Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-30 / 18. szám

under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y, N.T.

Vol. XXIV. No. 18. Thursday, April 30, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.

DEMOKRATIKUS BIZALMATLANSÁG

A demokrata felfogás egyik ismérve, hbgy ai ember ne higyjen el semmit egykönnyen, akárki mondja, vagy írja, fel- sőbbség, papság, kormány, politikus, sajtó; fogadja óvatosan, amit olvas vagy hall, próbálja azt először is a maga feje és logikája, tudása alapján megítélni. Nap-nap után százszor is látjuk ennek a szükségét.

KAMBODZSA

Az újságban, a tv-n láttuk a borzalmas képeket a Kambodzsában élő vietnami polgári lakosok tömeges meggyilkolásáról, olvastuk a helyszíni jelentéseket a kambodzsai szedett- vedett ellenforradalmi katonák kegyetlenkedéséről, szemlélhettük, ahogyan a kisiskolásokat felvonultatták ilyen plakátokkal: minden vietnamit meg kell ölni! Mi volt az uj "kormány" válasza? Előbb az, hogy a szerencsétlen nők, gyermekek, öregek kereszttűzbe kerültek; azután hogy ők nem öltek meg senkit, egyébként sem tudták megkülönböztetni, ki a "vietcong" és ki nem, majd hogy a Mekongon felborult egy hajó, úgy fulladtak a vízbe (hátul összekötözött kezekkel). Végül persze megtámadták a riportereket, amiért róluk ilyen csúnya híreket közöltek. Már csak az hiányzik, hogy kommunistáknak nevezzék őket.

LAOSZ

Évek óta tagadta az amerikai kormány és hadvezetés a nyilvánosság előtt, hogy beleavatkozott a laoszi polgárháborúba; egyidejűleg a sajtó állandóan jelentette, hogy ez országot erősebben bombázzák, mint Vietnamot. Amit a generálisok és a külügyérek a szenátus külügyi bizottsága előtt vallottak, azt titkosnak nyiivánitotték. Most végre a bizottság kierőszakolta e vallomások legalább egy részének kinyomafását s természetesen bebizonyosodott, hogy éveken át megtévesztették az amerikai közvéleményt, az U.S.-nak a laoszi harcokban kezdettől fogva irányitó szerepe volt.

VIETNAM

Naponta jelentik a tudósítók, hogy a délvietnami csapatok behatolnak Kambodzsába kommunista-vadászatra, onnan fantasztikus győzelmeket jelentve. Ugyanakkor a saigoni "kormány" váltig erősködik, hogy a harcok Vietnamon belül folynak. Az U.S. pedig egyik nap megtiltja, hogy Saigon Kambodzsát támadja, a másik nap elismeri, hogy erre szükség van. Csak — mondja az egyik nagyfejü — amerikai katonák ebben nem vesznek részt (mintha Saigon Washington beleegyezése nélkül folytatna ilyen akciókat), de — mondja a másik — amerikai "tanácsadók" irányítják ott a saigoni hadműveleteket, amerikai repülők támogatják azokat, amerikai csapatok vonulnak fel, hogy elvágják a menekülő "vietcong" útját. Hogy mi történik valóban, arra ismét csak egy idő elteltével fog több fény derülni.

WASHINGTON

Nixon elnök bejelentette, hogy 1971-ben még 150,000 harcoló katonát fog visszavonni Vietnamból, tehát 3 éves kormányzata után még mindig 285,000 katonát szándékozik ott tartani, nem számítva a tengernyi "nem kombattáns" katonát. Nem beszél Vietnam kiürítéséről, illetve ellenfeleitől követeli, hogy saját országukat ürítsék ki; nem szól arról, mit csinálnak Laoszban, Kambodzsában, viszont a Szovjetuniótól kívánja, hogy lépjen közbe a délkelet-ázsiai béke érdekében, holott nem az USSR támad Ázsiában, hanem az U.S. És azon a napon,; amelyen a sajtó közli és a katonai bíróság tárgyalja az amerikai katonaságnak a vietnami polgári lakosság és hadifoglyok ellen elkövetett számtalan gaztettét, követeli Nixon, hogy Hanoi a humanizmus követelményei szerint bánjon az amerikai hadifoglyokkal.

NEW YORK

25 millió fekete, 7 millió spanyol-amerikai, félmillió indián nem élvezi az U.S.-ban a jogegyenlőséget, a gazdasági és kulturális egyenjogúságot — ugyanakkor egyes zsidó csoportok itt mind erőszakosabban tüntetnek a Szovjetunió ellen, mert ott szerintük a zsidók nem kapnak elég maceszt, jiddis irodalmat és tábornoki rangot a fegyveres erőben (több zsidó tábornok van ott, mint az U.S.-ban). Mind több embernek félrebillen az agya a hamis propaganda hatása alatt — kövessük legalább mi a demokratikus bizalmatlanság elvét.

ÚJABB “VIETNAM” KAMBODZSÁBAN ?

Mialatt a békemozgalom számottevő része figyelmeztette Nixon elnököt a Kambodzsa ügyeibe való beavatkozás ellen, az Egyesült Államok tanácsadói és fegyverei már újabb agressziós szerepet töltöttek be Kambodzsa határain belül. Amerikai tanácsadók a m e rikai hadifelszereléssel egyre fokozottabb módon vesznek részt a puccs által létrejött Lón Nol junta akcióiban, mely a délkelet-ázsiai háború nagyfokú kiterjesztésének veszélyét hozza magával.

Az amerikai békemozgalom aggodalommal intette az elnököt, hogy ezek a fejlemények úgyszólván szóról szóra megismétlik a vietnami háború kifejlődésének történetét, amikor a Pentagon háborúba sodorta a Egyesült Államokat. Először csak un. tanácsadókat küldött és később már a befejezett tény, a háború valósága elé állitotta az országot. Ez öt évvel ezelőtt történt és azóta 45,000 amerikai vesztette el életét a meg-nem-üzent háborúban.

A SANE békeszervezet sürgönyt küldött Nixon elnöknek, amelyben aggodalommal figyelmeztette az elnököt, nehogy fegyvert, hadi felszerelést szállítson a kambodzsai kormánynak. “Ez a háború ki- terjesztését és a szenátus határozatának megszegését jelentené.”

A SANE ez alatt a szenátusnak az egyik múlt évben hozott határozatát értette, mely 70 szavazattal 16 ellenében megtiltotta az elnöknek, hogy külföldön U.S. katonai akciókat rendeljen el a kongresszus beleegyezése nélkül.

Időnyerés céljából Nixon elnök napokkal elhalasztotta a National Security Council ülését. A fejleményekből valamint Nixon és a Pentagon eddigi kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy az elnök és a kormány szeretné valahogyan elérni, hogy csatlós.' bábkormányaik által történjék a katonai beavatkozás, ami mögé rejthetnék az Egyesült Államok Indokínában kiterjesztett agresszióit.

Frank Church, Idaho-i dem. szenátor, a külügyi bizottság tagja, nemrég figyelmeztetett: “Jelentették és fényképeken is bemutatták, hogy fegyveres j amerikai katonaság az utóbbi napokban már többször behatolt Kambodzsa területére.” Ez alatt valószinüleg a Green Berets különleges csapatokat és a CIA tanácsadóit értette, kik portyázó támadásokat vezet-;

nek Kambodzsában a Sihanuk- párti felszabadító haderők ellen. Church szenátor, Cooper rep. szenátorral együtt javaslatot nyújtott be, amely “megtiltja az amerikai csapatok bevetését Kambodzsába.”

| Az U.S. katonai vezetőség hisztériás hangulatot igyekszik teremteni, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy gyors villámháboruval döntő vereséget mérhetnek a “Vietcong rejtekhelyére”. Ez óriási veszedelmeket rejt magában és Jacob Javits newyorki rep. szenátor óva intett ellene: “Nyilvánvaló, hogy a vietnami háború kiterjesztését úgy a szenátus, mint az egész ország határozottan ellenezné. Katonai téren az ilyen ‘győzelem’ legalább olyan illúzió lenne Laoszban és Kambodzsában, mint amilyennek az Vietnamban bizonyult.”

Richard L. Ottinger newyorki dem. képviselő és szenátorjelölt aspiráns azt a vádat emelte, hogy Nixon és a CIA “uj formula szerint” folytat titkos katonai akciókat Laoszban úgy, hogy “a közönségnek vagy a kongresszusnak ne legyen módja erről bírálatot gyakorolni.”

Nesze semmi fogd meg jól

Mivel hogy az infláció már felemésztette a társadalombiztosítási javadalmazás januárban életbeléptetett 15%-os emelését, Wilbur Mills, a Ház Előkészítő Bizottságának elnöke a nyugdijak 5%-os emelésének megszavazását ajánlotta ez évben. Mills képviselő “megerőltette magát” ezzel a javaslattal. A valóság az, hogy a javadalmazás 100%-os emelése is csak a legminimálisabb megélhetést biztosítaná a jelenlegi körülmények között.

Országos abortusztörvény-javaslat

WASHINGTON, D. C. — Robert W. Packwood (R-Ore.) ! szenátor t ö rv é nyjavaslatot ! nyújtott be, amely bármely nőnek megengedi az Egyesült Államok területén, hogy tör- ' vényes abortusznak vesse alá magát. “A terhesség megszüntetését minden nő saját akarata, vagy lelkiismerete szerint kell, hogy meghatározza” — mondotta Packwood, a javaslat mellett érvelve.

Nixon korlátozza a sorozási mentesitést

WASHINGTON, D. C. — Nixon elnök rendelettel megszüntette az apák és bizonyos foglalkozásbeliek mentesítését a katonai szolgálat alól. A rendelet nem szól azokra, akik jelenleg már mentesítve vannak, hanem azokra, akik most ezt kérik. Az elnök a kongresszustól kért felhatalmazást,

Akron, Ohio. — A Goodyear Tire & Rubber Co. munkásai, a lejárt szerződésük újratárgyalásaiban nem tudtak megegyezni a vállalattal és szakszervezetük, a United Rubber Workers Union kimondta a sztrájkot. 15 más gumivállalat munkásai is sztrájkolnak és tárgyalásokat folytatnak.

hogy az egyetemi hallgatók mentesítését is megszüntethesse.

Nyugodtabb a helyzet Colombiában

BOGOTA, Colombia. — A feszült állapot valamennyire megszűnt az országban, miután a választások utáni zavargásokból kifolyólag a kormány rendkívüli állapotot rendelt el. Az elnöki választások eredményei azt mutatták, hogy az uralkodó Nemzeti Front Koalició jelöltje, Misáéi Pastrana Borrero 66 ezer szavazattal könnyen legyőzte Gustavo Rojas Pinilla volt diktátort. Rojas “keresztény nemzeti forradalom”-mal fenyegetőzött a választási eredménynyel szemben és a kormány szobafogságban tartja.

Carswell újból próbálkozik

MIAMI, Fla. — G. Harrold Carswell egy sajtókonferencián bejelentette, hogy lemondott a fellebbezési körzeti bíróságon betöltött tisztségéről, mivel U.S. szenátori jelöltségre pályázik. Carswell Nixon j második jelöltje volt a Legfelsőbb Bíróságba, de a szenátus a jelöltetését leszavazta.

A szenátus Nixon első jelöltjének, Haynsworth bírónak a Legfelsőbb Bíróságba való kinevezését is elutasította. Carswell most a szenátusba bejutva, szeretne a kormányzatban vezető szerephez jutni.

m 20 CENT