Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-04 / 23. szám
Thursday, June 4, 1970. AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Cl Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Mi van a postával?? ALBERTA, Canada. — Sajnos több lapot nem kaptam meg az utóbbi időkben, ugylátszik, hogy a postán valahol elsikkasztják. Látjuk mi is a televizión a nagy zavargásokat az U.S.-ban, de még sokkal többnek kellene felvonulni, hogy a nagy okos elnököt, Nixont sarokba tudják szoritani. G. Molnár Reméljük a munkások is sorba állnak PITTSBURGH, Pa. — A háború elleni tiltakozások nagyban fejlődnek, remélve, hogy a szervezett munkások is a jövőbén hasonlóan fognak cselekedni és a newyorki felvonulást szégyennek fogják nyilvánítani. Kucher Köszönet Lusztig és Rev. Gross cikkeiért LINCOLN PARK, Mich. — A lap május 14-i számában olvastam Lusztig munkástárs beszámolójának első cikkét “Gyönyörű csokrot láttam” cimen. Fogadja a cikkért őszinte elismerésemet, mert a tények és a helyzet mindkét oldalát megírta a valóságnak megfelelően, elfogultság nélkül. Ezt tartom én egészséges és épitő irásmodornak, amely irás jóakaratu kritikájával csak tanulságul szolgálhat és hasznára válhat úgy amerikai, mint óhazai országépitő testvéreinknek. Az ilyen értelemben irt tudósításokba nem kapaszkodhat bele a rosszakarat, mert a munkás sajtóból vesz először tudomást a világ a nehézségekkel küzdő magyar nép hiányosságairól, szegénységéről és az országépitéssel járó sok bajról is, eddig alkotott szép munkájuk mellett. Bölcsesség és figyelmesség volt Lusztig szerkesztőtől az, hogy a “rózsán a töviseket” is meglátta. Nem azért irom ezt, mintha a töviseknek örülnék, csak azért helyeslem a tövisek megemlítését is, mert a valóságot, a tényeket nem szabad, nem lehet elhallgatni, vagy letagadni, hogy azokon még “melegében, idejében” lehessen változtatni. Rev. Gross beszámolóit is igen nagy érdeklődéssel olvasom. Nagy körültekintéssel és megfigyelőképességgel irt helyzetképeiért őt is a “Spáring- medáliával” tüntetem ki, amire büszkék lehetnek, mert ennek a díjnak Lusztig és Rev. Gross az első kitüntetettjei. Ha Kovács Erzsi gyakrabban és többet ir, még neki is nagy esélye van e dij elnyerésére, Fodor Ernával és a többiekkel együtt. Rév. Grosstól csak azt kérem, hogy Írja meg minél előbb, hogy a május 7-i lapszámban megjelent beszámolója végén közölt “MALICIÓZUS” szónak mi az értelme, mert eddig még nem tudtam azt megfejteni. Ha lehet, Írja meg magyarul, mert attól tartok, hogy ha ő nem Írja meg, mit jelent az a szó és ha véletlenül nem találkozom dr. Lőrincze Lajossal, a Magyar Nyelvőr most itt járó főszerkesztőjével, akitől megkérdezhetném, akkor annak jelentősége, tudata nélkül kell sírba szállnom, meg a sok hasonló se magyar, se angol szavak tudata nélkül. Előre is hálásan köszönöm a felvilágosítást. Spáring Károly Imádkozzunk!! Úgy véljük, egységes az a vélemény, hogy James Reston, a New York Times politikai kommentátora az uralkodó osztály (hogy úgy mondjuk) józan rétegének egyik legtehetségesebb képviselője, szószólója. Ezért érdemes tanulmányozni cikkét, melyet a N. Y. Times május 13-i számában irt és melyet az “IMÁDKOZZUNK!” szóval zárt be. Reston e cikkében analizálja, milyen elvi alapokon hozza meg Nixon elnök politikai, katonai döntéseit. íme a három teória: “Az első elmélet: nem lehet gyengeséget mutatni a világ egyik részén anélkül, hogy ez ne adjon bátorságot és reményt az oroszoknak Amerika gyengeségéről és könnyen sebezhetőségéről a világ más részein. A második teória: annak a mozdulatnak, melyet nem lehet előre kiszámítani, gyakran nagy befolyása van az oroszokkal való tárgyalásokra. Óvatosak lesznek, mert nem tudják megállapítani, mi lesz Amerika és a szövetségesek következő lépése. A harmadik teória: a hirtelen, merész lépésnek nagyobb a hatása, mint a lassú mozdulatnak, mely időt ad a kommunistáknak az alkalmazkodásra.” Ezt követően Reston utal a Nixon beszédeiben tett ígéreteire, majd igy folytatja: “Két pontra kell rámutatni a Nixon-elmélettel kapcsolatban. Az első, hogy az U.S. nem reagált Moszkva csehszlovákiai megszállására, de a Szovjet mégsem vonta le ebből azt a következtetést, hogy elámithatja Washingtont egy Berlin elleni lépéssel és ezzel megdöntheti a hatalmi egyensúlyt Amerikával szemben Nyugat-Európában. Az U.S. se vélte gyengének a Szovjetet, amikor Krus- csev rakétákat akart elhelyezni Kubában, de visz- szavonta azokat, amikor ellenkezésre talált. A 2. pont: akár korrekt az elnök teóriája, akár nem, azok szerint cselekedni egy független ország ellen, anélkül, hogy két vagy három bizalmas elnöki tanácsadón kívül bárki is tudjon róla és a kongresszus tanácsát sem kérve ki, óriási terhet ró a titkos politikára, a hirtelen, nagy támadásra, melyért az elnök egyedül a felelős. Ha megtámadhatja titokban Kambódiát, miért nem támadhatná meg ugyanúgy Hanoit, vagy a szovjet hajókat, melyek felszerelést visznek az igazi fontos menedékhelyről, a Szovjetből? Ez még kihivóbb és kiszámíthatatlanabb volna. Minden elnöknek megvan a véleménye a saját történelmi szerepéről és sokan tragikus hibákat követnek el, azt gondolva, hogy ők maguk azok, amit csupán képviselnek, de kevés volt olyan személyes ebben a kérdésben, mint Nixon. Ezt mondta Nixon a népnek: “Tudtam, hogy mit kockáztatok, hogy megosztom a nemzetet. Ismertem a nemzetközi kérdéseket, a katonai veszélyeket ... A hirtelen támadás az én elhatározásom volt. Én vagyok a felelős. Azt hiszem, hogy helyes volt az elhatározásom, sikert fog hozni. Ha nem, a hibás én vagyok. ..” De mit lehet mondani másokról, akik érdekelve vannak az atomfegyverek világában? Még ha van is bizonyos Machiavelli-i logika a három elméletben, rettentő és megrázó a személyi hatalom üyen megnyilvánulása: "Nem törődöm a kongresszussal, nem törődöm a nép megosztásával. Tudatában voltam a veszélynek, de meggyőződésem, hogy sikeres lesz. Ha nem ... IMÁDKOZZUNK!" ISMÉT EMELIK A TEHERSZÁLLÍTÁS diját WASHINGTON, D. C. — Az Interstate Commerce Commission jóváhagyta a vasutvállalatok kérését és megengedte a teherszállítási dij öt százalékos emelését. VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK ^rendelhetők KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről Itt küldök egy képet a kedves Szerkesztőségnek, mert félek, hogy máskép nem hiszik el amit irok. Megint a levesről lesz szó. Miost nem a Lipton, hanem a Campbell levesről. Nem is a levesről, de a kannáról, amiben a leves van. A modern művészek sok mindent festenek, amit én nem nagyon értek meg, de elfogadom, hogy ez a művészet haladása és nem szólok egy szót sem, amikor egy nagy vászon kizárólag fehér festékkel be van festve. Semmi nincs rajta, csak fehér festék. A saját szememmel láttam a Modern Múzeumban New Yorkban. Az okosabbak biztosan jobban értenek hozzá és megértik. Nem akarok Picassó- val se kikezdeni, de aki olyan gyönyörűen tudott festeni, mint ő, csodaszép női fejeket, egy fiút a lóval és más szépséges dolgokat, és különösen egy olyan drámai képet festett a spanyol polgárháború letöréséről, miért csinál most olyan színes mázolásokat, hogy az én kis 5 éves unokám szebbeket “alkot”? Nem szólok semmit, nem értek hozzá. De ahhoz értek, hogy a mai lapban van egy kép, ami egy “modern” festményt ábrázolt. A képen egy Campbell leveses kanna van, aminek a papírja már kezd lejönni a kannáról. Vegetable-leves marhahússal. Ezt festette le egy “modern” festő. Valószínűleg Ízlett neki a leves. Ezt mind megértem. De, hogy valaki $60,000, szóval hatvanezer dollárt fizetett érte, azt már nem értem. Igaz, hogy a nevét nem írták ki az újságba, valószínűleg szégyelte magát az illető. Az biztos, hogy igen sok — s az is biztos, hogy könnyen szerzett — pénze van. Még jó, hogy van itthon egy néhány kanna leves, van közte Campbell is. Kiteszek egyet a polcra, hadd lássák a barátnőim, hogy én is modern vagyok. Sőt, nekem nemcsak képen van megfestve, de egy valódi kanna leves. Csak nem tudom, hogy mit csináljak a kannával, ha már megettem a levest? Festeni nem tudok, de talán lefényképezem, hátha valakinek megtetszik és megveszi jó áron. Úgy látom, sok pénzes bolond van a világon. I APRÓSÁGOK I Kovács Erzsi rovata MÉG SUHARTO IS . . . WASHINGTON, D. C. — Indonézia elnöke, Suharto eltért a diplomáciai formaságoktól a tiszteletére adott hivatalos ebéden és Nixon elnököt köszöntő beszédében félre nem érthető szavakkal azon véleményét nyilvánította, hogy az összes külföldi csapatokat ki kell vonni Kambódiából és helyre kell állítani az ország semlegességét.
