Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-04 / 23. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 4, 1970. Jövőnk kockázata Irta: Schalk Gyula Az Apolló-13 vállalkozás szerencsés kimenetelű hajótörése nyomán sokat Írtak mostanában az űrkutatás kockázatairól. Engem azonban mint a természettudományos ismeretterjesztés művelőjét nem ingatott meg az űrkutatás jövőjébe vetett hitemben sem a baleset, sem a tudományos kockázatvállalásról támadt vita. Aggasztóbbnak és meg- gondolandóbbnak Ítélem ennél, azt az egész emberiséget érintő kockázatot, amelyet a nyugati világ társadalmi és politikai irányvivői támasztanak előttünk. Mivel meggyőződésem, hogy az egész társadalmat érintő mondanivalója van és lehet a természettudományoknak napjainkban, engedtessék meg, hogy ebből a szemszögből térjek vissza a tudományos kockázatvállalástól a földi életünk mindennapjait érintő kockázatokig. • Május elsejét ünnepelt a világ nemrég. A tavasznak és az ébredésnek ezt az immár sokévtizedes hagyományokkal rendelkező nemzetközi seregszemléjét. Ám ezen a május elsején is újabb és újabb katonai megmozdulásokról kaptunk hirt. Az amerikai elnök ezen a május elsején a vietnámi háborúnak egy újabb földrajzi helyre való ki- terjesztésével ajándékozta meg a békére és megnyugvásra vágyó világot. Nincs nap és nincs újság, amelynek címoldalán ne kapnának helyet helyi háborúk és agressziók hírei. Olyan kockázat- vállalások ezek, amelyek alapjában rengetik meg hitében és nyugalmában a világ emberiségét. Szentgyörgyi Albert a világhírű tudós nemrég megjelent könyvéhez fűzött interjújában úgy fejezi ki ezt az aggasztó jelenséget, hogy a nyugat társadalma a halál felé menetel. Intő jel ez. Intő jel a tény, hogy a világ nagy tudósai egyre gyakrabban hallatják hangjukat, hogy megérettnek látják a helyzetet arra, hogy figyelmeztessék a világot és nyilatkozzanak a társadalmi élet e jelenségeiről. Nem nehéz felismerni a tudós világ aggodalmának alaposságát. E lap hasábjain már korábban is Írtam arról, hogy soha nem volt annyi mondanivalója a természettudományoknak a mai társadalom számára, mint éppen napjainkban. Elsősorban azért, mert a tudomány művelői tisztán látják fizikai tartalmukban is azoknak az enrgiáknak a nagyságát, amelyeket ma szerte a világon gyilkos vasba öl az emberiség. Gyönyörű bolygónk a Föld hatalmas energiakészleteinek jelentős részét halmoztuk már ezidáig is tankokba, ágyukba, fegyverekbe és bőm bákba. A gazdasági értékek óriási többletét kötik le ezek a kiadások. Mindez azok miatt a bűnös kockázatok miatt, amelyek joggal töltik el aggodalommal az emberiséget. Jövőnk kockázatai a háborúk, a fegyverek, a nyugtalanság és bizonytalanság. A mostanában gyakorta megfogalmazott kérdésre: merre tart az emberiség; bizonytalan a válasz. Mindaddig bizonytalan, amig a fegyverkezés és háborús aktivitás ezen üteme mellett kitart a világ. Mindaddig a halál felé menetel a földi társadalom. Különösen lesújtó ez a tény, ha meggondoljuk, hogy ugyanakkor a világ nagy része nem részesül azokból a gazdasági javakból sem amikkel ma már rendelkezhet az emberiség. Közhelyként emlegetjük, hogy milliók pusztulnak éhen. Csillagász szemmel nézve egyre gyakrabban kisért a kép, amelyben idegen világok lakói érkeznek a Föld körzetébe és vizsgálat alá veszik ezt a földi társadalmat. Megdöbbentő tapasztalást szerezhet egy ilyen kozmikus felmérés a Földről. A jelző, mely egyedül illethetné csak ez lehetne: A Halál Bolygója. Annak a felismerése, hogy a technikai kultúra mai földi szintjén a föld értelmes lénye az ember megállás és szünet nélkül pusztítja egymást és földi értékeit minden az embernél magasabb intelligenciával rendelkező lényt elriasztana a velünk való kapcsolatfelvételtől. Joggal tételezhetné fel az emberi társadalomról, hogy számára veszélyt és halált jelenthet a közelebbi kapcsolatba lépés a Föld lakójával. Vízió? Fantasztikus regény? Nem, hanem szomorú valóság. A gyermek oly korban amelyben még a háború fogalmát ismernie sem lenne szabad, már szülei által kezébe adott játék-fegyverekkel játszik. Szórakozásunk 90 százaléka bűn, gyilkosság, bűnügy, krimi, háború. Könyveinkből az elmúlt és közeli századok veres háborúinak szereplői lépnek szobánkba. Nemzeteink történelme és az emberiség történelme egyetlen összefüggő, megszakítás nélküli sok évezredre kiterjedő háborúk hatalmas sorozata. Tudásunk, energiánk, felismeréseink legjavát öljük fegyverkezésbe, háborús védekezése, vagy aktiv háborúkba szerte a Földön. Jövőnk kockázata pedig gyermekeink, unokáink életének és létbiztonságának a kockázata. Ezen a ponton idézem Szentgyörgyi professzort ismét, aki a halál felé menetelő társadalom roppant válságaira az ifjúság figyelmét kívánja felhívni és az ifjúsággal kívánja kicserélni a társadalmi és politikai kockázatvállalók zömmel öreg, idős generációs társaságát. A felismerés mélységesen megdöbbentő tanúsága az, hogy apáink és nagyapáink teszik ki végső kockázatnak az életünket. Apák és nagyapák formálják és irányítják ezt a vasba és vérbeöltözött társadalmat saját gyermekeiket és unokáikat a végzet lehetősége felé. Egy olyan nemzedék, amelynek a századfordulón vagy a század elején szerzett tételes tudományos ismeretei messze alatta maradnak a mai ifjú nemzedék tételes tudásától. Ezzel a századfordulón szerzett apai és nagyapai műveltséggel sajnálatos ÉRDEKESSÉG HÁZASSÁG INDIÁBAN India lakosságának minden rétegében vitatkoznak arról, hogy a házassági korhatárt három évvel fel akarják emelni. Jelenleg a fiuk 18, a lányok 15 éves korukban házasodhatnak. A korhatár felemelése ellen sok diák tiltakozik azon indoklással, hogy ily módon elterjedne a házasság előtti nemi élet szokása. Néhány szülő viszont ezt a korhatárt sem tartja elegendőnek ég azt állítja, hogy a 21, illetve a 18 éves fiatal még éretlen a házasságra. A szegény indiaiak azonban — városon és falun egyaránt — úgy vélik, hogy a késői házasság a gazdagok fényűzése. Egy Uj— Delhi-e mosónő, aki két leányát 13 éves korában adta férjhez, kijelentette, hogy képtelen lett volna tovább élelmezni őket. A korhatár-felemelés oka az egészségügyi és családtervezési miniszter szerint a rendkívüli magas születési arányszám. Évente 21 millió gyermek születik, 8 millió ember hal meg, igy az 530 milliós nép évi szaporodása 13 millió. A miniszter szerint a születési arány 20 százalékkal csökkenne,ha a lányok csak 20 éves korban mennének férjhez, A törvényes rendelkezések ellenére India egyes vidékein 13 éves lányokat is oltár elé vezetnek, az idősebbeket a szülők már pénzügyi megterhelésnek érzik, a 20 életév felé haladó teenager lányokat pedig egyenesen szerencsétlenségnek tartják. SVÉDORSZÁGBAN Svédországban hamarosan megszüntetik az eddig szokásos esketési formát. Azoknak, akik együtt akarnak élni, nem kell sem egyházi, sem polgári esküvőt tartaniuk. Egyszerűen bejelentik együttélési szándékukat a megfelelő hivatalban és máris összeköltözhetnek. Erre a változtatásra a közvélemény sürgetése folytán került sor, amely már jó ideje várja a svéd családjog újrafogalmazását. Klink igazságügyminiszter ennek a követelésnek kíván eleget tenni az uj törvényjavaslatával. Az ujjitás iránti érdeklődés nagyon is érthető, mert megszünteti a házasfelek összesített jövedelmére kirótt, sokszor rendkívül magas adót, amely gyakran arra kényszeritette a házaspárokat, hogy névleg elváljanak, de továbbra is közös háztartásban éljenek. A visszaéléseket úgy akarták megszüntetni, hogy a nem házas, de együtt élő párokra is ugyanakkor adót róttak ki, mint a házasokra. A házasságkötések száma mégis egyre