Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-02 / 14. szám
20 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 2, 1970 VASBETONMUNKÁK KISKÖRÉN. — Nagy ütemben folytak Kiskörén 1969-ben a Tisza—II vízlépcső építésének vasbetonmunkái. A létesítmény három egysége közül a leendő vizierőmü építése volt a legelőrehaladottabb. — A duzzasztóműnek az úgynevezett alaplemeze készült el. Erre a nagy kiterjedésű vasbeton talapzatra került a tulajdonképpeni építmény. — 1969 harmadik negyedévében az említett két egységbe 12 ezer köbméter betont építettek be. — A hajózsilip akkor még a földmunkák stádiumában volt. — KÉPÜNKÖN: a duzzasztómű építkezése, háttérben az itteni betongyár ERCSIBEN MEGNYITOTTAK AZ ÖREGEK UJ NAPKÖZI OTTHONÁT. — Az egykori Eötvös házban korszerűen berendezett, kényelmes napközi otthont létesített a helyi tanács az idős emberek számára. A dunaújvárosi járási vörös- kereszt szervezet az átadás napján rádiót ajándékozott az otthon lakóinak A KÉZMŰIPARI VÁLLALAT BEMUTATTA AZ 1970. ÉVI TAVASZI—NYÁRI KOLLEKCIÓJÁT. — Az uj kollekcióra a sárga és zöld színek váltakozása, valamint a fehérrel való kombinálása jellemző. Az uj modelleknél az erős szabásvonalak a jellemzőek, a hosszú sálak pedig kiegészitőként jelentkeznek. — Képünkön: Manökenek a kollekcióval. Öt estélyi ruha, három mostani nyári nagyestélyi és két igen nőies megoldású hosseu estélyi ruha METRO ACÉLMŰ MÜSZÁLGYÁR Nagy beruházásokkal bővül Magyarország vagyona A magyar népgazdaság mintegy 80 milliárd forintot költ uj beruházásokra 1970-ben, — a múlt évinél körülbelül 7 százalékkal többet. Az év folyamán átadnak sok üzemet, lakást, kórházat, iskolát, s több száz jelentős épitkezés kezdődik. Ezek közül mutatunk be néhányat, a legnagyobbakat. Az “év beruházása” kétségtelenül a Péti Nitrogénmüvek uj műtrágya gyára, melynek építésére kb. 8 milliárd forintot költenek. Az uj gyár csaknem 900,000 tonna műtrágyát állit elő és a magyar mezőgazdaság további fejlesztéséhez nyújt majd jelentős segítséget. Teljes kapacitással 1974-ben adják át rendeltetésének. Nagyjából hasonló az uj Metró építési költsége is, melynek megvalósítására ugyancsak több mint 8- milliárd forintot fordítanak. Még az idén megindul a forgalom az úgynevezett kelet—nyugati vonalon és megkezdik az észak—déli Metró építésének előkészítését is, amely Újpestről indul, s a kispesti Határ útig halad majd 14.8 kilométer hosszúságban. Útvonala a Váci utón fut végig, érinti a Nyugati pályaudvart, és a Deák tértől a Nagyvárad tér felé kanyarodva éri el Kispestet. Ez a vonal — amelyet szakaszonként adnak át a forgalomnak — teljes hosz- szában 1983-ra készül el. Ugyancsak az év beruházási krónikájához tartozik a második szovjet-magyar olaj-távvezeték megépítése, amely első ütemében évi ötmillió, teljes elkészülte után pedig évi 10 millió tonna kőolaj szállítását teszi majd lehetővé. Ez a beruházás összhangban áll a magyar olajfinomító ipar igen jelentős fejlesztésével, hiszen a százhalombattai feldolgozó központon kívül ellátja majd import-olajjal a tervezett tiszaszeder- kényi uj kombinátot is. A borsodi iparvidék egyik nagy vasipari kombinátja, az Ózdi Kohászati Üzem idén ünnepli alapításának 125. évfordulóját. A nagy múltú gyárat mintegy kétmilliárd forint költséggel rekonstruálják, korszerűsítik. Itt épül fel az ország első folyamatos acélöntő müve, ahol évente 325,000 tonna acélt állítanak majd elő. Mellette 300,000 tonna kapacitású huzalmüvet is létesítenek. A munkások itt ugyancsak az idén megkezdődnek, és 1974-ig tartanak. A nagy értékű berendezések egy részét importálják, s jellemző az építkezés méreteire, hogy a nyugati országokból 3.8 millió dollárért, a szocialista országokból pedig 12 millió rubelért vásárolnak berendezéseket. A számítások szerint e nagy befektetések 6 év alatt megtérülnek. Több más iparág is uj nagyüzemekkel bővült. A texüipart látja majd el korszerű műszállal a nyer- gesujfalusi Viscosa gyár uj üzeme, ahol évente 4,600 tonna műszálat állítanak elő. Ezt a gyárat 1972-ben adják át rendeltetésének. A mohácsi Farostlemezgyár 60,000 tonna kapacitású uj egységgel gyarapszik, s létesítéséhez mintegy 3 millió dollár értékű gépet vásárolnak. Az üzem a Magyarországon nagy mennyiségben található cserfát dolgozza majd fel, s ezáltal jelentős fenyőfürész- áru importját teszi feleslegessé. Nyíregyházán uj papírgyár épül, hol évente 70,000 tonna hullámpapirt állítanak elő. Amint e felsorolásból is látható, a magyar gazdaságpolitika elsősorban a vidék ipari fejlesztését helyezi előtérbe, s az uj nagy létesítmények is kivétel nélkül vidéki városokban, falvakban, nem ritkán iparilag elmaradt körzetekben létesülnek, hogy ott uj munkaalkalmat teremtve, műszaki-technikai bázisul szolgálva hozzájáruljanak az általános gazdasági fejlődéshez. Mára Ferenc Muzeum A szabadtéri játékokról ma már az országhatárokon túl is ismert Szeged legszebb részén, a Tisza partján áll a megye legnagyobb múzeuma. A Magyar Nemzeti Muzeum külsejét idéző épület jogosan viseli a “Köz- művelődésnek” feliratot. Nem kisebb emberek kutatták itt a múlt emlékeit, terjesztették a kultúrát, mint Tömörkény István (1866—1917), a szegedi nép életének kiváló ismerője és megörökitője. Őt követte az igazgatói székben Móra Ferenc (1879—• 1934), a tudós iró, aki régészeti és természettudományi ritkaságokkal gazdagította a múzeumot. Ma is ez a két legnagyobb gyűjteménye a múzeumnak. A Fehér-tó sokszínű madárvilágának legszebb példányai a kiállításon is megtekinthetők. A régészek munkája nyomán feltárt legrégibb leletek kb. 25 ezer évesek, de az ujkőkor emberének kezdetleges szerszámai, istenszobrai, réz- és bronzkori eszközei, a szkíták használati tárgyai, a kelták korongolt cserépedényei, a rómaiak padló téglái bizonyítékai annak, hogy az Erdély—Pannónia kereskedelmi ut mellett épült Szeged nagy szerepet töltött be már korábban is. És valahol itt volt a hunok főhadiszállása is. A feltárt hun temetők sokasága ka- patta szárnyra a mondát Attila hármas koporsójáról. A honfoglalás-korabeli gazdag ötvösművészeti emlékek megtekintése már az államalapítás korába vezeti a látogatót. A középkor förmagazdag művészeti emlékeit a kőtárban csodálhatjuk. A szegedi irodahni élet nagy alakjainak állit emléket az irodalomtörténeti kiállítás. Dugonics András, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós élete és munkássága elevenedik meg. Beethoven levele Nemrég tették hivatalosan közzé, hogy Magyar- ország egyik leghíresebb műemlékét, az esztergomi Bazilikát renoválják. Megjavítják azokat a sérüléseket, amelyek a háborúban érték a gyönyörű épületet. A költségek legnagyobb részét az állam fedezi. Az esztergomi primási levéltárat nemrég rendezték és akkor a kutatók igen értékes, és,zene- történeti szempontból is nagyon érdekes ' levelet találtak, amely 1823-ban kelt és Ludwig van Beethoven irta alá. Ebben a világhírű zeneszerző Missa Solemnis cimw csodálatos alkotását felajánl ja Rudnay Sándor esztergomi prímásnak a Bazilika szentelési ünnepségére. Beethoven nem kért semmit a müvéért, csupán a kották másolatáért 50 dukátot. A levélben olvasható Beethoven ama kijelentése, hogy a Missa Solemnis oratóriumi előadásra is alkalmas. Rudnay prímás azonban, hivatkozva a magas építési költségekre, visszautasította Beethoven ajánlatát. Az esztergomi Bazilikát csak később avatták fel, 1856-ban és ott Liszt Ferenc Esztergomi Miséjét adták elő. Beethoven müve is hamarosan világhírű lett, de azt az olmützi püspök beiktatásakor mutatták be.
