Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-02 / 14. szám

2 Thursday, April 2, 1970. VISSZAEMLÉKEZÉSEK AZ 1919-ES HERNAD-MERTI HNS CSATÁKRA (Részletek egy munkás naplójából) Irta: MISÁNSKY JÓZSEF I. 1919 május 23 Az izgalmas éjszakát nyugtalanul töltöttem csen­des otthonunkban. Zajos most az élet. Ropognak a fegyverek, vontatják az ágyukat, öszvérek által húzott kétkerekű talyiga nyikorgása zavarja meg a csendes, megszokott falusi életet. A kapitalisták által (fehérek) fölbérelt cseh hor­dák támadni készülnek. A csehek rajvonala Gesz- tely nagyközségnél (Zemplén m.) a Hernád folyó partjánál húzódik. Ezzel szemben a vörös katona­ság kisszámú, budapesti postásokból álló gépfegy­verosztaga a négy kilométer távolságra levő Onga községnél (Abauj m.), Miskolc és a kassai vasút mentén van elhelyezve. Hajnali négy órakor a cseh rajvonal átkel a Hernád folyón, nagy része a község mellett levő vashidon, a többi pedig a községből összeszedett, hordókból és létrákból épitett fatákolmányon. Megkezdődött a támadás, ritka lövöldözések, a cseh rajvonal Onga község felé halad előre. Ami­kor Ongát megközelitik, gyorsabb lövöldözéseket hallani. A gépfegyverek pergő tüze alatt elfoglalták On­gát, mert a budapesti postások kisszámú gépfegy­veres osztaga nem volt képes a túlnyomó erővel szemben megtartani a harcvonalat. Visszavonulásra sem igen volt már idő és igy utcai harcot kellett fölvenni, aminek sajnos szomorú következménye lett. A túlerővel szemben hiábavalónak bizonyult a harc, bármilyen elszántan harcolt is a vörös gépfegyveres osztag. Példa rá a szakaszparancsnok bátor és hősies kitartása. Látva, hogy élve már nem szabadulhat, ledobta magát az ut közepére és gépfegyverével addig lőtte a cseh hordákat, inig a támadók szuronnyal ki nem oltották az életét a bátor és hősiesen harcoló szakaszparancsnoknak. Onga község szomorú mészárlás színhelye lett. Többen elestek a harcban, vagy negyven vörös ka­tonát lemészároltak. Azt a huszonegyet, akiket elő­ször elfogták és velük együtt két fiatal ongai pol­gárt (munkást) Gesztely felé kisértek. A Hernád folyó vashidjánál várt rájuk a szomorú vég. Egy állítólagos francia tiszt parancsára mind a huszonegy vörös katonát és a két fiatal ongai munkást kivégezték. Fölállították őket egy ut kö­zepére és agyonlőtték őket. Akikkel a halálos go­lyó nem végzett azonnal, azokat puskatussal verték agyon. Ezek után az áldozatokat földobálták két ökrös szekérre, mert már akkor lovas fogat nem volt és úgy szállították őket a helybeli hullaház elé. Közös sirgödröt ásattak nekik és megkezdő­dött a fosztogatás. Elszedték a náluk levő pénzt és értéktárgyakat, iratokat, igy földelték el őket, koporsó nélkül. Amikor a vörös hadsereg előrenyomult és elfog­lalta Gésztely községet, egy bizonyos N. N. nép­biztos exhumáltatta őket, azzal a céllal, hogy ezt a barbárságot a nemzetközi biróság elé vigyék, de lefényképezni már csak tizet lehetett. Ezt közölte az akkor Moszkvában megjelenő Sarló és Kalapács hatodik száma. N. N. népbiztos utasítására egy tölgyfából ké­szült ideiglenes síremlék hirdette rövid ideig, hogy itt nyugszik huszonegy pesti postás vöröska­tona vértanú, akiket a cseh és a román imperializ­mus vad hordái kegyetlenül legyilkoltak 1919 má­jus 27-én. Sok volna mindent leírni. Én akkor a 15-ös Ta­nács elnöke voltam. II. A cseh hordák Onga községtől tovább nyomul­tak előre, Miskolc felé. El is érték Miskolcot, min­den ellenállás nélkül, de nem tudták megszállni, mert a miskolci és a diósgyőri vasgyári munkások fegyverrel a kezükben felvették a harcot és vissza­vonulásra kényszeritették a cseheket. Úgyszólván megállás nélkül futva menekültek a 35 kilométer­re levő Szerencsig, ahol a főhadiszállásuk volt. Sajnos, még akkor Miskolcnál nem volt szervezett vörös hadsereg és igy nem volt, aki üldözőbe ve­gye a fehéreket. A francia tiszti ruhába bujtatott cseh parancsnok visszavezényelte őket Gesztelyig és itt újból hadállást foglaltak a Hernád partján, összeköttetést létesítettek a román rajvonallal, amely a Hernád, a Sajó és a Tisza-menti folyóknál húzódott, valamint a Hernád partján, Kassa felé, északi irányban. Ekkor már sokkal erősebben készültek a táma­dásra, mint az előző ütközetnél. A Hernádon több helyen átjárókat csináltak és a románoktól erősí­téseket kaptak. Nagy, erős erdélyieket, mert a csehek, akik között sok felső-magyarországi szlo­vák is volt, nemigen bíztak a saját erejükben. Leg­alább is arra lehetett következtetni, mert oly sok vaskalapos bojárt rendeltek a csehek megerősíté­sére. Mindezeknek a látása félelmet keltett, hogy a magyar vörös hadsereg nem lesz képes ellenállni a túlerővel szemben. Mindenki úgy gondolta, hogy kár lesz a proletárok véréért. Számítva azzal, hogy nincs elég fegyvere, lősze­re és más hadi fölszerelése a vörös hadseregnek, kétheti készülődés után, 1919 junius 15-én a cse­hek és a románok megkezdték a támadást. Ezút­tal nem ment olyan könnyen, mint 1919 május 27- én. A kétheti időt a magyar vörös hadsereg is föl­használta és a lehetőség szerint elég jól felkészült, amire a megszállott terület lakosai nem számítot­tak. III. 1919 junius 15. Szép nyári éjszaka volt. A távolból puskalövése­ket lehetett hallani s tompa ágyulövések zavarták meg az egyébként csendes nyári éjszakát. Törökös, feketebojtos sapkás cseh járőrök cirkáltak az uta­kon, a fekete nyakkendőjükből kivillogott a halál­fej, mely jele annak, hogy akik a kezükbe kerül­nek, azoknak az órái, vagy talán a percei is meg vannak számlálva. Bementek a házakba kommu­nistákat, vagy elrejtett fegyvereket keresve. Mert az utcákon nem találtak senkit, a házakban kutat­Feltámadó sikló Emlék, látvány, érdekesség. Mozgólépcső vagy hegypálya? Legyen vagy ne legyen? s ha legyen, milyen legyen? — ez a kérdés foglalkoztatta sokáig Buda­pest közlekedési szakembereit, amióta szóba került a Budai Hegypálya — közismert nevén Sikló — újjáépítése. S miután Budapest kétmillió lakosá­ból legalább másfél millió közlekedési szakember­nek tartja magát, elképzelhető, mekkora viták dúl­tak arról, hogy a budai Vár-palota újjáépítése kap­csán felépitsék-e a második világháború alatt tönk­rement Siklót? A múlt században épült Budai Hegypálya, mely a várbeli Szent György teret és az Alagút melletti Clark Ádám teret kötötte össze, a világ első városi siklója volt. De mint hegypálya is a világon má­sodikként épült, egy svájci “igazi” hegypálya után. Széchenyi István kisebbik fiáé, Ödön a kezdemé­nyezés érdeme, ő bábáskodott lelkesen mindvégig az épülő sikló felett. Az ünnepélyes avatásra 1870. március 2-án, ép­pen száz esztendővel ezelőtt került sor. A Sikló bemutatkozása olyan sikert aratott (ez volt külön­ben Buda első gőzüzemű vasútja), hogy a fellelke sült Pest—Buda népe elhatározta — még sok gőz­siklót épit, többek között a Gellérthegyre, a Disz­nófőhöz stb. A tervek azonban tervek maradtak, sőt abból sem lett semmi, hogy a lassan megkapó, avuló Siklót korszerűsítsék. A Budai Hegypálya évtizedekig érdekes színfolt­ja volt a fővárosnak, nemcsak a gyerekek kedvel­ték, hanem a szép kilátásban gyönyörködő felnőt­tek is. 74 esztendős fennállása alatt a többszörö­sen biztosított üzemmenetben mindössze egyetlen egy közlekedési baleset történt. Milyen legyen a Vár-negyed közlekedése? Szü­lettek olyan elképzelések, hogy gyorsfelvonót, il­letve mozgólépcsőt építsenek. Ez aztán felkavarta tak és ha hasznos dolgokat találtak, azokat maguk­kal vitték. Hajnali 4 órakor újból megkezdődött a táma­dás. A sürü lövöldözések között kattogtak a gép­fegyverek, közben az ágyulövések, de egyre sű­rűbben, mind a két harcvonal felől. Ezúttal a cseh és a román rajvonal csaknem egy vonalban állt. Gesztelynél, ismét a Hernád folyó partjánál, a templomtoronyban lévő figyelő sortüzet vezényelt németül. Talán a cseheknek még nem volt vezény­lő szavuk. A vörös hadsereg még mindig nem vi­szonozta, csak egyes ágyulövések jöttek Miskolc felől jött egy repülőgép, amely nagyon alacsonyra ereszkedett a cseh ágyuütegek felé és gyors soro­zatával elhallgattatta a cseh tüzérüteg ágyúinak tüzelését. Egy körvonalat irt le és visszatért Mis­kolc felé. Megkezdődött a vörös hadsereg támadása. Lőt­ték a cseheket és a románokat, Gesztely községet sem kímélték, de nem is igen lehetett. Ismét jött egy repülőgép, de nem golyót szórt, hanem röp­lapokat. Figyelmeztette a lakosságot, hogy keres­sen menedéket, mert hamarosan erős ágyutüzelé- sek lesznek. Miskolc felől, a kassai vonalon jött egy páncél­vonat, amelyről belőttek Gesztely felé egy pár har­minc és felest. Ennek láttára a csehek, valamint a románok is menekülni kezdtek. 1919 junius 17-én vasárnap reggel feladták a frontot. így vonult be Gesztely főutcájára a vörös hadsereg énekelve: “Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát, s nemzetközivé lesz holnapra a világ.” IV. A magyar vörös hadsereg tovább nyomult előre, hogy üldözőbe vegye a cseh hordát. Ekkor történt, hogy a tüzérségnek kellett elől menni, mert a gya­logság nem győzte követni, mig a régi magyar ha­tárvonalakig kergették őket. Ugyanígy volt a töb­bi vonalon is. De végül a belső árulások folytán és az Entent által megerősített fegyveres hadakkal szemben tarthatatlanná vált a vörös hadsereg frontja és vissza kellett vonulnia, aminek sajnos nagyon szomorú következményei lettek és ami sok haladó ember életébe került. , ; Az itt elmondottak teljesen megfelelnek a való­ságnak, erről szóló naplójegyzeteim ma is meg­vannak. a kedélyeket! Miért mozgólépcsőt? A Sikló a fővá­ros érdekes színfoltja volt és az benne ismét, Sze met-szivet gyönyörködtető látvány a Siklón uta­zóknak a Duna ezüst szalagja, az Ívelő hidak, a jobb part lankái. A főváros jelentős közlekedés­történeti emléke, élő műemlék lehetne a Sikló. A budapesti Hazafias Népfront-bizottság s egyéb szervek ösztönzése nyomán sorra készültek a ter­vek, a tanulmányok az egykori Budai Hegypálya újjáépítésére. A Szent György téri és a Clark Ádám téri állomásokat modern formában kell új­jáépíteni. A peron a térrel egy vonalban legyen, ne kelljen lépcsőket mászni. A Szent György tér­nél kilátó is épülne. Mindez ma már nem csupán elképzelés. A Gaz­dasági Bizottság határozata: a Siklót a negyedik ötéves terv idején modern formában építik újjá. Előreláthatóan 1973—74 között, de az is lehet, hogy már 1972-re, Budapest centenáriumának ün­nepére. / Ha a tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod! A/VNCRÍKAI p ****************************•<********* Published weekly, except 2nd & 3rd week in July l.y Hungarian Word, Inc. 130 East 18th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. JSnt as 2nd -'lass Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ha eev évre 12 dollar, felevre 88 5* AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents