Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-28 / 22. szám

Vol. XXtV. No. 22. Thursday, May 28, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. I6th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. BIZALOM! BIZALOM! Nixon elnök a legfcerssőségesebb munkatársa'!, John N. Mitchell igazságügyminisztert küldte a Cleveland, Miss.-ben ülésező "Delta Council" ülésére, azzal a megbízatással, hogy nyerje vissza, állítsa helyre az elnökbe helyezett bizalmat. Mitchell miniszter minden tudását, tehetségét igénybe vette, hogy küldetése sikerrel járjon. Beszédének kiemelkedő része igy hangzott: "Fontos, hogy az inflációs pszichózist ne a gazdasági vál­ság pszichózisa, hanem a stabil árak és a növekvő nemzet- gazdaság pszichózisa váltsa fel." "Hogy ezt elérjük — BIZALOMRA VAN SZÜKSÉG." E kijelentését követően bizonyítani akarta, hogy Nixon elnök kiérdemelte az üzletemberek bizalmát, mert minden ígéretét beváltotta. Mit ígért Nixon, mint elnökjelölt? Első Ígéret: BEFEJEZEM A HÁBORÚT. Teljesítmény: Kiterjesztette a háborút Kambódiára. Második ígéret: Véget vetek az inflációnak. Teljesítmény: Mióta a Fehér Házba jutott, gyorsabban emelkednek az árak, mint valaha. Mitchell miniszter beszé­dét követő napon a Munkaügyi Minisztérium jelentette, hogy április hónapban 0.6 százalékkal emelkedett a megélhetés költsége. Harmadik Ígéret: Nem lesz nagy munkanélküliség. Teljesítmény: A Munkaügyi Hivatal jelentése szerint az összmunkásság 4.8 százaléka volt munkanélkül áprilisban, j George Meany szerint ez a szám nem tükrözi vissza a tényle­ges helyzetet. A munkanélküliek száma sokkal magasabb az AFL-CIO országos elnöke szerint. Mitchell miniszter nagyon rossz véleménnyel Eehet a "Delta Council" tagjainak gondolkodó képességéről, ha úgy véli, hogy beszédével helyreállította az ülésen megjelentek bizalmát Nixon elnökben. Mitchell mondotta: "A tőzsdén észlelhető bizonytalanság (a részvények árá­nak rohamos csökkenése) nem tényeken, hanem félelmen alapszik." Ezután felsorolta a TÉNYEKET. Beszédét követő napon a részvények ára 14 ponttal ESETT a tőzsdén. Minden jel arra mutat, hogy Mitchell miniszier küldetése kudarcot vallott. I 217 I Az efmuít héten 217 amerikai ifjú vesztette el életéi a vietnami és kambódiai őserdőkben. Ugyanakkor több száz vietnami harcos, nők, aggok és gyermekek életét oltották ki az amerikai bombázókról Eezudi- fcft bombák ezrei, az ágyuk, aknavetők, gépfegyverek és pus­kák golyói. Amióta Nixon elnök elrendelte a kambódiai hadjáratot, hogy "megvédje az amerikai katonák életét", rohamosan emel­kedik mind az amerikai, mind ez "ellenséges" hatottak és sebesültek száma. Megbocsáthatatlan bűn ezt az értelmetlen, erkölcstelen és alkotmányellenes vérengzést folytatni. Dr. James E. Allen, Jr., Szövetségi Közoktatási állam­titkár csatlakozott az erkölcstelen vietnami háború felszámo­lását követelők táborához, amikor a közoktatásügyi rrimsxté­Válságban a nemzetgazdaság— mondják a demokraták Egyre többen követelik a bér- és árszabályozást WASHINGTON, D. C, — “Most már kétségtelen, hogy az ország gazdasági válságban van” — mondotta Mike Mans­field, Montana demokrata sze­nátora, a demokrata szenáto­rok vezére egy sajtóértekezle­ten. A demokraták javasolják: Nixon elnök haladéktalanul hivjon össze országos konfe­renciát, melyen a nagy válla­latok és a szakszervezetek, va­lamint a kormány képviselői határozatokat hoznának az or­szág gazdaságának irányvál­toztatására. Jelenleg az árak emelked­nek és a munkanélküliség nö­vekedik. A demokraták követelik a hitel kamatláb leszállítását, az : árak és bérek hat hónapi rög­zítését. Közben a részvények ára a newyorki tőzsdén ismét 20 j ponttal esett. A kölcsön-kötvényeket 9.5 százalékos kamattal vásárol­ják, ami szintén az infláció fel­lendülését hozza magával. Lindsay polgármester és I David Rockefeller, a Chase | Manhattan Bank igazgatója szintén csatlakozott azokhoz, akik bér- és ár-rögzitést sür­getnek. A válság alapvető oka ter- ! mészetesen a vietnami hábo­rúban és az arra elpocsékolt I milliárdokban kereshető. A I gazdasági válság megoldhatat- | lan a vietnami háború befeje- 1 zése nélkül. Megszüntetjük a támogatási WASHINGTON, D. C. — A Külügyi Hivatal magas ál­lású képviselője kijelentette, hogy “betartjuk Nixon elnök Ígéretét, kivonulunk Kambó- diából junius hó végéig és be­szüntetjük junius 30-án a tak­tikai segítséget a dél-vietnami hadseregnek. De ez nem je­lenti azt, — mondta a külügyi megbízott — hogy julius el­sején nem kezdjük meg ismét a támadgatást.” Amerika válságos napjai Irta: DEÁK ZOLTÁN Nixon kambódiai agresszió­ja, az egyetemi diákok ellen elkövetett sorozatos halálos merényletek a forrpontig he­vitették az Egyesült Államok­ban immár évek óta fokozódó belső társadalmi feszültséget. A newyorki munkásság politi­kailag legelmaradottabb, leg- megvesztegethetőbb rétegei­nek terrorista különítmény­ként való felhasználása nap­fényre hozta a Nixon-kor- mánvt bábuként használó s az Egyesült Államok kül- és bel­politikáját csaknem teljesen hatalmába kerített katonai-ipa­ri diktatúra (már nemcsak komplexum: diktatúra) terveit e feszültség levezetésére, a há- boruellenes mozgalom terro­rizálására. A diktatúra egyelőre még mindig a parlamentárizmus külső formáinak megtartásá­val működik. Kétségbeesett verseny van folyamatban a parlamenti demokrácia ama képviselői között, akik már érzik és tudják, honnan fuj a szél (a Pentagon felől), tehát a Fulbrightok, a McGovernok, a Goodellek, Lindsayk, leg­újabban Rockefellerék, a Clif- fordok, Javitsek és a nagytő­ke hasonló főképviselői, vala­mint a leplezetlen katonai diktatúra bevezetése mellett döntött erők között. E küzde­lem kimenetele fogja megha­tározni ama körülményeket, amelyek közepette az ameri­kai nép meg fogja kísérelni a felgyülemlett belső társadal­mi és gazdasági ellentétek megoldását. Ez viszont ki fog hatni Amerika határain túl az rium 400 tapsoló alkalmazottja előtt kijelentette: "Érthetetlen számomra, miért kellett behatolnunk Kam- bódiába és miért kell folytatni a vietnami háborút?" SAN FRANCESCO MUNKÁSAI ELLENZIK AZ ERKÖLCSTELEN VIETNAMI HÁBORÚT SAN FRANCISCO, Cal. — Ácsok, vasmunkások, hírszol­gálati alkalmazottak, rakodó- munkások, teherszállítók, ta­nítók. kereskedelmi alkalma­zottak, kazánkészitők, festők, nyomdászok, hús feldolgozok és a szervezett munkások min­den más rétege egységesen lé- ~-ett fel a Nixon-kormány bél­és’ külpolitikája ellen. 450 aláírással egész oldalas hirdetést tettek közzé a San Francisco Chronicle és az Exa­miner napilapokban. “Torkig vagyunk az erkölcs­telen vietnami háborúval. Mun kások és családtagjaik fölhá- borodással vették tudomásul Nixon elnök határozatát a vietnami háború kiterjesztésé­ről.” Majd Nixon elnökhöz inté­zett szavaikban mondották: “Hihetetlen arányú bizal­matlanságot okozott. A nem­zetgazdaság egyre rosszabbo­dik. Az infláció meggátlására tett ígéretei semmitmondók.” A hirdetés aláírói közt talál­juk Einar O. Mohnt, az Inter­national Teamsters vezetőjét, Richard Groulx-t, Alameda Megye Munkás Tanácsának titkárát, Warren K. Billings-et, az órások szakszervezete Vég­rehajtó Bizottságának tagját, Harry Bridges-t a rakodó mun kások szakszervezetének elnö­két, valamint az ácsok, vas­munkások és a többi szakmun­kások képviselőit. San Francisco dolgozóinak ezen egységes fellépése a béke érdekében tárgyilagosabban tünteti fel az ország munká­sainak magatartását a háború iránt. George Meany vélemé­nyével szemben. ÁRA 20 GENT * Ént- as 2nd Class Matter Dec. 3171552 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. i egész emberiség sorsa mene­tére is. E verseny eddigi kiemelke­dő állomásai voltak: 1. a mas- sachusettsi törvényhozás ama döntése, amely alkotmányelle­nesnek minősítette a vietnami háborút és törvényesnek is­merte el Massachusetts állam polgárainak jogát ahhoz, hogy felmentésüket kérjék egy al­kotmányellenes háborúban va­ló katonai szolgálattól; 2. a Hatfield és McGovern szenáto­rok által szorgalmazott javas­lat, amely megvonná a költ­ségvetést a vietnami háború kiadásainak fedezésére. A katonai-ipari klikk vála­sza minderre katonailag az in­dokínai háború cinikus kiter­jesztése, belpolitikáiig pedig az ellenforradalmi erők moz­gósításának elrendelése volt. E mozgósítás első próbája a newyorki épitőipari és rakpar­ti munkásság legreakciósabb elemeinek rohamosztagokban (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents