Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-04 / 23. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 4, 1970. Mt TökTéhuí * z 25 ÉV ALATT Fodor Erna: MAGYARORSZÁGIPARI Magyarország a II. Világháború előtti években iparilag Európa legelmaradottabb országai közé tartozott. Ma pedig a közepesen fejlett ipari álla­mok közé rangsorolják. Egyszerű feladat a statisz­tikai adatok kimutatása, hiszen csak számokat kell leírnunk. Viszont majdnem lehetetlen leirni azt a rengeteg munkát, küzdelmet, ami végbement, amig a gazdaságilag elmaradt, háborúban tönkrevert, majdnem teljesen elpusztított ország eljutott odá­ig, hogy munkaképes lakosságának több mint egy- harmadát az iparban foglalkoztassa. Az ország nemzeti vagyonának több mint 40 százalékát elvesztette a háborúban. Közlekedési hálózata teljesen megbénult, több mint háromszáz hidat robbantottak fel, nem maradt épen egyetlen vasútállomása. A múlt évben mégis az ipar terme­lési értéke hét és félszer annyi volt, mint 1938- ban, tehát a háború előtt. Az iparban foglalkoz­tatottak arányszáma felülmúlja Svédországot, Olaszországot, Norvégiát, Franciaországot és még több más iparilag fejlett államot is. 25. év alatt 1 millió 50 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak szá­ma, s ennek közel háromnegyed része az iparban helyezkedett el. A negyedszázad során több mint 300 ipari üzem létesült és ezek közül minden má­sodikban kétezernél több a foglalkoztatottak szá­ma. A gépipar Az ország egyik legfontosabb ipara a gépipar lett. Termelése tizenháromszorosán múlja felül az 1938. évit. Az ország exportjának egyharmadát ennek termékei képezik. A nehézipar jó megalapo­zása következtében hatalmas fejlődés állt be a bá­nyászatban, kohászatban és fémiparban. Uj ága­zatként jött létre a híradástechnika, a műszer­ipar, a golyóscsapágy-gyártás és járműipar. A mű­szeripar az 1950-eshez viszonyítva 22-szer többet termelt a múlt évben. A járműipari program csu­pán az utóbbi években valósult meg, s a fővárosi Ikarus gyár máris a világ egyik legnagyobb autó­busz-üzemévé fejlődött. Évente 7,000 buszt állit elő, de a következő években kapacitását 12—14 ezerre bővítik. Az ’50-es évek elején megteremtették a sokolda­lú vaskohászatot Dunaújvárosban, ahol közel 50 ezer munkás részére uj lakásokat, jobban mondva teljesen uj szocialista várost építettek. A vasmű­vek ma több mint 3 millió tonna acélt termelnek évente és több mint 2 millió tonna hengerárut ál­lítanak elő. A vegyipar ugyancsak az elmúlt 25 év­ben fejlődött ki Magyarországon. Itt megemlíthet­jük a hatalmas kazincbarcikai építkezéseket, a Bor­sodi Vegyi Kombinátot és ettől nem messze a ’60- as években megkezdett uj Tisza Vegyi Kombiná­tot Leninvárosban (volt Tiszaszederkény). A gyógy­szergyártás például az elmúlt 20 évben 85-szörö- sére emelkedett. A magyar gyógyszeripar ma a 7—8. helyen áll világviszonylatban. Olaj és földgáz A mütrágyafelhasználás Magyarországon 1949 ben még hektáronként 4 kg volt, idén pedig leg alább 150 kg. lesz. A szénhidrogének — a földgáz és a kőolaj — mind fontosabb szerepet játszanak az ország életében, s kőolajfinomitók idén már, több mint 5 mülió tonna nyersanyagot dolgoznak fel. Százhalombatta környékén épült fel az ország legnagyobb olajfinomítója, amely jelenleg 600 me­gawattos hidro-elektromos üzemmel dolgozik. A tervek szerint 1975-re 1,500 megawattra emelik, s 14—15 millió tonna kitermelésére a kapacitását. A földgáz felhasználása csupán az utolsó tiz évre vezethető vissza, s tavaly már mintegy 3 milliárd köbmétert használt fel az ország ipara és lakossá­ga. A villamosenergia-ipar fejlesztése főként a szénhidrogénekre alapul, és az idén a villamos­energia fogyasztás meghaladja a 14 milliárd kilo­watt-órát. A felszabadulás előtti legmagasabb fo­gyasztás 1943-ban mindössze 2 milliárd kilowatt volt. A háború előtt is volt alumíniumgyártás, de ez úgyszólván gyermekcipőben járt. A bauxitot kül­földön, Németországban dolgozták fel. A bauxit­bányászat termelése négyszerese a háború előtti­nek, mintegy kétmillió tonna évente. A timföld- gyártás 400,000 tonna, ami azt jelenti, hogy az ’50-es évekhez viszonyítva is megtízszereződött. A vegyipar termelése a réginek 27-szerese és ismét megkétszereződik a következő 8 év alatt. A szintétikus anyagok 1960 óta annak négyszeresére emelkedtek. A vegyipar 40%-a tulajdonképpen az utolsó három év alatt létesült és a másik 60%-a sem idősebb nyolc évnél. így a plasztik, nylon­anyagok gyártása is ez idő alatt jött létre. Magyarország tehát lakosságának számarányá hoz viszonyítva elérte Európa általános ipari szín­vonalát. Ez nem jelenti azt, hogy lakossága min­den szükségletét képes kielégíteni. Ezért nagyon fontos, hogy az ország részt vegyen a nemzetközi munkaelosztásban, vagyis a többi államokkal való kereskedelmi kapcsolatokban. Elsősorban egyezsé­gei vannak a COMECON-hoz tartozó országokkal, de ezenkívül egyre több országgal létesít kereske­delmi szerződéseket, kooperációs egyezményeket bizonyos árucikkek együttes gyártására. Ma már az országban árusított cikkeknek 40%-a importált és az árubőség egyre szélesedik. A mezőgazdaság A mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövede­lemben csökkent ugyan, de a szerepe és a termelése fokozódott, s a múlt évben kb. 40%-kal A Mezőkövesd melletti Tárd azon kevés község egyike, ahol még fellelhető a kör­nyék népviselete és néhány parasztháznak a század leg­elejéről való eredeti beren­dezését is sikerült megőriz­ni. A képen Gál Kálmánné népművész és családi köre látható eredeti viseletben BERDA JÓZSEF KÖLTŐRŐL ELNEVEZETT KOCSMA CEGLÉDEN Cegléd városának uj színfoltja az a kocsma, amelyet Berda József költőről neveztek el. A Róna Vendéglá­tóipari Vállalat vezetőinek a gondolatot az adta, hogy a vándorpoéta egykor gyakran járt és tartózkodott az alföldi városban. Szeretett jókat enni és inni, amiről több verse is tanúskodik. A Sas utcai hangulatos kocsmának falait verseinek jellegzetes soraival és sze­mélyi emléktárgyaival díszítették. A'z étlap is a költő­re emlékeztet. A hazai és külföldi vendégek találkoz­hatnak a poéta kedvenc ételeivel és italaival is. A költőről elnevezett kocsma egyedüli az országban, ahol havonta egy-egy irodalmi estet rendeznek. — Képünkön: Az étterem több terméket bocsátott az ország rendelkezésére, mint 1938-ban. A búza és kukorica termésátlaga megkétszereződött. Az öntözőterület nagysága, bár még messze van a szükségletektől, meghuszszoro- zódott, közel 750,000 hold. A szőlőtermés 7%-ról 13%-ra, a gyümölcstermelés 3%-ról 8%-ra emel­kedett. Az elmúlt 30 évben a szántóföldön a zöld­ségtermelés és a kert-területek nagysága megkét­szereződött, termésük pedig két és félszeresére emelkedett. Az állattenyésztés terén sok a minőségi változás, de hozama elmaradt a mezőgazdaság többi ágazatá­nak fejlődésétől. A vágómarha termelés megkét­szereződött és 1969-ben meghaladta a 300,000 ton­nát. A sertéshús-termelés 70%-kal bővült és ta­valy hétszázezer tonnát tett ki. Magyarország nemzeti jövedelme a háború előt­tinek három és félszeresére bővült s ennek meg­felelően jelentősen változtak, javultak a lakosság életkörülményei is. Egyik legnagyobb vívmány, hogy felszámolták végleg a munkanélküliséget. Az egy főre jutó reáljövedelem az elmúlt húsz évben 135%-kal emelkedett és igy vált lehetővé, hogy a múlt évben a lakosság átlagos személyes fogyasz­tása közel két és félszerese volt az 1938-as évinek. A húsfogyasztás például 33 kg-ról 54 kg-ra nőtt, tojásból 93-ról 218-ra. A cukorfogyasztás 10 kg-ról 31 kg-ra emelkedett. Csökkent a rizs- és burgonya- fogyasztás, de mindezek ellenére a kalóriafogyasz­tás az 1938-as 2,805-el szemben, 3,143-ra emelke­dett. A ruházkodásra, szórakozásra, lakáskultúrára fordított kiadásokat még a statisztika nyelvével sem lehet pontosan összemérni. Jelentős eredmé­nyeiről minden Magyarországra látogató, vagy tu­rista személyesen is meggyőződhet. Fából “faragott” unikumos üveg. — Messze földön híresek a mezőkomáromi faragó népmű­vész, Kálmán Gyula munkái. A ihimzőasszonyok rátétes, Írásos mintáihoz hasonló, gazdagon di- szitett, szép formájú dísztárgyainak, tálainak, likőrös, boros készleteinek nagy sikere van a nép­művészet kedvelői körében. Az idős népművész­nek van egy speciálitása: fából “farag” italos­üveget. A “faiivegek”-főként a gömbölyű, sima unikumos üvegeket választja ki a burkolásra, — igen lassú, aprólékos munkával készülnek. A ki­választott, megfelelő méretre szabott körte-vagy diófából készített, kivül-belül lecsiszolt faboritót ráilleszti az üvegre, gondosan egyenletesre csi­szolja, majd ceruzával rárajzolja az egzotikus virágokhoz hasonló kacskaringókat, szirmokat. Ezután vékony, éles késsel minden kis levéleret külön-külön megmunkálva, kifaragja az üveg mintáit. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI

Next

/
Thumbnails
Contents