudatában s mind nagyobb feladatok vállalására késztetik. Verset ir az 1905-ös forradalomról, melyben napjaink kíméletlen im- periaizmusát támadja. Afrika fölé repül, de élményeiről nem ir könnyed úti verset, mert az éhség énekére kell figyelnie szorongva és bűntudattal. Nagyon szépek azok a versek, amelyekben a gyermekkor tájait, emlékeit idézi (“Csak itt” “Nosztalgia”.). Más, humorosnak álcázott verseiben nagyon is komoly mondanivalókat feszeget (Má- mi, ítélet, Újkor), ám látszólag legkegyetlenebb soraiban is ott tüzel a hit egy magasabb rendű igazságban. Mezei András könyve mindenképpen nagy nyeresége mai irodalmunknak. (Magvető.) Galambos Lajos: ÖRÖK MALOM Három uj kisregényét foglalta össze “örök malom” gyűjtőcím alatt Galambos Lajos. Minden bizonnyal a történelem “malmát” érti ezen, amelyben az ember őrlődik hosszú századok folyamán. Például kisregényeinek alakjai: a tatárjárás idején, századunk véres európai küzdelmei közül a spanyol szabadságharcban és a görög ellenállásban. Mindez nem háttere, hanem lényege első két müvének, s a harmadikban is meghatározó tényező. Az. iró legfőbb erénye ezúttal is a drámai tö- möritőkészség, a sokatmondó szűkszavúság. Elbeszélő módjában magas szinten ötvöződik a természetesség és egyszerűség, amely távol tartja magát a poentirozástól, valamint a költőiség, amely szinte refrénre komponál. Egyes alakjai — köztük néhány szóval jellemzett mellékalakjai — kivételes plaszticitással jelennek meg az olvasó előtt (nem véletlen, hogy Írásai rendre filmre kerülnek). Éppen a müvek értéke kíván néhány szépítés nélküli kifogást. A Tatárok egészében némi keresettség zavar, az egyebütt tapasztalható egyszerűség itt modorosságban hajlik. — A régies modor ból esetlenül lóg ki néhány anakronisztikus kifejezés és fogalom (például: kilóméternégyzet). A kifejezések ereje olykor sikerültebb kisregényeiben is alatta marad a kifejezőerőnek, az ábrázolókészségnek. Kifejezésben időnként durva hibákat vét. (Az önmagában sem pallérozott “pláne” szó nemcsak ott, ahol az adott szereplőtől elfogadható, hanem tömegesen, az Írói szövegekben is, más szereplőknél is. “Tifuszos” tetü ismételten ott, ahol nyilván a tifuszbetegség tetváre történik utalás). A filmről is ismert “Görög történet”- ben — amely amúgy eredeti regényformájában sokkal szebb -— visszatérő hiba, hogy az iró nem tartja magát következetesen a választott nehéz formához. Egy görög Anna Frank (saját önkényes meghatározásom), egy tizenhét éves kislány elsőszemélyes naplószerü közléseibe nem fér bele ilyesmi: “Hát milyenek lennének, (mármint tulajdon szavai) — Kacérak, mint egy felnőtté, s igazak, mint a gyereké.” Az írónak más formát kell választania, ha csak ilyen módon képes kifejezni bizonyos hozzáfüzését. Egyébként Galambos képes lett volna elkerülni az efféle hibákat, ha alaposabban és figyelmesebben küzd az anyagával. Ismétlem: jó Írások hibáira szentelem a részletező figyelmet. Ez az írónak kijár — de az Írótól is kötelezően kijár az olvasónak. Molnár Géza, VASÁRNAP MINDIG ESIK AZ ESŐ Parázsló szenvedély, olvadott lira, egy szerelmében csalódott férfi önmardosása indítja Molnár Géza uj regényét, hogy aztán — észrevehető szerkezeti törés, stílusváltás nélkül — a történet a mai közéleti gondok viharos tengerére hajózzon át. Hőse Mádi István, jó nevű fővárosi publicista, akit — mint végül kiderült: mert kemény következetességgel bírálta volt a főszerkesztőjét — egy vidéki laphoz helyeznek le. Az iró eleven színekkel, érzékletes hitelességgel ábrázolja egyfelől a megyervári szerkesztőségi kollektíva fojtott belső összeütközéseit, másfelől — és ez a regény valójában közérdekű tablója — a megye vezető rétegén belül az összecsapást, a nagy és kis csirke fogók s a tisztességes emberek között. A rokonszenves uj ságiró viaskodása a torokszorító: mikor győz, óvatosságra, s ha kudarcot vall, több bátorságra volna kedvünk inteni. A szocialista etika igényei, mércéje körül pezseg a regény; becsületesen élni — ma és nálunk — egyet jelent az igazságért való harccal, a forradalmár meg nem akuvásával. A regény uj csúcs Molnár Géza művészetében, sorai a szívverés természetességével ötvözik egybe a köz- és magánéletet. (Szépirodalmi) FILMKRITIKA Százak állnak sorba minden nap a newyorki Beekman Theatre előtt, nagy hidegben, hóban, szélben, esőben egyaránt, hogy megnézhessék Vas- sili Vassilikos görög iró “Z” cimü regénye alapján készült francia filmet. Az időjárás viszontagságait és a magas belépődíjat kárpótolja ez a kitűnő díjnyertes film. Ha a művészet feladata, hogy az Emberben olyan gondolkodási folyamatot keltsen, amely nemes ügyekért való sikraszállásra késztet, akkor Costa Gavras rendező ebben a filmben a művészet legmagasabb fokát érte el. A kép lenyűgözi a nézőt az első pillanattól az utolsóig. Noha a filmben csak egyetlen görög szereplő van (Irene Papas) és Algériában készült, minden szemlélő tisztában van azzal, hogy egy görög békeharcos meggyilkolásáról, az azt követő vizsgálatról, a rendőrségnek és minisztereknek az alvilági kommunista-ellenes csőcselékkel való ösz- szeesküvéséről és a katonai diktatúra megalapozásáról van szó. Ives Montand a főszerepben hűséges képet nyújt a minden áldozatra kész, öntudatos békeharcosról. A többi szereplő is hasonló módon elsőrangú alakítást nyújt. Egyes kritikusok azt Írták, hogy “Z” elsőrangú “izgalmas” film. Ez igaz, de csak féligazság, még pedig azért, mert ez a film történelmi dokumentum, a görög diktátorok tetemrehivása, a háborús uszítok leleplezése, a háborús kiadások kipellen- gérezése. Noha a film az 1963-as görögországi eseményeket tükrözi vissza, témája alkalmazható számos más országra is. Ajánljuk olvasóinknak, hogy tekintsék meg ezt a remekművet. New York, N.Y. — Hivatalos statisztikai adatok azt mutatják, hogy a város minden öt lakosának egyike krónikus betegségben szenved. A szegények közt, akik keresete kevesebb évi 4.000 dollárnál minden ezer lakos közül 414 krónikus beteg. Azon családok tagjai között, melyeknek évi keresete meghaladja a 7,500 dollárt, a krónikus betegek száma 218 minden ezerből. • Washington, D. C. — Megkezdődött Mrs. Philip A. Hart, Michigan állam demokrata szenátorának felesége és hat társa ellen a bírói tárgyalás. A vád ellenük az, hogy a múlt év november 13-án eku- menikus istentiszteletet akartak tartani a Pentagon épületében. A vádlottak többsége a papok sorából kerül ki. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK. N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe — Este 7.30-ig nyitva HÁZVEZETŐNŐT KERES 4-GYERMEKES ORVOSI CSALÁD (Gyermekek kora 2-től 11-ig) bennalvással kellemes szoba, fürdő és tv. Mamaroneck, N. Y.-ban. — Kezdő fizetés $70 hetenként. — Telefon: (914) 698-0923
