Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-02 / 14. szám
Thursday. April 2, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 IGEN, VAN MIT ÜNNEPELNI Irta: LUSZTIG IMRE “Nem ünnepeljük a csöbörből vödörbe jutás 25. évét..” E címmel egy hosszú cikk jelent meg az amerikai magyar sajtó “liberális” lapjában, “liberális” iró tollából. Az iró azt akarja az olvasókkal elhitetni, hogy a 25 évvel ezelőtt elért felszabadulás semmilyen lényeges, érdemleges és előnyös változást nem hozott Magyarországon. Itt idézzük az Írót: “...nem ünnepiünk, mert a hitleri járom alól megmenekedett ugyan a magyar nép, de egy szabadságrabló és vagyonrabló kegyetlen osztályuralmi önkény rabságába jutott, csöbörből vödörbe!” Az iró szabadságrablókról beszél. A Hitler— Szálasi uralom alatt nem volt a magyar népnek szabadsága, tehát az uj rendszer nem rabolhatta azt el, ami nem volt. Ugyancsak vagyonrablást sem követhettek el, mert a magyar munkásnak és parasztnak nem volt vagyona. Liberális barátunk itt mindjárt ellentmondásba keveredik. Ha azt irta volna, hogy az uj rendszer ebabolta a bankárok, földesurak szabadságát és véget vetett az évszázadokon át folytatott népnyuzásnak, akkor igazat irt volna. E rövid cikkben nem azt óhajtom bizonyítani, mennyivel jobb ma a magyar ipari, mezőgazdasági és szellemi munkások ANYAGI helyzete, mint a felszabadulás előtt. Erről tiszta képet -kapnak az olvasók ezen ünnepi lapszámunk számos cikkéből. Itt főleg a “liberális” cikkíró alábbi kitételére óhajtok válaszolni: “A mi eszményünk az osztályuralom nélküli, népjóléti Magyarország, melyben az osztályok egymás mellett élnek, egyik sem a másik felett és kölcsönös megértéssel viseltetnek egymás iránt, mindegyik élni, még pedig elég jó polgári életszínvonalon élni hagyja a másikat.” Liberális barátunk tehát egy “osztályuralom nélküli, népjóléti Magyarország” után epedezik. Nem mondja ugyan, de minden bizonnyal olyan osztályuralom nélküli helyzetre utal, mint amilyen itt, az Egyesült Államokban van, ahol “az osztályok egymás mellett élnek, egyik sem a másik felett és kölcsönös megértéssel viseltetnek egymás iránt.. Nézzük csak meg ezt a “kölcsönös megértést" Jó példa erre a Newark, N. J.-i tanítók esete. A tanítók fizetése pár ezer dollárral kevesebb volt, mint a Hudson folyó másik oldalán fekvő New Yorkban lévő kartársaiké. Követelték e különbség eltörlését. Fizetésemelést kértek. A város Iskola Tanácsa ezt megtagadta. A tanítók sztrájkba léptek. Tiltó parancs a sztrájkolok ellen A tanítók munkáltatója, az Iskola Tanács a “kölcsönös megértés” szellemében a bírósághoz folyamodott, hogy tiltó-paranccsal kényszerítsék a tanítókat munkájuk újra felvételére, vagyis igy akarták letörni a sztrájkot. A tanítók a tiltóparancs ellenére, annak megszegésével folytatták a harcot követelésük elnyeréséért. Végül megnyerték a sztrájkot. Fizetésüket évi 2.000 dollárral felemelték — de a “kölcsönös megértés” szellemében a sztrájk alatt letartóztatott 200 tanítót törvényszék elé állították, elitélték 10- 30 napi börtönre és 100—300 dollár pénzbírságra. Vagy itt van a "kölcsönös megértés" egy másik példája. A felületes szemlélő (sajnos sokan tartoznak e kategóriába) elhiszi, hogy a General Electric vállalat “legfontosabb gyártmánya a haladás.” Ezek úgy vélték és vélik, hogy a vállalat és a munkások között jó viszony áll fenn ,vagy hogy a “liberális” újságíró szavával éljünk, “kölcsönös megértés” van. A múlt év októberében kezdődő és három hónapig tartó sztrájk kijózanította a felületes szemlélők egy részét, akik belátták, hogy a vállalat halkan beszél, de készen áll a bunkóval a munkások fejére ütni, ha a halk beszéd nem hozza meg a várt eredményt. Elképzelhetjük, milyen a viszony a többi vállalatok és munkásaik, alkalmazottaik között. Nem a “kölcsönös megértés”, hanem a “kölcsönös” érdekellentét szabja meg a két osztály közti viszonyt. Felhozhatnánk itt a sírásók három hónapos sztrájkját, amikor az egyházi érdekek megtagadták az 1,700 sü'ásó méltányos bérkövetelését. Emlithetnők a vasúti munkások és a vasutválla- latok közti viszályt. A vasutbárók olyan szakaszt óhajtanak beiktatni az uj munkaszerződésbe, mely lehetővé tenné részükre a bádogos munkások elbocsátását. Több ezer munkást akarnak meneszteni, csak azért, hogy a részvényesek profitját biztosítsák. Ezen óhajuk nem uj. Ezt tették már több ezer mozdony-fűtővel. Most a bádogosokat akarják megfosztani munkájuktól és minden valószínűség szerint a “kölcsönös megértés” szellemében. Fölhozhatnók a szénbányászok helyzetét, akik hosszú évtizedeken át minden hathatós egészség- ügyi védelem nélkül dolgoztak a bányákban. Ezrek “fekete-tüdő” betegséget kaptak. Abban szenvedtek. A betegség sok bányászt megölt. A bányabárók a “kölcsönös megértés” szellemé— Práger Jenő beszámolója — A Miami-i Magyar Kultur Klub sok szép eseményre tekinthet vissza- az elmúlt 25 esztendő alatt, de a március 15-én megtartott ünnepélyünk minden bizonnyal a legemlékezetesebb lesz. A műsor az amerikai és magyar himnusszal kezdődött, melyeket Bársony Margit, Pirint Mihály és a közönség énekelt. Utána Horváth Lajos elnökünk Larry Feldman alezredesnek adta át a szót, akinek irányítására a Civilian Air Patrol tagjai behozták az uj amerikai zászlót, melyet átadtak küldetésének. Ezután Kovács István titkárunk két magyarruhás lánnyal behozta az uj magyar zászlót, melyet i Magyarok Világszövetsége adományozott klubunknak. Lelkesítő szavakkal a magyar zászlót Nagy János nagykövet adta át a klub részére, kérvén a megjelenteket, hogy amikor arra tekintenek, gondoljanak törekvő és fejlődő szülőhazánkra. Amikor felzendült a Kossuth Nóta, már nem maradt szem szárazon. Kovács István a Nemzeti Dalt szavalta el sok szívvel és érzéssel. Utána Bársony Margit, Magyar-Amerika dalos csalogánya alkalmi hazafias dalokat énekelt a közönség legnagyobb tetszésére. Práger Jenő műsorvezető bemutatta szülőhazánk fiatal washingtoni nagykövetét az ünnepi beszédre és a hármas évforduló ismertetésére. Nagy János honfitársunk az első percben megnyerte közönségünk figyelmét és szeretetét. Siri csendben hallgatták mindvégig. Beszédében az országalakitó István király, később Szent István érdemeit méltatta, mint államalapítót, aki teljes erővel megvédte az uj feudális rendet és államot. Abban az időben ez jelentette a haladást. István király alakII rri ■ ■ ■ rr rr ni No: ezredes a magyar ejtőernyősök között Az ejtőernyőugrás, a “bátrak sportja” Magyar- országon igen népszerű — a nők között is. Az évek során nagyszerű női gárda alakult ki, s közöttük már olyan is van, aki — ezredesi rangot kapott. Az első és eddig az egyetlen női ezredes, aki ezer ugrásával érdemelte ki ezt a címet: Sta- nek Erzsébet, a Ganz-MÁVAG repülőklub ejtőernyőse, civilben — szerszámkiadó. Stanek Erzsébet első ugrására tiz évvel ezelőtt Budaörsön került sor, az ezredik ugrást a múlt esztendőben érte el. Közben volt világrekorder is: ] 964-ben a Német Szövetségi Köztársaságban megrendezett nemzetközi versenyen az ezer méteres ban ellenezték a védő intézkedések bevezetését, mert az pénzbe került volna és az erre elköltött pénz csökkentette volna a bányabárók profitját. Nixon elnök is a “kölcsönös megértés” szellemében tagadta meg a törvényhozó testület által elfogadott védelmi intézkedéseket és csak akkor változtatta meg elhatározását, amikor a bányászok készek voltak általános sztrájkba lépni. Folytathatnám a felsorolást a végtelenségig. Bebizonyíthatnám, hogy olyan csodabogár, mint “az osztályok békés egymás mellett élése” még nem született meg és az osztályok közti harcnak csupán az osztályok eltörlésével lehet véget vetni. Ezt tették az óhazában élő testvéreink a felszabadulás 25 esztendeje alatt. A szocialista Magyar- ország társadalma még nem teljesen osztálynélküli — noha az embernek ember általi kizsákmányolása már megszűnt. Hosszú évtizedekre van szükség, mig a technika olyan magas fokra emelkedik, hogy mindenki tehetsége szerint járul a termeléshez és mindenki szüksége szerint élvezi a társadalmi javakat. A tény az, hogy a magyar nép mérföldes csizmákkal halad ezen osztálynélküli társadalom felé és csak idő kérdése, mikor jön el az idő, amikor kölcsönös megértés uralkodik emberek és emberek között. ja a magyar népben az országépitő István királyként él — mondotta. Amikor szülőhazánk felszabadulásáról beszélt, elmondotta hányszor döntötték már romhalmazba az országot, hogy utána ismét talpra álljon és uj életet kezdjen. 1945-ben a szovjet hadsereg segítségével szabadult fel az ország és ezért a magyar nép örökre hálás lesz a felszabadítóknak. De ugyan akkor nagyon sok amerikai katona is életét áldozta a nácik ellen folytatott küzdelemben. Bartók Béla halálának 25. évfordulója a harmadik nagy esemény, melyet a magyar nép ünnepel 1970-ben. Bartók Béla New Yorkban halt meg 1945-ben. Kodály Zoltánnal együtt felismerték, hogy a magyar népdal nem a falusi ember primitiv érzéseinek kifejezője, hanem az egész magyar lélek tükre. Hisz a legszebb dalokat, melyeket a magyar géniusz ezer év alatt teremtett, már csak a cselédek és öreg parasztok tudták. Bartók és Kodály sürgős hivatásuknak érezték, hogy ezeket a dalokat megtanulják tőlük és újra az egész magyarság kezébe tegyék le. Amikor pedig arról a fejlődésről beszélt, melyet a magyar nép az utolsó 25 évben súlyos nehézségekkel küzdve felmutatott, áhítattal hallgatták volna talán reggelig. Pedig a termet megtöltő közönség a miami-i magyar egyletek, egyházak és a Kultur Klub tagjaiból került ki, tehát magyarságunk minden rétege képviselve volt. Ez tette igazán széppé és fontossá márciusi ünnepélyünket. Egy uj társadalom körvonalai már láthatók szülőhazánkban és igy a márciusi ifjak szabadságharca, Kossuth, Petőfi és Táncsics vezetésével végre éltető talajra talált. Beszéde mindvégig lelkesítő és lebilincselő volt. Baráti hangulatban a késő órákban ért véget az impozáns ünnepély. női egyéni célbaugrásban 77 centiméterre közelítette meg a kitűzött célt. Ezt később megjavították, sőt azóta elérték az abszolút világcsúcsot is, mert megtörtént a pontos célbaugrás, s igy a versenyszám lekerült a nemzetközi versenyek programjáról. A sikeres versenyző azóta férjhez ment, s egyelőre visszavonult az ugrásoktól, mert anyai örömök előtt áll. Mindenesetre az utánpótlással már nem lesz baj, mert akár fiú lesz az utód, akár lány — bizonyos, hogy ejtőernyőst nevel belőle a bátor ezredes-mama. WSmWW/MWWWWWWA'MWiM KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE! NAGYSIKERŰ MÁRCIUSI ÜNNEPÉLY MIAMIBAN Az est föszónoka Nagy János szülőhazánk washingtoni nagykövete volt
