Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-30 / 18. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 30, 1970. EGY KIS tAAIAS AZ ADÓ MELLÉ Az Austin, Texas-i adóhivatalban teljes csend­ben nyitogatták a jó vaskos, adóbevallási ivekkel és csekkekkel telt leveleket, amikor éles sikoly hangzott el, megtörve a csendet. Kiderült, hogy egy boldogtalan adófizető vérrel áztatta át adóbe­vallási ivét, úgy küldte el az adóhivatalnak. Lehet, hogy csirke vérét használta, de mindenesetre ki­fejezte vele érzelmeit. Az egész országban kapnak az adóhivatalok kü­lönböző mellékleteket az adóbevallási iv mellé; igy ingdarabot az adófizető hátáról, teászacskót, emlékeztetve a “Boston-i Tea Party”-ra. Gyakran “Bandaid”-et kapnak mellékletül, amely azt akar­ja kifejezni, hogy minden évvel jobban és jobban fáj az adó beküldése. A beküldött mellékletek kö­zött szerepelnek még: kő nélküli gyűrűk, bedült otthonok vagy ütött-vert autók képei. Sokan az or­vosoknak és gyógyszerekért fizetett számlákat mellékelik. Olyasmi is előfordult, hogy valaki az inghátát használta adóbevallási Ívnek, egy másik pedig egy hat láb hosszú mészárszéki papirost. Egy asszony egy tincset küldött a hajából, megje­gyezve, hogy megskalpolva érzi magát, egy másik egy meglehetősen viselt bugyit. Egy ember ing­gombokat küldött ezzel a megjegyzéssel: Itt vannak a gombok, tavaly már megkapták az ingemet. Tax Slave III. azt irta, hogy az idén még fárad­tabb, mint más években adófizetés idején. Egy kézzel irt 41 oldalas levélben irta meg tiltakozá­sát az adórendszer ellen. Nem irta meg a társa­dalombiztosítási számát, nem tudják ki lehet, de Tax Slave II. vagy I.-ről sem tudnak. Akad a mellékletek között még gondosan elké­szített kis ejtőernyő, a vietnami háború elleni til­takozás jeléül, fésű — küldője azt Írja, már nin­csen szüksége rá, mert a forma kitöltése alatt ki­tépte mind a haját, plasztik zacskóban sár, azzal a megjegyzéssel, hogy az adóbevallási év éppen olyan zavaros volt, mint a küldött sár. Mindennek a jelenségnek megvan az egyszerű, materiális magyarázata. Az adók magasak, sok em­bernek nehéz megterheltetést jelentenek s ugyan­akkor azt látják, hogy nagyon kevés az, amit pén­zükért kapnak ellenértékűi. De Detroitban akadt egy lélekgyógyász (psychiatrist), aki másképpen magyarázza a jelenségeket. Dr. Henry Krystal szerint a felnőtt adófizetők tudat alatt Uncle Sam- et apjuk helyére képzelik. így aztán az apától jövő követelés igazságtalan, mert a gyermeknek min­dig adni szoktak és nem elvenni tőle. Ennek a lé­lekgyógyásznak pedig elmegyógyászra van szük­sége. FEKETÉK A KÉPVISELŐHÁZIAM Felmerül a kérdés, mennyire felelnek meg a jobbára feketék szavazatai által megválasztott kép­viselők a hozzájuk fűzött reményeknek? Mielőtt felelhetnénk erre a kérdésre, meg kell állapítani, hogy a 22 millió fekete amerikait mind­össze 9 képviselő reprezentálja és igy befolyásuk nagyon gyenge. A 9-ből Adam Clayton Powell rit­kán van a Capitolban súlyos betegsége és az 1968- ban történt büntető eljárás óta. Két másik a régi­ekből, a philadelphia-i Robert Nix és a chicago-i William Dawson nagyon keveset vagy éppen sem­mit sem törődik a fekete közügyekkel. így aztán 5 férfi és a tüzes képviselőnő, Shirley Chisholm Brooklynból, akik valóban aktivak a fekete ügye­ket felkaroló tömbben és inkább szervezési mun­kát végeznek főleg a jövőt illetőleg. A felsorolt képviselők mind demokraták. A sze­nátusban egyetlenegy fekete szenátor van, a re­publikánus Edward W. Brooke Massachusettsből, aki egyáltalában nem azonosítja magát a képvise lőházi fekete demokratákkal. Több politikusnak az a véleménye, hogy az 1972 évi választás után a fekete képviselők száma 15—- 20-ra emelkedik. A kisszámú tömb minden nehézség ellenére is képes valamilyen aktivitást kifejteni. Az állami törvényhozó testületekbe beválasztott feketék azon­ban többet tesznek, mint a szövetségeseik. Az il- linois-i képviselőházban 18 néger képviselő van, akik egy tömbbe egyesülve megakadályoztak egy olyan javaslatot, amely az államnak jogot adott volna otthonok lebontására expressz országutak építése céljából. Nemrégiben 50 fekete állami képviselő 20 ál­lamból konferenciára jött össze és különböző szak­értők információit hallgatták meg további tervek céljából. A szövetségi fekete képviselők egysége jelentet­te be, hogy egyhangúlag ellene vannak Clement Haynsworth és később G. Harrold Carswell birák benevezésének a legfelsőbb bíróságba. Legfonto­sabb tevékenységük talán az volt, amikor a chica­gói fekete vezetők kívánságára öt tagból álló fe­kete képviselő-bizottság kivizsgálta a rendőrség által saját lakásukon megölt két Black Panther ügyét. A vizsgálatról szóló jelentés még nem ke­rült nyilvánosságra. Meg van rá a remény, ahogy a kongresszusban nagyobb lesz a feketék száma, a reakciós republi­kánusoknak és a déli demokratáknak nem lesz olyan könnyű minden haladó eszmének útját áll­ni. Nixon elnök és előtte Johnson elnök is kézzel, lábbal ellenezte a munkások magasabb munkabér követeléseit, mondván az elősegíti az inflációt. Hogy a vietnami háború által okozott infláció az, amely a munkásokat magasabb bér követelésére kényszeríti, az az elnöknek és a washingtoni hon­atyáknak nem sokat számit — éhezzenek a mun­kások és családjaik a “hazáért” és azért, hogy a demokrácia nevében legyilkolhassuk a vietnami pépet. Az elnök és kabinetje, a kongresszusi tagok is “nélkülöznek” — lássuk csak miként! Az elmúlt januárban a Fehér Ház zárt ajtói mö­gött a kabinet gyűlésén az egyik miniszter — nyilván lelküsmeret furdalásai voltak — azt aján­lotta kollégáinak, hogy példaadásul mindannyian mondjanak le fizetésük 25 százalékáról. Ezt az ajánlatot olyan szívesen fogadták, mint a görényt a pikniken s jó, ha nem fogták be az orrukat. Nixon elnök gyorsan más témára tért át és sen­ki sem jelentkezett a fizetés lemondására. A kongresszus a múlt évben felemelte az elnöki fizetést 100 ezer dollárról 200 ezer dollárra. A mellék fizetések (fringe) fedeznek mindent, a vi- rág-diszitésektől az ingyenes orvosi kezelésig és legmesésebbek a világon. A kabinet tagjai tavaly szintén fizetésjavitást kaptak, 35 ezer dollárról 60 ezer dollárra. A mel­lékfizetés változik a 3,500 dolláros gőzfürdőtől Walter Hickel belügyi titkár számára, az évi 6,400 dolláros fizetésű inasig Blount postaminiszter szá­mára. A kabinet tagok és családjaik napi 24 órai .autószolgálatot kapnak és némelyikük repülőszol­gálatot is. amivel körülrepülhetik az országot. Vol- pe közlekedési miniszternek például, hogy a repü­lőterek zsúfoltságát elkerülje, a Coast Guard hó­fehér jet-jét bocsátja rendelkezésére. Laird had­ügyminiszter válogathat egy csomó fényes repülő­gép és helikopter között. A kongresszus első és legjobb törvénykezése volt. tavaly saját fizetésének emelése 30 ezer dollárról 42,500-ra. A Capitol Hill lakói is, felfedeztek tu­catnyi más módot az adófizetők megnyuzására. Hasonlítsuk ezeket össze a levélhordók helyze­tével, akik esőben, napfényben, hóban és zivatar­ban cipelik a nehéz táskát és akik oly fontosak a nemzet életében, hogy amikor letették a nehéz táskát csak néhány napra, megbénult az ország­ban úgyszólván minden. KÉT ÁLLÍTÁS Mr. Nixon nemrég elismerte, hogy Dél-Vietnam- ban, Songmy-ben nyilván kegyetlenkedtek az U.S. katonái a polgári lakosok ellen. De — mondta — ez egyetlen sajnálatos, kivételes eset, nem homá- lyositja el az emberies és igazságos amerikai kato­naság jó hírét. Már előbb is, de kivált azóta, napon­ta jöttek az értesítések más és más gaztettekről, katonai kinzásokról, erőszakoskodásokról, tömeg­gyilkosságokról, a felsőbb katonai hatóságok bün- palástolásáról és bünrészességéről, egyre több nyo­mozás, vizsgálat és eljárás indult ilyen ügyekben — de Mr. Nixon azóta hallgat, nem tartja szüksé­gesnek korábbi félrevezető állítását helyesbíteni. Mr. Habib a párizsi U.S. fegyverszüneti küldött­ség vezetője kijelentette, hogy a délvietnami fel­szabadító front és az észak-vietnami katonaság fo­kozta támadásait és ez szerinte ellenkezik a fegy­verszüneti tárgyalás szellemével, tehát tiltakozik ellene. Ugyanakkor jelentették, hogy az U.S. meg­sokszorozta támadó akcióit és — mint minden előbbi héten is — 20-szor annyi ellenséges katonát gyilkolt meg, mint amennyi a saját vesztesége volt. Ez ugyan nem igaz (számtalanszor megcáfolták az újságírók, de maguk a katonai hatóságok is), de az ilyen állítások jellemzőek az amerikai politikusok és diplomaták nagyrészének szinte kötelező schi- sofréniájára. Ami a hallgatást illeti, még megjegyzendők a következők: Mr. Nixon hosszú hónapokkal ezelőtt politikája sikerének tudta be, hogy a vietnami harcok heves­sége folyton csökken és igy az U.S. csapatok vesz­tesége is. Újabban — mint tudjuk — a veszteségi listán mind nagyobb számok jelennek meg — de Mr. NLxon erről nem tartja szükségesnek nyilat­kozni. Mr. Johnson is hallgat. Még nemrég százezrek­kel fizetett tv-interjukban próbálta igazolni az Észak-Vietnam ellen általa elrendelt népgyilkos bombatámadásokat. Most a szenátus külügyi bizott­sága egyhangúlag úgy döntött, hogy a jelentés, amely szerint a tonkini öbölben északvietnami ha­jók megtámadták az U.S. flottát és amelynek alap­ján a korrumpált szenátus felhatalmazta Johnsont háborús akciókra, hazug volt, ezért a bizottság azt semmisnek nyilvánítja. Mr. Johnson hallgat. (Évek óta irtuk ezt.) (P.) Ha igy nem lehet, amúgy próbálkoznak WASHINGTON, D. C. — Ötvenkét demokrata és ugyanannyi republikánus képviselőből álló koalí­ció egy külön bizottság felállítását javasolja, azzal a céllal, hogy — ha lehet — eljárást indítson Wil­liam O. Douglas főbíró megfeddése és elbocsátása érdekében. A Legfelsőbb Bíróság egyik legliberálisabb tag­ját' igy próbálják eltávolítani. így akarnak segítő kezet nyújtani Nixonnak, hogy ha kinevezésekkel nem sikerül, ilyen módon terelhesse a Legfelsőbb Bíróságot reakciós irányba. •••••««•••••••••••••••••••••••••••••a*** v* Ha a tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod!-j, A/VNGRSKAI ^ m Published weekly, except 2nd & 3rd week in July ly Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. £nt. as 2nd Ölass Matter, Dee. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült vllamokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország­, ... ___^CTRADESiy.^lCOüNClt. i ba egy erre 12 dollar, felevre $6.50 A MAGAS MUNKABÉREK ÉS AZ INFLÁCIÓ

Next

/
Thumbnails
Contents