Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-04 / 23. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 4, 1970. Mt TökTéhuí * z 25 ÉV ALATT Fodor Erna: MAGYARORSZÁGIPARI Magyarország a II. Világháború előtti években iparilag Európa legelmaradottabb országai közé tartozott. Ma pedig a közepesen fejlett ipari államok közé rangsorolják. Egyszerű feladat a statisztikai adatok kimutatása, hiszen csak számokat kell leírnunk. Viszont majdnem lehetetlen leirni azt a rengeteg munkát, küzdelmet, ami végbement, amig a gazdaságilag elmaradt, háborúban tönkrevert, majdnem teljesen elpusztított ország eljutott odáig, hogy munkaképes lakosságának több mint egy- harmadát az iparban foglalkoztassa. Az ország nemzeti vagyonának több mint 40 százalékát elvesztette a háborúban. Közlekedési hálózata teljesen megbénult, több mint háromszáz hidat robbantottak fel, nem maradt épen egyetlen vasútállomása. A múlt évben mégis az ipar termelési értéke hét és félszer annyi volt, mint 1938- ban, tehát a háború előtt. Az iparban foglalkoztatottak arányszáma felülmúlja Svédországot, Olaszországot, Norvégiát, Franciaországot és még több más iparilag fejlett államot is. 25. év alatt 1 millió 50 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, s ennek közel háromnegyed része az iparban helyezkedett el. A negyedszázad során több mint 300 ipari üzem létesült és ezek közül minden másodikban kétezernél több a foglalkoztatottak száma. A gépipar Az ország egyik legfontosabb ipara a gépipar lett. Termelése tizenháromszorosán múlja felül az 1938. évit. Az ország exportjának egyharmadát ennek termékei képezik. A nehézipar jó megalapozása következtében hatalmas fejlődés állt be a bányászatban, kohászatban és fémiparban. Uj ágazatként jött létre a híradástechnika, a műszeripar, a golyóscsapágy-gyártás és járműipar. A műszeripar az 1950-eshez viszonyítva 22-szer többet termelt a múlt évben. A járműipari program csupán az utóbbi években valósult meg, s a fővárosi Ikarus gyár máris a világ egyik legnagyobb autóbusz-üzemévé fejlődött. Évente 7,000 buszt állit elő, de a következő években kapacitását 12—14 ezerre bővítik. Az ’50-es évek elején megteremtették a sokoldalú vaskohászatot Dunaújvárosban, ahol közel 50 ezer munkás részére uj lakásokat, jobban mondva teljesen uj szocialista várost építettek. A vasművek ma több mint 3 millió tonna acélt termelnek évente és több mint 2 millió tonna hengerárut állítanak elő. A vegyipar ugyancsak az elmúlt 25 évben fejlődött ki Magyarországon. Itt megemlíthetjük a hatalmas kazincbarcikai építkezéseket, a Borsodi Vegyi Kombinátot és ettől nem messze a ’60- as években megkezdett uj Tisza Vegyi Kombinátot Leninvárosban (volt Tiszaszederkény). A gyógyszergyártás például az elmúlt 20 évben 85-szörö- sére emelkedett. A magyar gyógyszeripar ma a 7—8. helyen áll világviszonylatban. Olaj és földgáz A mütrágyafelhasználás Magyarországon 1949 ben még hektáronként 4 kg volt, idén pedig leg alább 150 kg. lesz. A szénhidrogének — a földgáz és a kőolaj — mind fontosabb szerepet játszanak az ország életében, s kőolajfinomitók idén már, több mint 5 mülió tonna nyersanyagot dolgoznak fel. Százhalombatta környékén épült fel az ország legnagyobb olajfinomítója, amely jelenleg 600 megawattos hidro-elektromos üzemmel dolgozik. A tervek szerint 1975-re 1,500 megawattra emelik, s 14—15 millió tonna kitermelésére a kapacitását. A földgáz felhasználása csupán az utolsó tiz évre vezethető vissza, s tavaly már mintegy 3 milliárd köbmétert használt fel az ország ipara és lakossága. A villamosenergia-ipar fejlesztése főként a szénhidrogénekre alapul, és az idén a villamosenergia fogyasztás meghaladja a 14 milliárd kilowatt-órát. A felszabadulás előtti legmagasabb fogyasztás 1943-ban mindössze 2 milliárd kilowatt volt. A háború előtt is volt alumíniumgyártás, de ez úgyszólván gyermekcipőben járt. A bauxitot külföldön, Németországban dolgozták fel. A bauxitbányászat termelése négyszerese a háború előttinek, mintegy kétmillió tonna évente. A timföld- gyártás 400,000 tonna, ami azt jelenti, hogy az ’50-es évekhez viszonyítva is megtízszereződött. A vegyipar termelése a réginek 27-szerese és ismét megkétszereződik a következő 8 év alatt. A szintétikus anyagok 1960 óta annak négyszeresére emelkedtek. A vegyipar 40%-a tulajdonképpen az utolsó három év alatt létesült és a másik 60%-a sem idősebb nyolc évnél. így a plasztik, nylonanyagok gyártása is ez idő alatt jött létre. Magyarország tehát lakosságának számarányá hoz viszonyítva elérte Európa általános ipari színvonalát. Ez nem jelenti azt, hogy lakossága minden szükségletét képes kielégíteni. Ezért nagyon fontos, hogy az ország részt vegyen a nemzetközi munkaelosztásban, vagyis a többi államokkal való kereskedelmi kapcsolatokban. Elsősorban egyezségei vannak a COMECON-hoz tartozó országokkal, de ezenkívül egyre több országgal létesít kereskedelmi szerződéseket, kooperációs egyezményeket bizonyos árucikkek együttes gyártására. Ma már az országban árusított cikkeknek 40%-a importált és az árubőség egyre szélesedik. A mezőgazdaság A mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemben csökkent ugyan, de a szerepe és a termelése fokozódott, s a múlt évben kb. 40%-kal A Mezőkövesd melletti Tárd azon kevés község egyike, ahol még fellelhető a környék népviselete és néhány parasztháznak a század legelejéről való eredeti berendezését is sikerült megőrizni. A képen Gál Kálmánné népművész és családi köre látható eredeti viseletben BERDA JÓZSEF KÖLTŐRŐL ELNEVEZETT KOCSMA CEGLÉDEN Cegléd városának uj színfoltja az a kocsma, amelyet Berda József költőről neveztek el. A Róna Vendéglátóipari Vállalat vezetőinek a gondolatot az adta, hogy a vándorpoéta egykor gyakran járt és tartózkodott az alföldi városban. Szeretett jókat enni és inni, amiről több verse is tanúskodik. A Sas utcai hangulatos kocsmának falait verseinek jellegzetes soraival és személyi emléktárgyaival díszítették. A'z étlap is a költőre emlékeztet. A hazai és külföldi vendégek találkozhatnak a poéta kedvenc ételeivel és italaival is. A költőről elnevezett kocsma egyedüli az országban, ahol havonta egy-egy irodalmi estet rendeznek. — Képünkön: Az étterem több terméket bocsátott az ország rendelkezésére, mint 1938-ban. A búza és kukorica termésátlaga megkétszereződött. Az öntözőterület nagysága, bár még messze van a szükségletektől, meghuszszoro- zódott, közel 750,000 hold. A szőlőtermés 7%-ról 13%-ra, a gyümölcstermelés 3%-ról 8%-ra emelkedett. Az elmúlt 30 évben a szántóföldön a zöldségtermelés és a kert-területek nagysága megkétszereződött, termésük pedig két és félszeresére emelkedett. Az állattenyésztés terén sok a minőségi változás, de hozama elmaradt a mezőgazdaság többi ágazatának fejlődésétől. A vágómarha termelés megkétszereződött és 1969-ben meghaladta a 300,000 tonnát. A sertéshús-termelés 70%-kal bővült és tavaly hétszázezer tonnát tett ki. Magyarország nemzeti jövedelme a háború előttinek három és félszeresére bővült s ennek megfelelően jelentősen változtak, javultak a lakosság életkörülményei is. Egyik legnagyobb vívmány, hogy felszámolták végleg a munkanélküliséget. Az egy főre jutó reáljövedelem az elmúlt húsz évben 135%-kal emelkedett és igy vált lehetővé, hogy a múlt évben a lakosság átlagos személyes fogyasztása közel két és félszerese volt az 1938-as évinek. A húsfogyasztás például 33 kg-ról 54 kg-ra nőtt, tojásból 93-ról 218-ra. A cukorfogyasztás 10 kg-ról 31 kg-ra emelkedett. Csökkent a rizs- és burgonya- fogyasztás, de mindezek ellenére a kalóriafogyasztás az 1938-as 2,805-el szemben, 3,143-ra emelkedett. A ruházkodásra, szórakozásra, lakáskultúrára fordított kiadásokat még a statisztika nyelvével sem lehet pontosan összemérni. Jelentős eredményeiről minden Magyarországra látogató, vagy turista személyesen is meggyőződhet. Fából “faragott” unikumos üveg. — Messze földön híresek a mezőkomáromi faragó népművész, Kálmán Gyula munkái. A ihimzőasszonyok rátétes, Írásos mintáihoz hasonló, gazdagon di- szitett, szép formájú dísztárgyainak, tálainak, likőrös, boros készleteinek nagy sikere van a népművészet kedvelői körében. Az idős népművésznek van egy speciálitása: fából “farag” italosüveget. A “faiivegek”-főként a gömbölyű, sima unikumos üvegeket választja ki a burkolásra, — igen lassú, aprólékos munkával készülnek. A kiválasztott, megfelelő méretre szabott körte-vagy diófából készített, kivül-belül lecsiszolt faboritót ráilleszti az üvegre, gondosan egyenletesre csiszolja, majd ceruzával rárajzolja az egzotikus virágokhoz hasonló kacskaringókat, szirmokat. Ezután vékony, éles késsel minden kis levéleret külön-külön megmunkálva, kifaragja az üveg mintáit. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI
