Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-09 / 15. szám
ÁRA 20 CENT Ent. as 2nd Class Matter Dec, 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIV. No. 15. Thursday, April 9, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. MÉGIS KITERJESZTIK A HÁBORÚ DÉLKELET-ÁZSIÁRA Miután az elnök és kormánya ötnegyed év óta megnyugtatta a közvéleményt a háborúnak legalább amerikai részről való lefékezésével s a katonai erők kivonásával, az ottani létszám még alig csökkent, a végleges kivonulásról most már szó sem esik ás hivatalosan is elismerték, hogy Laoszt még erősebben bombázzák, mint magát Dél-Vietnamot. AAost pedig a washingtoni halálangyaloknak sikerült még egy országot bevonni az örvénybe: Kambodzsát. Ennek az országnak békés népe már régóta sok anyagi és életveszteséget szenvedett a Dél-Vietnambó! ellene irányított ágyú, és légitüz révén, de csak az ország keleti határán. Küzdenie kellett a Thailandban a CIA által a khmer nemzetiségből toborzott el- [enforradalmárok behatolása ellen is, de ez sem renditette meg a köznyugalmat. Most azonban ott is ismételték a külföldről szervezett és irányított ellenforradalmi pucssok taktikáját: amikor Szihanuk államfő, ki ügyesen távoltartotta idáig országát a katasztrófától, külföldön volt, amerikai adományokra éhes tisztek, földbirtokosok és kalandorok magukhoz ragadták a hatalmat és nemcsak öngyilkosságba hajszolják népüket, hanem könyörögnek, hogy pusztítsák őket bombákkal, napalmmal és gázokkal. A héják már vártak erre. Nem rendíti meg őket újabb milliók balsorsa, ujjonganak, mint minden véres eilenforradalom alkalmával és ismét olyan hiú reményeket fűznek ez eseményhez, amilyeneket politikai vezetőink, Eisenhowertól Nixonig és katonai vezetőink, McNamara- tól Lairdig és Harkins tábornoktól Abramsig már annyiszor hangoztattak. A gonoszság mindig uj gonoszságot szül irta Schiller és az olvasók is nyilván mindig tisztábban látják, hogy amit itt évek óta irtunk, nem ellenzékieskedés és botránykeresés volt, hanem jogos felháborodás a történtek miatt és aggodalom, hogy hová vezetnek azok. Amikor viíághirü írók, tudósok és pacifisták megszervezték a "háborús bűnök Bertrand Russell bíróságát", hogy nyilvánosságra hozzák az amerikai vietnami támadás borzalmait, a N. Y. Times fő riportere és társtulajdonosa szenilisnek rágalmazta korunk egyik legnagyobb gondolkodóját, de azóta még az is láthatja, aki homokba dugja a fejét, mint a strucc, hogy a valóság még csúnyább, mint amiről a "Russell Tribunal" beszámolt. Az egyik gaztett és bűn kiváltja a másikat és megzavarja azoknak az agyét, akik ezeket elkövetik, mert ép ésszel ezt a háborút nem lehet vívni. Akik pedig ezt kitervelik és vezetik, azoknak a kertelés, mellébeszélés, köntörfalazás, kétszínűség és hazugság minden trükkjéhez kell folyamodniok, hogy a katonák engedelmeskedjenek és a bel- és külföldi közvélemény fel ne lázadjon. így, ha már kénytelenek egyes népirtó- kat és orgyilkosokat biróság elé állítani, a törvénykezés történelmében példátlan komédiát játszatnak el. Ugyanakkor, amikor telekiabáiják a világot, minden bizonyíték nélkül, hogy Hanoi rosszul bánik a néhány száz amerikai hadifogollyal, bíróság elé állítanak egy amerikai tisztet, aki egy hadifoglyot megölt — s a tanuk szerint az mindennapos eset, sőt a legjobb szórakozás. A védő szerint — igazi náci SS érvelés — a gyilkos ártatlan, mert hazafiasán teljesítette a parancsot az "ölési arány" (kill ratio) megjavítására, de a katonai biróság gyilkosság bűnében elmarasztalja a tisztet. Erre a parancsnokság uj ítéletre kényszeríti a bírákat, mert különben életfogytiglanra szóló Ítéletet kellene hozniok — s a birák szófogadóan leszállítják a bűn minősítését és 6 havi kaszárnyafogságot mondanak ki! Uj bajokat szül a gonoszság az országban Például fokozott titkolódzást: most már nem közük, mibe kerül a vietnami háború. És nem mondják meg, hogy ha esetleg leszállítják a kiadásokat, azokat nem az égető belső szükségletek fedezésére, hanem uj fegyverekre fordítják. így az ország állapota mindinkább leromlik, a munkanélküliség és az árak emelkednek, a bérek vásárló ereje csökken, a városok lezüllenek, a földet, vizet és levegőt elárasztja a szenny, a faji türelmetlenség erősödik, közbiztonság nincs és uj meg uj dolgozó rétegek kényszerülnek sztrájkra. A bűnöző nagy- politika mind több egyént kerget a bűnbe. NIXON POLITIKÁJA KATASZTRÓFÁRA VEZET “Milyen ár egy illúzióért!” — mondotta Fulbright szenátor WASHINGTON, D. C. — “Milyen ár azért az illúzióért, hogy Vietnam valaha is jelentős volt az Egyesült Államok biztonsága részére!” J.W. Fulbright szenátor mondotta ezeket a szavakat szenátusi be-; szédében William P. Rogers külügyminiszter beszédét kö-j vetően. Fulbright, a külügyi bizottság elnöke, figyelmezte- j tett, hogy Nixon vietnami politikája — ha tovább folytat-[ ják —, óriási katasztrófára ve- j zet. Sürgette az elnököt, hogy! politikai megoldást találjon Vietnam, Laosz és Kambodzsa kérdéseiben. “A feszültség az Egyesült Államokon belül növekedni fog. ha a vietnamizá- lást tovább folytatják mindaddig, mig nagyméretű katonai katasztrófa áll te Indokinában,” mondta. “Az amerikai külpoüíika I nagyméretű katasztrófája aj szemrehányó tiltakozások áraPaul Robesonf ünnepük NEW BRUNSWICK, N. J. — A Rutgers Egyetem nagy megtiszteltetésben részesítette volt növendékét, Paul Robe- sont, akiről uj zene- és művészeti fogadószobáját nevezte el. Ebből az alkalomból az egyetem diszes ünnepséget tartott, amelyen a 71 éves, betegeskedő Paul Robeson nem jelenhetett meg. A fekete nép csodás hangú nagy művésze 1919-ben szigorlatozott az egye temről kitüntetéssel, amelynek mint futball-bajnok is hírnevet szerzett. datát hozná magával itthon, előbbi beszédét és meglepő- meginditva az események oly dött milyen gyengének látszott láncolatát, mely az amerikai az most. “Ez alatt az idő alatt demokrácia végzetét jelente-; egész sereg uj illúzió született né.” Majd igy folytatta: “Mi- meg,” mondotta. Figyelmezte- lyen ár ez azért az illúzióért, tett, hogy még mindig van ide- hogy Vietnam valaha is jelen-1 je az elnöknek az amerikai tős volt az Egyesült Államok j vereséget megakadályozni, de biztonsága részére.” ! nem túlsók ideje. A jövő év Fulbright szenátor beszédé-, közepe, amikorra az amerikai nek “Régi Illúziók és Uj Va- katonák létszámát Vietnamióságok” cimet adta, ugyanazt , ban 225 ezerre tervezik redu- a cimet, amelyet egy 1964- kálni, már túl késő lehet. “Taben elmondott beszédének ; Ián van még elég időnk poli- adott. í tikai megoldás kidolgozására, Elmondta, hogy elolvastaJ (Folytatás a 12-ik oldalon) Megölték a gerillák a nyugai-némei követet GUATEMALA. — Az elmúlt hét folyamán a guatemala-i forradalmárok egyik gerillacsoportja elrabolta Kari von Spreti gróf nyugat-német nagy követet és cserébe érte 17 politikai fogoly szabadon bocsátását követelték. A guatemalai kormány elutasította kérelmü- j két, a bonn-i kormány tiltakozása ellenére s mialatt a két kormány efelett vitatkozott, aj gerillák felemelték az árat: 25 politikai fogoly szabadon bocsátását és 700 ezer dollár váltságdíj kifizetését követel- j ték a követ életéért. Miután a kormány nem volt hajlandó a követelést teljesíteni, a gerillák telefonon figyelmeztettek, hogy egy órán belül ki- végzik a követet. Két órával később a rendőrség egy elhagyott kunyhóban találta meg a követ holttestét. Az U.S.-ban látogató Willy Brandt nyugat-német kancellár elitélte a guatemalai kormányt, amiért nem védte meg a német követet. Kijelentette, hogy a nyugat-német kormány hajlandó lett volna a 700 ezer dollár váltságdíjat megfizetni. KALANDOS JAPÁN REPÜLŐRABLÁS New York, N. Y. — Eleanor Holmes Norton 32 éves polgárjogi fekete ügyvédnőt nevezte ki Lindsay polgármes- j ter a Commission on Human Rights elnökéül. Mrs. Norton kijelentette, hogy megbízatása egyik legfontosabb feladatának tekinti a nők jogainak egyre jobban előtérbe nyomu-; ló kérdését. A Commission- nak garantálnia kell, hogy sen- j kit se Ítéljenek meg faja, származása, vagy vallása szerint. 15 japán fiatalember, a “Vörös Hadsereg” elnevezésű baloldali kalandorszervezet tagjai, kedden, április 3-án kivont kardokkal, revolverekkel és bombákkal kényszeritették a Japan Airlines egyik pilótáját, hogy Tokióból, belföldi utazás helyett Pvongyangba, Észak- Korea fővárosába repüljön. A pilóta, a 138 utassal mégis leszállt Fukuokában, rendeltetési helyén, mert állítólag tüzelőanyag hiányában voltak. Onnan, nyilván a japán és délkoreai hatóságok közrejátszá- sával a pilóta Seoulban (Dél- Korea) szállt le. Az ottani hatóságok gyorsan előkészítették a repülőteret, hogy ugv nézzen ki, mintha Észak-Koreában lennének. Bár a repülőrabló fiatalokat ez egy rövid ideig megtévesztette, hamarosan gyanút fogtak, mert annak ellenére, hogy a rendőrök észak-koreai egyenruhát viseltek, nem láttak sehol vörös zászlókat és Kim H Sung arcképét sem. Azonnal követelték, hogy engedjék őket Pyongyangba repülni. Hosszas huzavona és tanács- j kozások után beleegyeztek abba, hogy előbb szabadon engedik az utasokat és helyettük tuszul a japán helyettes közlekedési minisztert viszik magukkal. A csere megtörtént és három nappal a Tokióból való indulás után, pénteken leszálltak Pyongyangban. Az észak-koreai kormány elitélte a repülőrablást és meg engedte, hogy a repülőgép visszarepüljön Japánba. MASSACHUSETTS TŐRVÉNYT HOZOTT A HÁBORÚ ELLEN BOSTON. — A massachu- setts-i törvényhozó testület a múlt héten nagy többséggel megszavazott egy javaslatot, amely szerűit az államban lakó katonák megtagadhatják a harci szolgálatot olyan háborúban, amelyet nem kongresz-! dőre vonja a vietnami háború szusi hadüzenet indított meg. törvényességét. Francis W. Sargent republiká- TT ., . , , , , . , . , . , , . Hasonló javaslatokat nyujnus kormanvzo a javaslatot 24 órán belül aláírásával törvény- tottak be New York’ Rhode re emelte. A javaslatnak az a Island és Kalifornia törvénycélja, hogy alkotmányosan kér hozó testületéiben is.