csökkent, az uj rendelet ugyanis szentesíteni látszott a párok törvénytelen együttélését. Az újfajta házasságkötési mód nem csak az illetéktől és az eddig szükséges iratok beszerzésétől menti meg a feleket, hanem a partnerek jogi függetlenségét is megóvja. A gyermeket az uj törvény is éppen úgy védi, mint az eddigi. módon még el sem várható, hogy fizikai tartalma szerint is felmérhessék társadalmunk széles világ- szintű vezetői a veszélyt. Merre tart az emberiség? Gyakori ma ez a kérdés. A válasz a mai természettudományok állása mellett, a mai műszaki ismeretek mellett, a mai fegyverkezési hajsza mellett, aggasztóan egyértelmű: a halál felé, ha meg nem gátolja a világ haladó része ezt a fékevesztett hajszát a vas, az acél, az ágyuk és a fegyverek kovácsolására. Feismerni jövőnk kockázatát, ez a feladat. Felismerni és harcolni az ilyen kockázatok ellen. Meggyengül az idegzetünk, egyre szaporodik az idegi bántalmakat szenvedők száma szerte a világon és fizikailag is elernyed a világnak nagy része, ahol élelmezési, orvosi és más anyagi hiányosságokkal kell nap mint nap megküzdeni, ma, a XX. század utolsó harmadában. Ezek a felismerések vezetik egyre gyakrabban a természettudósok egyes képviselőit, hogy lombikjaik, rajzasztalaik és fizikai laboratóriumaikból kitekintve, óva intsék az emberiséget a további túlfeszített kockázatvállalásoktól. Nem a tudományos kockázatok ellen kell harcolni, mert azok előrevivők és velejárói a kutatásnak és önként vállalt kockázatok. Az Apollo-13 legénységét senki sem kényszeritette űrhajóba. Jövőnk kockázatai azonban akaratunk ellenére valók. Ezek érdemelnek ma különös figyelmet. _____________ Villanymacska Csemegézem a hirt, miszerint egy japán cég kitűnő villamos macskát készít. A nemre teljesen közömbös elektromos-cirmos percenként tízszer nyávog, aminek hallattán az egerek nem mernek előbujni rejtekhelyükről. Egy másik hir szerint máris kitalálták a villanymacska “ősi” ellenfelét: a robotkutyát. Ugyanis a magyar Mikrolin Ktsz szakemberei olyan villamos kutyát szerkesztettek, amely éles füttyre előugrik kuckójából és tökéletesített példánya már bizonyára morog vagy vakkant is néhányat. Ezek után joggal hihető, hogy a közönség igényének megfelelően, a közeljövőben fajtiszta villanymacskákat és konnektorból táplálkozó kutyákat is gyártani fog az ipar. Sőt! Az is remélheti}, hogy a villamos szikrákat doromboló cicának kieszelik az elektromos egeret, az áramra vicsorgó házőrző ebnek pedig robotbetörőt. Az elmés robotellenfelek bizonyára csak egy esetben békülnek majd meg egymással: áram szünet idején. grHány óra van a Holdon? New Yorkban egy órás és egy csillagász közösen megoldotta azt a nem éppen égető problémát, hogy hány óra van a Holdon? Az Elgin óragyár Helbros Watches osztálya kidolgozott egy karórát, amelyet órák, percek és másodpercek helyett a Hold időrendszerének megfelelően osztottak be. Ezt az időrendszert Kenneth L. Franklin, a Hayden Planetárium alelnöke dolgozta ki. Arra alapította Mr. Franklin az időbeosztást, hogy a Holdon napkeltétől napnyugtáig az idő 29.53 földi napnak felel meg. Ezt a holdbéli időszakot “lunation”-nak nevezte el. A lunation-t 30 “lune”-ra osztotta be, mely kb. ugyanannyi idő, mint a Föld 24 órája. A lune-t további 24 “lunour”-ra, kb. 1 földi órának megfelelő időre osztotta. Ezen belül még kisebb időszakokat, “centilunour”-okat és “millilunour”-okat is megjelölt; ezek a lunour-nak század, ill. ezredrészei. A Helbros órának három mutatója és egy “ablaka” van, mely megmutatja, “hány lunóra van.” Az órakészitő a rádión szándékszik hirdetni az óráit és azt is megmondja, hogy abban a percben hány “lunóra van a Holdon.” RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8184. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva
