Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-02 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 2, 1970. 18 AHONNAN A MAGYAR PANOFIX VILÁGKÖRÜLI HÓDÍTÓ ÚTJÁRA INDULT A Pannónia Szőrmekikészitő és Szőrmekonfek- ció Vállalat Európa egyik legjelentősebb szőrme­kikészitő és festő üzeme. A szőrmeárugyárat 1866- ban alapították Budapest mostani IV. kerületé- ben, Újpesten. Itt van ma is a kikészítő, a neme­sítő és a festő üzemrész. A másik két gyáregy­ség: a csepeli, ahol főleg nemesszőrme- és pano- fixbundákat konfekcionálnak és a szegedi, ahol túlnyomórészt irhabundákat és bőrruházati cik­keket készitenek. Magyarországon mindig nagy számban tenyész­tettek juhokat, a juh- és báránybőröket magyar szűcsök dolgozták fel népruházati cikkekre. Kü­lönböző vidékeken más és más divat, eljárás és szokás szerint készítették a finomgyapjas juhbör- ből a bundákat, a sapkákat és a kesztyűket. A ha­gyományok figyelembe vételével az újpesti szőr- meárugyár már induláskor arra törekedett, hogy átvegye a legmodernebb eljárásokat, ezen túlme­nően azonban saját fejlesztő részleget is létesí­tett. A jelenlegi fejlesztő részlegben mintegy fél- ízáz mérnök, iparművész, technikus és mester dolgozik azzal a kizárólagos céllal, hogy tovább­fejlesszék a gyártási eljárásokat, uj termékeket, uj modelleket produkáljanak. Ezeknek a szakem­bereknek ez ideig több olyan szabadalma látott napvilágot, amely lehetővé tette, hogy javitsák a termékek minőségét. A gyár fontosnak tartja, hogy mérnökei, szakemberei rendszeresen eljus­sanak küföldre is és tanulmányozhassák a világ legkiválóbb szőrmefestékkel és segédanyagokkal foglalkozó gyáraiban a modem technika legújabb vívmányait. A Pannónia úgyszólván minden emlí­tésre méltó kiállításon és nemzetközi szakmai ta­nácskozáson képviselteti magát. Ezeken rendsze­rint részt vesznek iparművészei is modelljeikkel, s ezzel részint a Pannónia is hozzájárul a nemzet­közi divat irányításához. Ez a budapesti szőrmeárugyár szabadalmaztat­ta és vezette be a gyakorlatba 1937-ben a tech­nikát, amely lehetővé teszi, hogy a bárány- és juhbőr cikkek viselés közben ne veszitsék el fé- gyüket. A Pannónia uj gyártási eljárása azóta el­terjedt az egész világon s ma már minden fejlett szőrmeiparral rendelkező országban úgy gyártják a szőrmét, ahogyan azt Magyarországon 30 évvel ezelőtt szabadalmaztatták. Az uj terméket “pa- nofix”-nak nevezték el. A “panofix” elnevezés összetett szó (az első fele a Pannónia szóból) és finomgyapjas juhbőrből készült szőrmét jelent. Az eljárás lényege, hogy a göndör gyapjút meleg vasalással kiegyenesítsék és ebben az állapotban formáimnál rögzítik, majd egyenletes hosszúra nyirják. így fényes, egyenes szálú, tömött szőr­mét kapnak. A szabadalmaztatás mellett a “pa­nofix” nevet is védelem alá helyezték és emiatt a külföldi gyárak ugyanezt a terméküket “Biber Lamb”, “Beaver Lamb” vagy “mouton dóré” né­ven hozzák forgalomba. A magyar panofix azon­ban utolérhetetlen, ma is kitűnik tartós fényével, könnyűségével, különösen alacsony a quadrat súlya az úgynevezett yearling panofixnek és a filmnyomott termékeknek, amelyeket az erre a célra kiválóan alkalmas magyar juh- és bárány­bőrökből készitenek. Vadbőrből is jó minőségű termékeket készitenek a gyárban. Ezek közül a legfontosabb a magyarországi alapanyagból gyár­tott természetes és különféle színárnyalatú hör­csög szőrme, amelyből könnyű bundabélést készi­tenek. Ugyancsak hazai alapanyagból készülnek a különféle pézsmabundák természetes színben és minden divatos színárnyalatban. A második világháború után Magyarországon is igen nagy fejlődésnek indult a szőrmekonfek­ció. A nagyüzemü szőrmekonfekcióban Magyaror­szág már az elsők között van. Ez az uj iparág- elsősorban a világhírű magyar szücsmesterek ha/- gyományaiból alakult ki. A szakosított munka és a nagy hagyományok együttvéve azt eredménye­zik, hogy a magyar szőrmekonfekció termékei igen kiváló minőségűek és a kisipari munkát meg­haladó színvonalúak. A nyersanyagellátás terén a Pannónia behoza­talra szorul. A világ minden részéből: az Észak­amerikai Egyesült Államokból, Dél-Amerikából, Ausztráliából, Dél-Európából, Olasz- és Spanyol* országból importál juhbőröket. A bárány bőröket elsősorban Török-, Görög- és Olaszországból, va­lamint Spanyolországból, mig a nemesszőrméket a nemzetközi aukciókon főleg Leningrádban é3 Londonban vásárolja. A gyár termékeinek 55 száza léka kerül exportra. Évente mintegy hárommillió dollár értékben exportál elsősorban kész szőrme­konfekciót, de szállít külföldre félkész szőrmeáru­kat is. Főbb piacai: a Német Szövetségi Köztár­saság, Ausztria, Anglia, Svédország, Svájc, Hol* landia, Belgium, Dánia, Kanada, az Északamerikai Egyesült Államok. Fő exportcikkei: panofix, to­vábbá irhabunda és bőr konfekcionált perzsa, nerc, pézsma, hörcsög bunda és body, ezenkívül mormota, stb. Említésre méltó, hogy a gyár több mint kétezer főből álló munkás és “vezérkara” jó teljesítményükért évente átlag egy havi jövedel­müknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak. A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! — RESTAURÁLT “TEMPLOM-ERŐD” — Újjáépítették Sárospatakon az 500 éves vártemplomot — Csaknem 500 esztendeje, 1492- ben építették Sárospatak egykori vártemplomát, a késő gótikus stí­lusú római katolikus templomot, amely alapításától kezdve száza­dokon át szerves része volt ma­gának a várrendszernek is, északi fala ugyanis — ami szinte egye­dülálló az országban — magára a várfalra épült. Erődítmény-jelle­gét egyébként a restaurálás során kibontott négy lőrés is bizonyítja. Öt évvel ezelőtt az Országos Műemléki Felügyelőség olyan ará­nyú felújítási munkába kezdett, amilyenre a templom alapítása óta még nem volt példa. Több millió forintos költséggel újjáépí­tették tornyát, tetőzetét, falait, belső berendezési tárgyait, s mint egy méteres réteg eltávolításával megkeresték a XVIII. században feltöltött eredeti padlószintjét, s most vörösmárvány burkolattal látták el. Feljegyzések szerint ide temették a Pálóczi, a Perénvi, a Dobó, a Lo- rántffy és Rákóczi család több tagját, igy a kollégiumot 1531- ben alapitó Perényi Pétert, Lo- rántffy Mihályt, Lorántffy Zsu­zsannát és II. Rákóczi Györgyöt. A restaurálás során a kriptákat, íárkamrákat feltárták, de a törté­nelmi személyiségek közül csupán Dobó Ferencnek és feleségének, Kerecsényi Juditnak vörösmár­vány síremléke került napvilágra, » többi emlék, ruha a 18—19. szá­zadban ide temetett kegyurak sír­jaiból származik. FÖLDALATTI IDEGENFORGALOM EGERBEN (Heves m.). — Közismert, hogy Eger alatt több évszázados pincék, alagutak kiismerhetetlen sokasága húzódik. Felismerték, hogy a turistaforgalom szolgálatába lehet állítani ezeket. A Park Szálló vezetőinek ötletét dicséri, amikor a szálloda-épület alatt lévő pincében (a szálló fióküzleteként) borozót, hozzácsatlakcztatva pedig ugyancsak föld­alatti, vadász jellegű éttermet nyitottak Fehér Szarvas elnevezéssel. Képünkön: A földalatti borozó SERTÉSHIZLALDA POLGÁRON (Hajdu-Bihar m.).— Hajdu-Bihar megye leg­nagyobb sertéshizlaldája, a polgári évente több mint 37 ezer mázsa húst ter­mel a népgazdaságnak. Az 1952-ben létesült üzem 1962-ben 35 ezer mázsa ta­karmányt befogadó silóépülettel bővült, mely a hizlalda saját ellátását Mzto- sHja. — Képünkön: A sertéshizlalda — BARTÓK EMLÉKKIÁLLÍTÁS 40 ORSZÁGBAN Bartók Béla halálának 25. év­fordulója alkalmából több mint 40 kiállítást rendez külföldön a Kul­turális Kapcsolatok Intézete. Eze­ket a tárlatokat elsősorban a bu­dapesti Bartók-archivum anyagá­ból—fényképek, kották, levelek— állítják össze ezenkívül bemu­tatják a zeneszerző életéről és munkásságáról irt könyveket és tanulmányokat, köztük a Corvina kiadó gondozásában rövidesen megjelenő orosz-nyelvű Bartók monográfiát, valamint a zeneszer­ző összegyűjtött leveleinek an­gol-nyelvű kiadását. Megismerked hetnek az érdeklődők a Bartók müveit megörökítő hanglemez so­rozattal is, amelyet az évforduló alkalmából készitenek el. Több or­szággal még tárgyalnak a magyar kulturális szervek. Az első Bartók emlékkiállítást április végén nyitják meg a Bolog­nai Operaház előcsarnokában. A társulatok műsorán a három Bartók egyfelvonásos — a Csodá­latos mandarin, A fából faragott királyfi és a A kékszakállú hercej vára — szerepel. Párizsban a volt Nemzetek Szín­házának előcsarnokában kiállítják a Bartók archívum legérdekesebb dokumentumait. R e p rezentativ vándorkiállítást készitenek elő a skandináv államok kérésére. Ezt az anyagot Svédországban, Finn­országban, Norvégiában és Dániá­ban mutatják be. Egy-egy tárlat­tal emlékeznek a nagy zeneszerző re többek között Hollandiában, Ausztriában, az NDK-ban, az NSZK-ban, Bulgáriában, Szovjet* unióban, Csehszlovákiában, Len­gyelországban és Romániában, j

Next

/
Thumbnails
Contents